Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy feladata, hogy történeti és szisztematikus szempontokat egyaránt figyelembe véve ismertesse meg a résztvevőket a XIII. század végének és a XIX. század elejének német erkölcsi gondolkodásával, mindenekelőtt Kant morálfilozófiájával.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kanti morálfilozófia alapjai: Az autonómia és a szabadság fogalma; a kategorikus imperatívusz különböző formulái; a kötelesség és a hajlam szétválasztása; az erkölcsi törvény mint az ész ténye.
A gyakorlati ész primátusa: A posztulátumok tana (Isten, a lélek halhatatlansága és a szabadság) Kant rendszerében; az erkölcs és a vallás kapcsolata.
Kantiánus etika és kritika: Fichte törekvés-etikája és az Én önmeghatározása; a kötelesség és a jog viszonya a korai idealizmusban.
A hegeli etika: A kanti Moralitát (egyéni erkölcsiség) kritikája és a Sittlichkeit (társadalmi erkölcsiség/eticitás) fogalma; a szellem objektivációja a családban, a polgári társadalomban és az államban.
A korszak szisztematikus jelentősége: Az újkori szubjektivitás kiteljesedése az erkölcsi gondolkodásban; az ész és a szabadság összeegyeztetésének kísérletei.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Normatív érvelés rekonstrukciója: Képesség a kanti kategorikus imperatívusz alkalmazására konkrét erkölcsi dilemmák (pl. az ígéret betartása) elemzésekor.
Kritikai szövegelemzés: Jártasság a korszak nehéz terminológiájú forrásainak (pl. Az erkölcsök metafizikájának alapvetése, A jogfilozófia alapvonalai) precíz interpretálásában.
Szisztematikus összehasonlítás: Módszer az absztrakt erkölcsi törvény (Kant) és a történetileg beágyazott társadalmi intézmények (Hegel) etikai szerepének ütköztetésére.
Fogalmi distinkciók: A transzcendentális és a pszichológiai szabadságfogalom, valamint a jog és az erkölcs közötti határok pontos meghúzása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kant, Immanuel: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése, fordította: Berényi Gábor/Tengelyi László. Budapest, Raabe Klett Kiadó, 1998.
Cassirer, E.: Kant élete és műve. Budapest, Osiris-Gond, 2001.
Tengelyi László: Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról. In Medvetánc 1984. 4. Melléklet.
Szegedi Nóra: A szabadság mint autonómia. In Magyar Filozófiai Szemle 60 (20016) 4. 100–128.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kant, Immanuel: A gyakorlati ész kritikája, fordította: Papp Zoltán. Budapest, Osiris Kiadó, 2004.
Hankovszky Tamás: „A csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem”. Kant antropológiai dualizmusáról. In Pannonhalmi Szemle 24 (2016) 4. 44?55.
Christine M. Korsgaard: Kant's formula of universal law. In Pacific Philosophical Quarterly 1985. 1?2. 24?47.
Wolfgang Röd: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 116?179.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a modern európai erkölcsfilozófia csúcspontjának, a klasszikus német gondolkodásnak a bemutatásával mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató alapos tájékozottságot szerez a kanti kötelességetika és a hegeli eticitás rendszeréről, megismerve az elméleti problémafelvetés azon változatait, amelyek a modern jogállam és az egyéni autonómia erkölcsi alapjait képezik.
b) képesség
A korszak szigorú logikai felépítésű elméleteinek tanulmányozása fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult transzcendentális érvek (pl. a szabadság dedukciója) rekonstrukciójára, javítva ezzel a kritikai elsajátítás és a szisztematikus gondolkodás technikáit.
c) attitűd
Az ész és a szabadság központi szerepének vizsgálata szellemi fegyelemre, módszeres tudásgyarapításra és az emberi autonómia iránti tiszteletre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a puszta formalizmus és a történeti meghatározottság érveit, felismerve az észszerű erkölcsi alapelvek jelentőségét a modern társadalomban. Ez a szemléletmód erősíti a racionális és etikai következetességet.
d) autonómia és felelősség
A kanti autonómia-koncepció megismerése közvetlenül támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy az erkölcsi cselekvés alapja a saját magunk által szabott törvénynek való engedelmesség, ami megerősíti a személyes felelősségérzetet. Az etikailag alapos érvelés itt a szubjektív integritás és az egyetemes érvényesség összehangolásában realizálódik.
