Tantárgy adatlapja
Az órákon Francesco Casetti a Milánói Katolikus Egyetem film-professzorának külföldön is tankönyvként használt filmelmélet-történeti munkája alapján tekintjük át a filmelmélet jelentős alkotóit is mozgalmait. A Filmelmélet tantárgy bevezető a Kortárs filmelméletek értő olvasásához, értelmezéséhez – szükséges ugyanis az elméleti háttér folyamatos szembesítése a tudománytörténeti vitákkal és az aktuális filmtörténeti eseményekkel ahhoz, hogy az elméleti összefüggések komplex értelmezése megszülethessen, illetve gyakorlati érvényességre is igényt tartó kijelentéseket tudjunk megfogalmazni napjaink filmművészetének önfelfogásával és világ-megjelenítésével kapcsolatban.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Francesco Casetti: Filmelméletek 1945-1990. Osiris, Bp. 1998. 15-220. ISBN 963-379-394-7
Ajánlott irodalom:
Sz.M. Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Áron Kiadó, Bp. 1998.
Kovács András Bálint (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest, 2004. ISBN 9789639487666
David Bordwell - Kristin Thompson: Film Art - An Introduction. University of Wisconsin, 1990. ISBN 978-0070064393
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
