Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a média hatásával foglalkozó eltérő szemléletű elméleteket és az ezekhez tartozó kutatásokat. A kurzus történeti és tipológiai áttekintést is ad a diákoknak. A hatáselméletek mindig is reflektáltak arra a társadalmi/kulturális kontextusra, melyben keletkeztek. Így célszerű a médiakörnyezet fogalmát használva kimutatni az adott időszak társadalmi/kulturális tapasztalata, a korszak uralkodó médiuma(i) valamint a befogadók szerepéről vallott elképzelések miként járultak hozzá egy-egy elmélet megfogalmazásához. A történeti ív (Direkthatás-elmélet, Kétlépcsős modell, Agenda-setting, Framing, Priming, Kultivációs elmélet, Használat- és élménykutatás, Kódolás-dekódolás elmélet, Performatív hatáselmélet) áttekintésében ez a szempontrendszer végigvonul, lehetőséget biztosítva annak elemzésére, hogy a társadalmi átalakulások hogyan befolyásolták a média szerepének megítélését. A kurzus során az empirikus, kvantitatív vizsgálatoktól eljutunk a kvalitatív, a médiakonstrukciót vizsgáló elméletekig. Bemutatjuk a posztmodern elképzeléseket és kutatásokat a média hatásáról. Beszélünk a tapasztalat és tudás szerepéről, a mediatizált tapasztalatról, ill. a tudásbeli egyenlőtlenségek szerepéről. A kurzus során kitérünk a befogadás-vizsgálatok újraértelmezésére: foglalkozunk az aktív közönség-tétel kritikáival. A posztmodern valamint a késő modern médiakutatást összehasonlítva elemezzük.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Angelusz - Tardos - Terestyéni (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyűjtemény. Gondolat Kiadó, 2007. ISBN 9789639610934
Bryant, J. - Zillmann, D. (eds.). Media Eflects: Advances in Theory and Research. Hillsdale, N. J.: Lawrence Erlbaum, 1994, 417-436. ISBN 0805838635
Fiske, John. Television: Polisemy and Popularity. In: Critical Studies in Mass Communication. V.3, 1986. pp. 391–408. ISBN 113495574X
Salwen, M. B. – Stacks, D. W. (eds.). An Integrated Approach to Communication Theory and Research. Mahwah, N. .J.:Erlbaum. 1996. ISBN 9780805863826
Silverstone, Roger. Miért van szükség a média tanulmányozására? Akadémiai Kiadó. 2008. ISBN 97896305855941
Weber, Stephan: What does „media construct reality” mean? From an ontological to an empirical understanding of construction.
http://www.mediamanual.at/en/pdf/Weber_etrans.pdf
Ajánlott irodalom:
Angelusz Róbert & Tardos Róbert. Médiahasználat vagy médiafogyasztás? A televíziónézés egy empirikus tipológiája. In: Jel-Kép, 1998. 3. sz. 3–23. o. ISSN 0209-584X
Bajomi-Lázár Péter. Média és társadalom. Budapest: Print XBudavár Zrt. & Médiakutató Alapítvány.2008. ISBN 9789638808509
Belinszki Eszter.A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában. Médiakutató 2000, ősz. 61–75. o. ISSN 1586 8389
Császi Lajos. Médiakutatás a kulturális fordulat után. Médiakutató, 2008. ősz. 93-108.o. ISSN 1586 8389
Dickinson, Roger – Harindranath, Ramaswani - Linné, Olga (eds.) Approaches to Audiences – A Reader, London: Arnold, 1998. ISBN 9780340692257
online: http://theory.org.uk/david/effects.htm
Postman, Neil. The Surrender of Culture to technology. New York: Vintage Books. 1993.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri &e
acute;s átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
Ismeri a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit, többek között a média és populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Érti és átlátja a társadalmi érdekérvényesítés csatornáit, az érdekütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának legális és etikus módszereit.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket.
Ismeri az állami szabályozás működését, jogi hátterét, intézményrendszerét és eszközeit.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes szakterülete ismereteit alkalmazni a problémák és konfliktusok felismerésére, és hatékonyan közre is tud működni ezek megoldási javaslatainak kidolgozásában és megoldásában.
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizál
ására.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
Képes a gyorsan változó munkahelyi és szervezeti körülményekhez alkalmazkodni.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására és ezek kivitelezésére.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára.
Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
Nő szakmai identitásának tudatossága, megalapozottságának mértéke, megszilárdul hivatástudata.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezett a szakmai elképzelések iránt.
Nyitott a k
ritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával.
Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szervezetben történő alkalmazására és működtetésére.
Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon veti latba tudását és befolyását a minőségi munkavégzés és annak elismertetése mellett.
Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
