Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadások bemutatják és értékelik Izrael és az Egyház közötti üdvtörténeti folyamatosságot, és ennek jelenkori teológiai relevanciáját.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az ószövetségi Izrael az Egyház számára „praeparatio et figura”. Ezért az újszövetségi egyháztan csak Izraelnek, az Ószövetség üdvközösségének ismeretében válik teljesen érthetővé. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának szövegszintű kérdései az ekkléziológiában kapnak teológiai távlatot.
Tematika:
1. Izrael és az Egyház kapcsolatának tanítóhivatali és teológiai értelmezései (zsinati dokumentumok; Pápai Biblikus Bizottság; a zsidókkal való vallási kapcsolatok bizottsága).
2.Ószövetség és Újszövetség mint egzegétikai és mint teológiai kérdés.
3. Választott újszövetségi szövegek Izrael és az Egyház kapcsolatáról.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Komplex társadalmi csoportok és jelenségek teológiai értelmezése bibliai és tanítóhivatali megnyilatkozások fényében. A bibliai teológia gondolkodás formáló erejének tudatosítása és használata.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
PÁPAI BIBLIKUS BIZOTTSÁG, A zsidó nép és szent iratai a keresztény Bibliában (Róma 2001; Római dokumentumok 40; Budapest 2013).
https://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cfaith/pcb_documents/rc_con_cfaith_doc_20020212_popolo-ebraico_hu.html
A ZSIDÓKKAL VALÓ VALLÁSI KAPCSOLATOK BIZOTTSÁGA, „Isten ugyanis nem bánja meg kegyelmi adományát és meghívását” (Róm 11,29) Megfontolások a katolikus-zsidó kapcsolatokat érintő teológiai kérdésekről a Nostra aetate 50. évfordulója alkalmából (Római dokumentumok 47; Budapest 2016; eredeti: 2015. december 10.).
http://www.merleg-digest.eu/isten-nem-banja-meg-kegyelmi-adomanyat-es-elhivasat/
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
MARTOS Levente Balázs, „Az olajfa és beoltott ágai. Egy félig elfeledett vatikáni dokumentum méltatása”, In: SZÉCSI József (szerk.), Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2012 (Budapest 2012) 194–203.
https://docplayer.hu/2396225-Szerkeszto-szecsi-jozsef.html
OLÁH Zoltán, „Nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged. A Róm 11,18 és szövegkörnyezete az ókeresztény íróknál és Petrus Abelardusnál”, In: HIDVÉGI Máté (szerk.), Oriental Studies and Interfaith Dialogue. Essays in Honour of József Szécsi (Budapest 2018) 363-378.
RÓZSA Huba, „Új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával. Jövendölés az Új szövetségről”, In: Uő., Isten, a kezdet és a vég (Budapest 2010) 485-496.
RÓZSA Huba, „Izrael az Egyház ószövetségi előképe”, In: Uő., Isten, a kezdet és a vég (Budapest 2010) 506-524.
http://www.ppek.hu/facsimile/Jeromos_fuzetek_029_1997.pdf
RUTISHAUSER, Chistian M., „Meilensteine des christlich-jüdischen Dialogs”, Bibel und Kirche 74 (2019) 194-200
Az alkalmazott oktatási módszerek:
Frontális előadás, elméleti előadás, vizuális és auditív szemléltetőeszközök használata. Jelentős szakirodalmi előzmények bemutatása. Vita és interaktív elemek (egy altéma különböző álláspontokból való interaktív bemutatása). Prezentáció.
Az értékelés kritériuma:
Részvétel:
Az előadásokon való részvétel kötelező.
Aki az előadások egyharmadáról igazolatlanul távol volt, annak a lehallgatást a tanár nem igazolja. A hallgatók számára megengedett hiányzás mértéke legfeljebb az előadások felét teheti ki, feltéve, hogy a hiányzást megfelelő igazolással alátámasztják.
Az ismeretek ellenőrzésének szabályai:
A hallgató teljesítményét ötfokozatú rendszerben értékeljük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel.
Elégtelennél jobb, illetve legalább megfelelt minősítéssel teljesített tantárgy a hozzá rendelt kreditpontokat eredményezi.
A minősítés megszerzésének módjai: a tanórákon való aktív részvétel, amelyet aláírás (aláírás vagy aláírás megtagadva minősítéssel) és vizsgajegy (öt fokozatú minősítéssel) követ.
A szóbeli vagy írásbeli vizsga előre kiadott tételsor alapján történik.
Az érdemjegyek definiálása:
Jeles (5): A kapott tételt önállóan előadja. Felelete hiánytalan, nyelvezete szakmailag pontos. Az elsajátított anyagot képes a többi teológiai tárgy néhány állításához, illetve a többi tételben található anyaghoz kapcsolni, illetve a másutt szerzett tudással a jelen anyagot gyarapítani. A szakirodalmi utalásokat ismeri és használja, feleletét önálló anyaggyűjtés gazdagítja.
Jó (4): A kapott tételt önállóan előadja, kérdésre kiegészítésre képes. Felelete csak kisebb hiányokat mutat, nyelvezete szakmailag pontos. Az elsajátított anyagot képes a többi tételben található anyaghoz kapcsolni. A szakirodalmi utalásokat ismeri és használja.
Közepes (3): A kapott tételt kérdésekre válaszolva, kisebb hiányokkal adja elő. Nyelvezete szakmailag helyenként pontatlan. Az anyagot önmagában érti, de összefüggéseire nem reflektál. Csak a kötelező irodalom alapján készült, amelyet felületesen ismer.
Elégséges (2): A kapott tételt kérdésekre válaszolva, jelentős hiányokkal adja elő. A legfontosabb fogalmakat és szövegeket ismeri. Csak a kötelező irodalom alapján készült, amelyet felületesen ismer.
Elégtelen (1): A kapott tételt nem, vagy kérdésekre válaszolva is csak igen hiányosan képes kifejteni. Alapvető fogalmakat és szövegeket nem ismer. A tételhez kapcsolódó vagy általános kötelező irodalmat nem ismeri.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A témában releváns bibliai szövegek teológiai értelmezésének alapelveit megismertetve a kurzus bevezet ezek gyakorlatába, ahogy az az egyházi tanítóhivatal fontosabb megnyilatkozásaiban a mai napig megjelenik. A zsidóság és kereszténység kapcsolata olyan társadalmilag is releváns téma, amelynek teológiai gyökereit feltárva a kurzus növeli a hallgatók képességét önálló kérdésfelvetésre és a bibliai szövegek alapján ma érvényes teológiai válaszok önálló alkotására. Arra törekszik, hogy a hallgatóban kialakítsa és fejlessze a tudományos teológiai problémaérzékenység attitűdjét, különösen a más kultúrájú és vallású emberek gondolkodása iránti érzékenység jegyében, illetve a bibliai szövegekkel kapcsolatos vitákra tekintettel. A hallgatónak képessé kell válnia arra, hogy a szövegtörténet és párbeszédre szóló egyházi buzdítások alapján megalapozottan képviselje önálló véleményét.
