Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tanegység célja, hogy a hallgatók csoportos, gyakorlat orientált formában ismerkedjenek meg a kommunikáció alapvető szabályaival és sajátítsák el azok készségszintű működtetését.
Cél a saját élmény szerzése a tréningmódszerről, és a közösségépítés, valamint az önismereti érzékenység fokozása, a kommunikációs képességek fejlesztése.
Kapcsolatépítési, önismereti és kommunikációs gyakorlatok, reflexiók és tapasztalatok megbeszélése.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Kommunikációs elméletek
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Kommunikációs gyakorlatok
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Géczy Anna, Segítő kapcsolat, kommunikáció, etika, In: HÁMORI Eszter (szerk.), Pszichológiai eszközök az ember megismeréséhez, Budapest, Bölcsész Konzorcium, 2006. ISBN 963-9704-00-8
Egan, Gerard, A segítő készségek fejlesztése. Gyakorlatok és munkafüzet, Budapest, Eötvös Kiadó, 2009. ISBN 978-963-284-071-0
Bishop, Sue, Asszertivitás, Budapest, Manager Könyvkiadó, 2008. ISBN 978-963-9912-04-5
Rudas, J. (2016). Delfi örökösei: Önismereti csoportok – elmélet, módszertan, gyakorlat (8., javított kiad.). Oriold és Társai Kiadó.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HARGIE, O. (2022). SKILLED INTERPERSONAL COMMUNICATION: RESEARCH, THEORY AND PRACTICE (7TH ED.). ROUTLEDGE.
Andok, M. (Szerk.). (2015). A kommunikációs készségfejlesztés eszköztára. Hungarovox Kiadó.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgató ismeri és érti a tudományos kutatás, a szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Képes pszichológiai jelenségek vizsgálatához releváns kérdéseket megfogalmazni, adatokat gyűjteni és feldolgozni tudományos módszerekkel.
Munkája során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát, valamint a kultúrák közötti különbségeket.
Szakmai kommunikációjában törekszik a normáknak megfelelő, reflektált és felelős megnyilvánulásra.
Kritikus szakmai tudatossággal rendelkezik, és választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
