Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy a XIII. század végének és a XIX. század elejének német gondolkodásával, mindenekelőtt Kant, Fichte, Schelling és Hegel filozófiájával foglalkozik. Az egyes alkotók saját törekvései mellett a többiekhez fűződő gondolati kapcsolatát folytonos előre- és visszautalásokkal úgy mutatja be, hogy egy ellentmondásaiban is egységes filozófiatörténeti korszak rajza bontakozzék ki, amely egyrészt erős szálakkal kötődik az európai bölcselet kora újkori szakaszához, másrészt a kortárs gondolkodást is nagymértékben befolyásolja, elsősorban az ismeretelmélet, az elmefilozófia, az etika, a vallásfilozófia és a politikai filozófia terén.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kanti kritikai fordulat: A transzcendentális idealizmus alapjai; A tiszta ész kritikája (ismeretelmélet), A gyakorlati ész kritikája (etika) és Az ítélőerő kritikája (esztétika és teleológia).
A szubjektivitás radikalizálása: Fichte tudománytana (Wissenschaftslehre); az „Én” és a „Nem-Én” dialektikája mint a valóság alapja.
A természet és a szellem egysége: Schelling azonosságfilozófiája és természetfilozófiája; a művészet mint a filozófia organonja.
Az abszolút szellem rendszere: Hegel dialektikus módszere és fenomenológiája; a történelem mint a szellem önkifejtése; az objektív szellem (jog, erkölcsiség, állam).
Korszakformáló összefüggések: A klasszikus német filozófia viszonya a felvilágosodáshoz és a romantikához, valamint hatása a későbbi irányzatokra (pl. marxizmus, fenomenológia).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Transzcendentális dedukció és dialektika: Jártasság a német idealizmus sajátos logikai és érvelési eljárásainak (pl. ellentétek szintézise) elemzésében.
Absztrakt rendszerszemlélet: Képesség a filozófiai részterületek (etika, politika, vallás) egyetlen átfogó metafizikai rendszeren belüli összekapcsolására.
Szakterminológia mélyismerete: Olyan fogalmak precíz használata, mint a Ding an sich (magánvaló dolog), Apercepció, Dialektika, vagy a Weltgeist (világszellem).
Szerzőközi komparáció: Képesség a kanti kategóriák hegeli átértelmezésének vagy a fichtei szubjektivizmus schellingi kritikájának rekonstruálására.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Tengelyi Laszló: Kant. Budapest, Kossuth, 1995.
Hankovszky Tamás: Fichte korai tudománytanának alapgondolata. Antropológia és transzcendentális filozófia. Budapest, L’Harmattan, 2014.
Gyenge Zoltán: Schelling élete és filozófiája. Gödöllő, Attraktor, 2005.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hösle, Vittorio: Hegels System. Hamburg, Meiner, 1998.
Röd, Wolfgang: Az újkor dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin betűk, 1996.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a nyugati bölcselet egyik legintenzívebb szakaszának bemutatásával közvetlenül mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez azon elméleti rendszerekről, amelyek a modern ismeretelmélet, etika és politikai filozófia alapjait képezik. Megismeri az elméleti problémafelvetés azon változatait, amelyek a szubjektum és a világ viszonyát a legmélyebb spekulatív szinten tárgyalják.
b) képesség
A rendkívül sűrű és absztrakt idealista szövegek feldolgozása fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és szakszerű prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult rendszerek (pl. Hegel jogfilozófiája) logikai vázlatos vagy részletes bemutatására. A kurzus közvetlenül javítja a kritikai szövegfeldolgozás technikáit, különösen a német nyelvű források magyar szaknyelvi elemzése révén.
c) attitűd
A korszak belső vitáinak és ellentmondásainak követése szellemi nyitottságra, párbeszédre és módszeres tudásgyarapításra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a radikálisan különböző (pl. kanti kritikai vs. hegeli spekulatív) álláspontokat. Ez a szemléletmód erősíti a történeti-szociális kontextus és a szellemi folyamatok közötti összefüggések iránti problémaérzékenységet.
d) autonómia és felelősség
Az egyéni szabadság és az erkölcsi autonómia kanti és fichtei koncepciói támogatják a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a filozófiai tudás felelősségvállalást igényel az emberi méltóság és a racionális társadalmi berendezkedés szellemi képviselete során. Az etikailag alapos érvelés itt a szabadság és a kötelesség közötti viszony tudatos mérlegelésében realizálódik.
