Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nyugati filozófiatörténetben megjelent legfontosabb problémákkal. Ilyen Isten, a világ, az ember, továbbá az ismeret, a cselekvés, a társadalom, a történelem, valamint a vallás egészleges problémái. Külön hangsúlyozódik a gondolkodás alapproblémája annak logikai, ideális, pragmatikus, közösségi, történeti, etikai és vallási jelentőségében. A tantárgy célja, hogy világossá tegye a filozófiai problematika sokféleségét és kifejezésre juttassa a témák egységesítésének lehetőségeit és határait, valamint tárgyalhatóságukat a filozófián belül és kívül.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A rendszerbontás és az irracionalizmus: A hegeli rendszerkritika megjelenése; az akarat (Schopenhauer), az egzisztencia (Kierkegaard) és az élet (Nietzsche) prioritása az észelvűséggel szemben.
Társadalomkritika és történelem: A történelmi materializmus (Marx), a haszonelvűség (Mill) és a társadalmi igazságosság 19. századi megalapozása.
Az ember „halála” és Isten hiánya: A vallás egészleges problémájának radikalizálódása; a nihilizmus, a kereszténység-kritika és a szekularizáció filozófiai következményei.
A gondolkodás pragmatikus fordulata: Az ismeret és a cselekvés összekapcsolása a gyakorlattal (praxis); a gondolkodás közösségi és politikai beágyazottsága.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Genezis-analízis és kritikai módszer: Képesség a fogalmak történeti és pszichológiai hátterének feltárására (nietzschei genealógia).
Egzisztenciális dialektika: Jártasság az egyéni döntéshelyzetek és a szubjektív igazság filozófiai elemzésében.
Társadalomelméleti reflexió: A 19. századi ideológiák (liberalizmus, szocializmus) hatásának felismerése és elemzése a kortárs politikai folyamatokban.
Hermeneutikai készségek: Szélsőségesen különböző stílusú szerzők (aforizmák, politikai kiáltványok, teológiai esszék) szakszerű interpretációja.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Feuerbach, Ludwig: „A hegeli filozófia kritikájához,” in Uő, Filozófiai kritikák és alapelvek, ford. Endreffy Zoltán, Budapest: Magyar Helikon, 1978, 89-158. ISBN 9632074041
Kierkegaard, Søren: Vagy-vagy, ford. Dani Tivadar, Budapest: Osiris-Századvég, 1994, 465-601. („Az esztétikai és az etikai közötti egyensúly a személyiség kimunkálásában”)
ISBN 9638384913
Nietzsche, Friedrich: Túl jón és rosszon. Egy eljövendő filozófia előjátéka, ford. Tatár György, Budapest: Ikon, 1995, 9-40, 81-93. („A filozófusok előítéleteiről”, „A szabad szellem”, „Mi, tudósok”) ISBN 9637948686
Schopenhauer, Arthur: A világ, mint akarat és képzet, ford. Tandori Dezső, Budapest: Osiris, 2002, 33-131. ISBN 9633892155
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kierkegaard, Søren: „Lezáró tudománytalan utóirat a ’Filozófiai morzsákhoz’” (részlet), ford. Valaczkai László, in Sören Kierkegaard írásaiból, szerk. Suki Béla, 3. kiadás, Budapest: Gondolat, 1994, 365-461. ISBN 9632827252
Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus, ford. Kertész Imre, Budapest: Európa 1986.
ISBN 9630739038
Bolzano, Bernard: A lélek halhatatlansága, avagy Athanasia. Mi a filozófia? Budapest, Szent István Társulat, 2001. ISBN 9633612969
Brentano, Franz: Az erkölcsi ismeret eredete. Budapest, Kossuth, 1994. ISBN 963093731x
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a 19. századi szerzők radikális rendszerkritikáján keresztül mutatja be a nyugati gondolkodás átalakulását. A hallgató mély ismereteket szerez a modern emberkép válságáról, az Istenre és a világra vonatkozó klasszikus beszédmódok megrendüléséről, valamint a cselekvés és a társadalom új értelmezéseiről.
b) képesség
A filozófiai problematika sokféleségének felismerése fejleszti a hallgató kritikai és elemző képességét. Képessé válik arra, hogy a 19. századi eszmeáramlatok tükrében vizsgálja a témák egységesítésének határait, és a filozófiai kérdéseket a társadalmi-történeti valóság összefüggésében prezentálja.
c) attitűd
A korszak felforgató gondolatainak tanulmányozása szellemi bátorságra és intellektuális őszinteségre nevel. A hallgató nyitottá válik a nem-konvencionális válaszok iránt, és törekszik a gondolkodás etikai és pragmatikus tétjeinek elfogulatlan mérlegelésére.
d) autonómia és felelősség
A gondolkodás történeti és közösségi jelentőségének tudatosítása támogatja az önálló kutatói karakter kialakulását. A hallgató felelősséget vállal saját értékválasztásaiért, és képessé válik a kortárs problémák 19. századi gyökereinek felelős, tudományos igényű elemzésére.
