Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nyugati filozófiatörténetben megjelent legfontosabb problémákkal. Ilyen Isten, a világ, az ember, továbbá az ismeret, a cselekvés, a társadalom, a történelem, valamint a vallás egészleges problémái. Külön hangsúlyozódik a gondolkodás alapproblémája annak logikai, ideális, pragmatikus, közösségi, történeti, etikai és vallási jelentőségében. A tantárgy célja, hogy világossá tegye a filozófiai problematika sokféleségét és kifejezésre juttassa a témák egységesítésének lehetőségeit és határait, valamint tárgyalhatóságukat a filozófián belül és kívül.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A transzcendentális fordulat és a szubjektum: Az ismeret és a gondolkodás alapproblémája Kantnál; a magánvaló dolog, a jelenség és az ész határai.
Az abszolút és a rendszer: Az egységesítés kísérletei a klasszikus német idealizmusban; az Én (Fichte), a természetfilozófia (Schelling) és a szellem (Hegel) koncepciói.
Történelem és társadalom: A történelem teleológiai és dialektikus felfogása; az erkölcsiség és a jogállam kapcsolata a klasszikus német gondolkodásban.
Spekulatív vallásfilozófia: Isten és a vallás helye a kritikai és a spekulatív rendszerekben; a hit és a tudás szintézisének lehetőségei és korlátai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Dialektikus módszertan: Képesség a hegeli dialektika és a kanti transzcendentális dedukció alkalmazására komplex elméleti problémák elemzésekor.
Szisztematikus gondolkodás: Jártasság a filozófiai részterületek (etika, logika, esztétika) közötti belső összefüggések feltárásában és egységesítésében.
Kritikai terminológia-használat: A német idealizmus technikai műszavainak (pl. Aufhebung, transzcendentális, szellemi) pontos használata és kortárs kontextusba helyezése.
Határterületi elemzés: A filozófia és a teológia, valamint a filozófia és a történettudomány érintkezési pontjainak kritikai vizsgálata.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Tengelyi Laszló: Kant. Budapest, Kossuth, 1995.
Hankovszky Tamás: Fichte korai tudománytanának alapgondolata. Antropológia és transzcendentális filozófia. Budapest, L’Harmattan, 2014.
Gyenge Zoltán: Schelling élete és filozófiája. Gödöllő, Attraktor, 2005.
Simon Ferenc: A hegeli reálontológia születése. Veszprém, VHTA, 2003. 607 o.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bartha Judit – Kruzslicz Anita - Hrubi Attila – Weiss János: Válaszutak - koncepciók és viták a Kant utáni filozófiában. Gödöllő, Attraktor, 2007. 2004.
Röd, Wolfgang: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 240 o.
Hösle, Vittorio: Hegels System. Hamburg, Meiner, 1998.
Röd, Wolfgang: Az újkor dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin betűk, 1996.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a klasszikus német szerzők (Kanttól Hegelig) rendszerein keresztül mélyíti el a hallgató ismereteit a nyugati gondolkodás alapproblémáiról. A hallgató átlátja az eszmetörténet legintenzívebb egységesítő kísérleteit, és megérti az ismeret, a cselekvés és a történelem közötti spekulatív összefüggéseket.
b) képesség
A filozófiai problematika sokféleségének felismerése fejleszti a hallgató absztrakciós képességét. Képessé válik arra, hogy a kanti „határkijelölés” és a hegeli „szintézis” logikáját követve elemezze a témák tárgyalhatóságának kereteit a filozófián belül és kívül.
c) attitűd
A német idealizmus monumentális rendszereinek tanulmányozása szellemi kitartásra és módszertani szigorra nevel. A hallgató törekszik a problémák mélyebb, strukturális megértésére, és nyitottá válik a gondolkodás közösségi és történelmi felelősségének felismerésére.
d) autonómia és felelősség
A gondolkodás alapproblémájának etikai és logikai súlyozása támogatja az önálló kutatói integritás kialakulását. A hallgató felelősséget vállal saját rendszeralkotó kísérleteinek koherenciájáért, és képessé válik a társadalmi és vallási jelenségek mélyreható filozófiai reflexiójára.
