huen

    Tantárgy adatlapja

    Tárgy neve: Közigazgatási jog III.
    Tárgy kódja: JOKI203XX0
    Óraszám: N: 2/2/0, L: 12/2/0
    Kreditérték: 4
    Az oktatás nyelve: magyar
    Követelmény típus: Kollokvium
    Felelős kar: JÁK
    Felelős szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék
    Tárgyfelelős oktató: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs
    Tárgyleírás:

    A tantárgy céljának rövid ismertetése:

    A tantárgy a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog legfontosabb területeit mutatja be. A tárgy két fő részből áll: egyrészt a közigazgatási anyagi jogból (szakigazgatások joga), amelynek elsajátításához a jogászi munkához széles körben alkalmazható, kérdések megválaszolásán és strukturált gondolkodáson alapuló módszer nyújt segítséget, továbbá része a szankciótan, azaz a közigazgatásban alkalmazott szankciók elmélete és a szabálysértési jog.

    A fő cél nem elsősorban az egyes szakigazgatások egyenkénti mélyreható elsajátítása, hanem néhány kiemelt jelentőségű ágazat megismerésén keresztül annak a módszertannak (a Tanszékünk által kifejlesztett “5 kérdéses módszer”) a megértése, amely alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy későbbi munkájuk során bármelyik szakigazgatás útvesztőiben boldoguljanak.

     

    Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:

    1. Anyagi jog alapfogalmai, rendszere. Általános-különös hatáskörök. Közfeladat, közigazgatási struktúra, térszerkezet. 
    2. Szervezeti jogi ismétlés: szervek, szervrendszer. Államigazgatás-közigazgatás, centralizáció-decentralizáció, koncentráció-dekoncentráció, tipikus-atipikus szervek. 
    3. A közigazgatási jogi felelősség és szankció fogalma, elméleti kérdései. A bírság és egyes szankciók.   
    4. Szabálysértési jog.
    5. Gazdasági igazgatás: energetika.
    6. Gazdasági igazgatás: építési jog, vízügyi igazgatás.
    7. Humán igazgatás: oktatási jog - oktatásigazgatás.
    8. Közadatok, adatpolitika.
    9. Közigazgatás nyilvántartásai. A Statisztika szervei és feladataik.
    10. Rendészeti igazgatás 1 (általános, alkotmányos): rendőrség, rendészet.
    11. Rendészeti igazgatás 2. (különös): idegenrendészet, menekültügy.
    12. E-közigazgatás, e-közszolgáltatások.

     

    Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:

    Nappali tagozaton a gyakorlat gerince a főelőadás tematikája, azaz a közigazgatási anyagi jog és a szankciótan. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatokon jogesetmegoldásra (főleg a szankciótani részeknél) és a csoportmunkára (főleg az anyagi jogi részeknél).

    A hallgatókat a félév elején csoportokra osztjuk, akik az öt kérdéses módszer alapján minden órára az adott anyagrészből felkészülnek, minden csapat 1-1 kérdésből. Ezt előadják és a gyakorlatvezető segítségével összehangolják, egymás kiselőadásaira is reflektálnak. Az öt kérdéses módszer nemcsak a jogszabályok feldolgozására, hanem a jogesetek megoldására is használható, amelyet a gyakorlaton szintén alkalmaznak a hallgatók.

     

    Az értékelés kritériuma:

    A vizsgához szükséges aláírást az alábbi feltételek együttes fennállta esetén lehet megszerezni: (1) gyakorlaton való jelenlét, két igazolt hiányzás lehetőségével, (2) szankciótani ZH legalább 70%-os teljesítése, (3) anyagi jogi ZH legalább 70%-os teljesítése. Egy javító alkalmat hirdetünk meg. Ezeken felül a gyakorlatvezetők rendszeres számonkérést tarthatnak, amelynek formáját és gyakoriságát ők határozzák meg.  A hallgatóknak a félév során tanúsított egyéni teljesítménye a félév végi kollokviumba beleszámít. Lehetőséget biztosítunk a gyakorlatvezetőnél az elővizsga héten kollokválni azoknak a hallgatóknak, akik az aláírást megszerezték.

     

    Az alkalmazott oktatási módszerek:

    A klasszikus frontális előadás mellett fontosnak tartjuk, hogy a pázmányos jogászok képesek legyenek a közigazgatás bármely ágazatában gyorsan és hatékonyan tájékozódni, a rájuk bízott jogeseteket megoldani, és (jogi és erkölcsi értelemben is) helyes döntést hozni. Ehhez egy olyan módszertant fejlesztettünk ki, amely minden szakigazgatási ágazatban alkalmazható, gyakorlatias és elősegíti a joganyagban való gyors tájékozódást. Az 5 kérdéses módszer bevezetése átalakította a közigazgatási anyagi jog (szakigazgatások joga, különös rész) oktatásához való viszonyunkat is: a folyamatosan változó tételes jog helyett a jogszabályokban való tájékozódás készségére helyezzük a hangsúlyt.

    Az öt kérdés a „Ki?” (Kikre vonatkozik az anyagi jogi szabály?), „Mit?” (a tényleges anyagi jogi hatáskörre utal), „Miért?” (Miért jelenik meg az állam ebben a szakigazgatási ágazatban?), „Hogyan?” (speciális eljárási szabályok) és „Ki kontrollálja?” (kontrollmechanizmusok)

     

    A gyakorlatokon (a fent említettek szerint) csoportos munkával történik az egyes anyagrészek feldolgozása, amelyekhez a hallgatók egy részletes táblázatot is kapnak arról, hogy az adott kérdéskörökön belül milyen részkérdésekre kell választ keresniük.

     

    Kötelező irodalom:

     

    Ajánlott irodalom:

     

    A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:

    1. tudása: T1, T4, T5, T10, T11, T12, T13, T14, T18
    2. képességei: K1, K4, K6, K12, K13, K14, K15, K18, K20, K21, K26, K28, K29, K31
    3. attitűdje: A2, A3, A5, A6, A9, A10, A11, A12, A13, A14
    4. autonómiája és felelőssége: F1, F3, F5, F7

    a) tudása

    A hallgató ismeri a közigazgatási jog különös részének legfontosabb területeit, különös tekintettel a szakigazgatási ágazatokra (építésügy, vízügy, rendészet, egészségügy, oktatásügy, energetika). Ismeri az állami szerepvállalás indokait, jogalapját és ennek alkotmányjogi, ágazati kereteit, megérti a szakigazgatások anyagi és eljárási jogszabályi hátterét, továbbá a közigazgatási hatáskörök rendszerét. Átlátja az egyes hatósági jogintézmények (engedélyezés, nyilvántartásba vétel, tilalom stb.) célját, funkcióját és alkalmazási területét. Tudja, hogyan illeszkednek a szakigazgatási területek a közigazgatási rendszer egészébe, és felismeri ezek nemzetközi és uniós összefüggéseit. Ismeri az egyes ágazatokhoz kapcsolódó kontrollmechanizmusokat. A tanulási folyamat során megismeri és alkalmazza az 5 kérdéses módszert, mint problémaelemző technikát, amely segíti a szakigazgatási ágazatok gyors és átlátható jogászi feldolgozását. Ismeri a közigazgatási szankciók rendszerét, azok típusait, célját és jogpolitikai indokait. Átlátja a közigazgatási bírság, a szabálysértési bírság és az egyéb joghátrányok elhatárolásának szempontjait, valamint ezek kapcsolódását a preventív és represszív célokhoz. Ismeri a szankcióalkalmazás korlátait, és felismeri a szankciórendszer összefüggéseit a szakigazgatási ágazatok anyagi és eljárási szabályaival.

    b) képességei

    A hallgató képes a közigazgatási jog különös részének területeit érintő problémákat jogilag elemezni, értékelni, és azokat a releváns jogszabályok alapján megítélni. Képes feltérképezni egy konkrét ügy kapcsán, hogy miért van szükség állami szerepvállalásra, kik a releváns szereplők, milyen hatáskörök és anyagi jogi szabályok vonatkoznak az ügyre, hogyan zajlik az eljárás, és milyen kontroll-lehetőségek állnak rendelkezésre. Ezt a gondolkodási struktúrát a gyakorlatban az 5 kérdéses módszer segítségével képes alkalmazni, ezzel biztosítva a szisztematikus és gyors problémamegoldást. Képes a releváns jogszabályok önálló, pontos keresésére és alkalmazására, akár összetett, több ágazatot érintő ügyekben is. Felismeri a szakigazgatási sajátosságokat és azok hatását az ügyek jogi megítélésére, és ez alapján képes helyes következtetések levonására. Képes a közigazgatási jog eszközeinek helyes értelmezésére és alkalmazására gyakorlati példákon keresztül. Képes felismerni a közigazgatási jogi felelősségi formák közötti különbségeket, és azokat szakszerűen alkalmazni. Képes önállóan elemezni, hogy egy adott ügyben indokolt és arányos-e szankció alkalmazása, figyelembe véve a releváns jogforrásokat és az alapjogi korlátokat. Képes összekapcsolni a szankciótan elméleti elemeit a gyakorlatban alkalmazott szakigazgatási eljárásokkal, és ennek alapján megalapozott döntéseket hozni a közigazgatási jogi szankciók alkalmazásáról.

    c) attitűdje

    A hallgató nyitott a közigazgatási jog, azon belül a szakigazgatási ágazatok komplexitásának megértésére, és törekszik az összefüggések átlátására. Fontos számára a jogbiztonság és a jogállamiság követelményeinek tiszteletben tartása a közigazgatási jogalkalmazásban, valamint az ügyfelek jogainak védelme. Tiszteli az állami szerepvállalás szükségességét a közérdek és a közrend biztosítása érdekében, ugyanakkor érzékeny az alapjogokra és az arányosság követelményére a szakigazgatási gyakorlat során. Nyitott a gyakorlati problémák jogászi megoldására, amelyet az 5 kérdéses módszer következetes alkalmazásával is támogat. Elfogadja, hogy a közigazgatási jog különös részében a pontos jogszabályismeret mellett gyakorlati problémamegoldó készségre és rugalmasságra is szükség van. Motivált az önálló felkészülésre, a vonatkozó szakirodalom és jogforrások feldolgozására, és elfogadja, hogy a szakigazgatási ügyek elemzése során a struktúrált gondolkodás elősegíti a felelős döntéshozatalt.

    d) autonómiája és felelőssége

    A hallgató képes önállóan feltérképezni és elemezni a közigazgatási jog különös részének egyes szakterületein felmerülő jogi problémákat, és ezekre megalapozott, jogszerű megoldási javaslatokat adni. Felelősséget vállal azért, hogy az ügyek elemzése során következetesen alkalmazza a jogszabályokat, amely biztosítja a tényállás, a jogi háttér és az eljárási szempontok teljes körű vizsgálatát. Önállóan képes eldönteni, mikor szükséges további információk beszerzése, és felelősséggel alkalmazza a hatályos joganyagot konkrét ügyek megoldása során. Tudatában van annak, hogy a szakigazgatási ügyekben tett jogi megállapításai hatással vannak az ügyfelek jogaira és kötelezettségeire, és ennek megfelelően felelősségteljes hozzáállást tanúsít. Képes önálló véleményalkotásra a közigazgatási szankciók alkalmazására vonatkozó kérdésekben is. Felismeri a jogorvoslatok, egyéb kontrolleszközök alkalmazásának szükségességét, és felelős döntéseket tud hozni ezek igénybevételéről a jogrend védelme érdekében.

     

    Tantárgy oktatója:

    Gerencsér Balázs Szabolcs PhD, habilitált egyetemi docens

    Varga Ádám PhD, egyetemi docens 

    A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel
    jogász JOLJ-JOG osztatlan képzés Levelező magyar 10 félév JÁK
    jogász JONJ-JOG osztatlan képzés Nappali magyar 10 félév JÁK
    Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe