Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A nagy francia forradalom új korszakot nyitott az európai kontinens történetében: a „forradalom exportja” a nemzetállami törekvések felerősödését is magával hozta. Ezért a 19. századdal beköszöntött a nemzetállamok kora, annak ideológiai megalapozásával és gyakorlati megvalósításával. Ennek a folyamatnak leglátványosabb állomásai az olasz és a német egység voltak, de e változások Európa valamennyi államában végbementek. Ennek részletes feltárása alkotja a tantárgy gerincét.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
FURET, François, A francia forradalom története 1770–1815, Budapest, Osiris, 1996, ISBN 963-379-574-5
DIÓSZEGI István, A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939, Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1994, p. 13-85., ISBN 963-8312-15-7
KENNEDY, Paul, A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok, 1500-2000, Budapest, Akadémiai, 1992, ISBN 963-05-6076-3
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
TAYLOR, A. J. P., Európa tündöklése és bukása, Budapest, Scolar, 2003, ISBN 9639193925
VADÁSZ Sándor (szerk.), 19. századi egyetemes történelem 1789-1914 – Európa és az Európán kívüli országok, Budapest, Osiris, 2020, ISBN: 9789632764153
HAHNER Péter, A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815, Pécs, Kronosz, 2024, ISBN 9786156604255
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Ismeri a történelem teljességét, és az egy általa részleteiben is tanulmányozott történeti korszak elméleti problémáit, ezek folyamatszerű összefüggéseit.
Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.
Érti és átlátja történeti, filozófiai, politikai szövegek, és a filmen és egyéb médiák útján megjelenő kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.
A tágan értelmezett történettudomány legalább egy részterületén elmélyült ismeretekkel rendelkezik.
Legalább két idegen nyelvet, s közülük egyet a történettudomány műveléséhez szükséges szinten ismer, különös tekintettel a szakterminológiára.
b) képességei
Képes a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, világképek megformálódásának kritikai elemzésére és értelmezésére.
Képes kritikusan értelmezni a magyar és az európai történelem szempontjából releváns identitás-konstrukciókat.
Képes az európai és az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.
Képes különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgálni.
Képes az információk kritikus elemzésére, új összefüggésekre feltárására.
c) attitűdje
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A történészi felkészültségénél fogva folyamatosan tanulmányozza az Európán kívüli kultúrákat, ismereteit továbbfejleszti.
Az történettudományon belüli speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
Szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.
A történettudományra jellemző specifikumokból következően törekszik a problémák interdiszciplináris megközelítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Megszerzett történeti tudását felhasználva felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.
Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.
