Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A hallgatók ismerjék meg a lexikológia és a lexikográfia alapfogalmait, tárgyát és főbb vizsgálati szempontjait, áttekintve a szó, a szóalak, a szóelőfordulás, a szókészlet és a szókincs fogalmát, valamint a magyar szókészlet szinkrón és diakrón tagolódását. Szerezzenek ismereteket a magyar szókészlet eredetbeli rétegződéséről, a szójelentés-változás főbb típusairól, a neologizmus és archaizmus kérdésköréről, továbbá a szókészlet stiláris és nyelvhasználati rétegeiről.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus keretében a hallgatók megismerik a szótár-tipológia alapjait, az egy- és többnyelvű, általános és szaknyelvi, leíró és történeti szótárak főbb jellemzőit, valamint a szótári szerkezet legfontosabb elemeit, különös tekintettel a makro- és mikroszerkezetre, a címszókezelésre, a jelentésmegadás módjaira, a grammatikai információk és az utalórendszer szerepére. Áttekintik a magyar szótárirodalom és a magyar lexikográfia főbb korszakait, valamint betekintést kapnak a korszerű, korpuszalapú lexikográfiai szemléletbe.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képessé válnak különböző szótártípusok azonosítására és összehasonlító elemzésére, valamint a szócikkek szerkezetének értelmezésére. Képesek lesznek a címszóállomány, a jelentésszerkezet, a példák, a grammatikai információk és az utalórendszer tudatos vizsgálatára magyar egynyelvű szótárakban. A szemináriumi munka során gyakorlatot szereznek a szókészleti jelenségek lexikológiai elemzésében: a szóeredet megállapításában, a szócsaládok és képzett alakok felismerésében, a neologizmusok és archaizmusok elkülönítésében, valamint a jelentésváltozások típusainak azonosításában. Megtanulják a szótárak és a korpuszalapú források tudatos használatát, továbbá alapvető jártasságot szereznek a lexikográfiai szempontú adatértelmezésben és a szótári információk kritikus kezelésében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Atkins, B. T. Sue – Rundell, Michael: The Oxford Guide to Practical Lexicography. Oxford, Oxford University Press, 2008. ISBN 9780199277704
Bárdosi Vilmos: Gondolatok a lexikográfiáról. Magyar Nyelv 115/1 [2019] 1–20.
Gerstner Károly: A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc (szerk.) A magyar nyelv kézikönyve, Bp., Akadémiai Kiadó, 117–157.
Hanks, Patrick: The Corpus Revolution in Lexicography. International Journal of Lexicography 25/4 [2012]: 398–436.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Durkin, Philip (szerk.): The Oxford Handbook of Lexicography. Oxford, Oxford University Press, 2016. ISBN 9780199691630
Fóris Ágota – Pálfy Miklós (szerk.): A lexikográfia Magyarországon. Bp., Tinta Könyvkiadó, 2004. ISBN 9637094148
Kosem, Iztok et al. (szerk.): Electronic lexicography in the 21st century (eLex 2025): Intelligent lexicography. Proceedings of the eLex 2025 conference. Bled, 18–20 November 2025. Bled, Lexical Computing CZ s.r.o.
Lipp, Veronika: Hungarian lexicography. In: Hilary, Nesi – Petar, Milin (szerk.): International Encyclopedia of Language and Linguistics, 3rd ed. Amsterdam, Elsevier, 2025, 1–5.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul a magyar alapszakos képzésben elvárt nyelvtudományi ismeretek elmélyítéséhez a szókészlet, a jelentés és a nyelvi változás területén. A hallgatók a szótárak és korpuszalapú források használatával elsajátítják a nyelvészeti elemzés néhány alapvető módszereit, és képessé válnak ezek önálló alkalmazására. A kurzus fejleszti a nyelvi jelenségek értelmezésének képességét, valamint a megfelelő módszerek kiválasztását és tudatos használatát. A szótárelemzési és szócikk-készítési feladatok erősítik a szövegértési, szövegalkotási és szaknyelvi kommunikációs kompetenciákat. A tantárgy támogatja a források kritikus feldolgozását és az önálló ismeretszerzést. A közös és egyéni feladatok révén fejlődik az együttműködés és a reflektív szakmai gondolkodás. A kurzus elősegíti a nyelvi jelenségek változékonyságának és társadalmi beágyazottságának megértését. Összességében a tantárgy erősíti az elemző, értelmező és szakmai kommunikációs kompetenciákat, amelyek a képzés egészében meghatározók.
