Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy keretében meghirdetendő kurzusok a közelmúltban keletkezett klasszikusnak számító szövegek elemzésén keresztül olyan, ma is aktuális kérdésekkel foglalkoznak, mint a modális szemantika, a de dicto és de re modalitások, a tényellenes feltételes kijelentések problémája, a matematika filozófiája, a logikai paradoxonok és a logika metafizika vonatkozásai. Különös figyelmet fordítunk a 20. század jelentős logikai fejleményeinek, mint amilyen az intuícionista, a szabad, ill. a többértékű logikák.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Modern modális logika és szemantika: A lehetséges világok elmélete, a de dicto és de re modalitások közötti különbségtétel, valamint a tényellenes feltételes kijelentések logikai struktúrája.
Nem-klasszikus logikai rendszerek: Az intuicionista, a szabad és a többértékű logikák elméleti alapjai és motivációi.
A logika határterületei: A matematika-filozófia alapvető kérdései, a logikai paradoxonok természete és a logika ontológiai/metafizikai vonatkozásai.
Kortárs logikai kánon: A 20. századi és kortárs logikai szakirodalom klasszikus szövegeinek ismerete.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Formális elemzési készség: Képesség természetes nyelvi érvelések formalizálására és logikai ellenőrzésére modális és nem-klasszikus keretben.
Paradoxonkezelés: Módszertani jártasság a logikai és szemantikai ellentmondások azonosításában és feloldási stratégiáinak alkalmazásában.
Kritikai szövegelemzés: Nehéz, technikai jellegű logikai-filozófiai szövegek precíz interpretációja és kritikai értékelése.
Logikai modellezés: Képesség a filozófiai problémák (pl. létezés, szükségszerűség) logikai eszközökkel történő precíz megfogalmazására.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába, Budapest: Kossuth, 2001.
Sainsbury, M.: Filozófiai logika, in A. C. Grayling (szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémiai, 1997. 73–139.
Sainsbury, M. R.: Paradoxonok, Budapest: Typotex, 2002.
Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest: Akadémiai, 2007 (részletek).
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Smullyan, R. M.: Gödel nemteljességi tételei, Budapest: Typotex, 1999.
Csaba F. (szerk.): A matematika filozófiája a 21. század küszöbén, Budapest: Osiris, 2003.
Quine, W. v. O.: A tapasztalattól a tudományig, Budapest: Osiris, 2002.
Farkas K.–Huoranszki F. (szerk.): Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös, 2004 (részletek).
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A kurzus a klasszikus modern szövegek elemzésén keresztül biztosítja, hogy a hallgató ne csak absztrakt szabályokat tanuljon, hanem átlássa a logika és a metafizika, illetve a matematika belső összefüggésrendszerét. A 20. századi logikai fejlemények bemutatása révén mélyíti el a hallgató ismereteit a tudományfilozófiai és módszertani problémákról.
b) képesség
A tantárgy közvetlenül fejleszti az analitikus gondolkodást és az absztrakció legmagasabb szintű használatát. A paradoxonok és modális problémák kezelése során a hallgató képessé válik az összetett tudományos problémák felismerésére és kreatív, logikai alapú kezelésére, valamint az érvek precíz, szakmai bemutatására.
c) attitűd
A többértékű és nem-klasszikus logikák tanulmányozása nyitottá teszi a hallgatót a nem-konvencionális gondolkodási keretek elfogulatlan értékelésére. Törekszik a problémák mélyebb, több szempontú feltárására, és együttműködő a bonyolult absztrakt viták során felmerülő alternatív álláspontok mérlegelésében.
d) autonómia és felelősség
A logikai bizonyítások és érvelések szigora önálló és módszertanilag megalapozott döntéshozatalra készít fel. A hallgató képessé válik önálló kutatások módszertani értékelésére, és felelősséget vállal saját logikai következtetéseinek helyességéért és azok elméleti konzekvenciáiért.
