Tantárgy adatlapja
A hallgatók felkészítése óvodai foglalkozások vezetésére matematikai tartalmú, életszerű szituációkban.
Tevékenységen, megfigyelésen, játékon alapuló foglalkozásminták bemutatása a számtan, a geometria-mérések és a kombinatorika-valószínűség-statisztika témakörhöz kapcsolódóan.
Foglalkozástervezetek hallgatói elkészítése és bemutatása a számtan, a geometria-mérések és a kombinatorika-valószínűség-statisztika témakörhöz kapcsolódóan.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana (206 oldal, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. ISBN 963 19 3226 5
Villányi Györgyné: Játék a matematika? (128 oldal, Tárogató Kiadó, Budapest, 1993. ISBN 963 8491 12 4
Zsámboki Károlyné: Bence világot tanul (146 oldal), Sopron, 2001. ISBN 963 9364 053
Ajánlott irodalom:
Török Tamás: Kombinatorikus feladatok és tanításuk 1-4. osztályban, (tanítói kézikönyv, ingyenesen letölthető segédanyag, 32 oldal), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011.
Török Tamás: Valószínűségi játékok és statisztikai megfigyelések tanítása 1-4. osztályban, (tanítói kézikönyv, ingyenesen letölthető segédanyag, 32 oldal), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012.
Török Tamás: Mérések és tanításuk 1-4. osztályban,(tanítói kézikönyv, ingyenesen letölthető segédanyag, 32 oldal), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenc
iaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az óvodai nevelés szakterületének alapvető dokumentumait, tisztában van az óvodai nevelés általános céljaival, feladataival, a tevékenységi formák tartalmaival és ezek összefüggéseivel.
Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható tervezés különböző szintjeit, a tervezés elméletét és módszertanát, az egyes szintek összefüggéseit, sajátosságait.
Tájékozott a digitális kultúrában, ismeri az óvodás korosztály digitális eszközökhöz való viszonyát és azok hatását a gyermeki személyiség fejlődésére.
Érti az összefüggést a 3–7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
b) képességei
Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
Él a digitális környezet adta fejlesztési lehetőségekkel.
c) attitűdje
Elkötelezett a 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
Igénye van az óvodai nevelési folyamat több szempontú elemzésére-értékelésére, és az eredmények tükrében a jövőbeni tervek és tevékenységek átgondolására, módosítására.
Nyitott az újabb hazai és nemzetközi neveléstudományi kutatási eredmények, a módszertani innovációk és az információs és kommunikációs technológiák kínálta lehetőségek megismerésére és alkalmazására.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a rá
bízott 3–7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.
Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
