Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus széleskörű elméleti megközelítési lehetőségeit mutatja meg a média, a kultúra és a társadalom kapcsolatának fókuszba állításával. Annak komplex feltárására és megértetésére törekszik, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a médiaipar társadalmi struktúrái, a jelentés teli kulturális termékek létrehozása és disztribúciója, valamint aközött, hogy az emberek miként használják és interpretálják mindezen objektivációkat. A kurzus arra is törekszik, hogy bemutassa, hogy milyen szerepe és hatása van a médiának, a társadalmi normák, a mindennapi döntéshozatal és a személyes meggyőződések változásában. A hallgatók megtanulnak különbséget tenni a vezető elméleti paradigmák és módszertanok között.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus a média, kultúra és társadalom kapcsolatának elméleti kereteit tárgyalja, különös tekintettel a médiatartalmak társadalmi gyártására, disztribúciójára és befogadására. A hallgatók megismerik a következő elméleti irányokat és fogalmakat: médiaipar és politikai-gazdasági megközelítések, kulturális ipar és kulturális termékek kritikai elmélete, kulturális tanulmányok (representation, hegemónia, identitás, fogyasztás), közönségkutatások és befogadási modellek (aktív közönség, dekódolás), médiadiskurzusok és ideológiák elemzése, média és hatalom, normák, társadalmi szabályozás, médiatechnológia és digitális platformok hatása a kultúrára és társadalomra, a média szerepe a társadalmi normák, attitűdök és személyes meggyőződések változásában. A kurzus célja, hogy a hallgatók képesek legyenek elméleti szinten átlátni a médiarendszerek működését, és megérteni a médiatartalmak társadalmi és kulturális jelentésképző szerepét.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók gyakorlati készségei a következőkben fejlődnek: különböző elméleti paradigmák és módszertanok összehasonlítása és alkalmazása, médiatartalmak szöveg- és diskurzuselemzése (szemantikai, ideológiai, reprezentációs szinteken), médiatartalmak és platformok társadalmi kontextusba helyezése, kritikai médiaolvasás, az üzenetek mögötti érdekek és hatalmi viszonyok felismerése, a médiaipari folyamatok (gyártás, disztribúció, fogyasztás) elemzése esettanulmányokon keresztül, média- és kultúrakutatási alapok alkalmazása (pl. tartalomelemzés, diskurzuselemzés, audience research alapok), érvelés és reflektív szövegalkotás a média társadalmi szerepéről
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bagdikian, Ben H.: Az új médiamonopólium. Budapest CompLex Kiadó 2012. ISBN978 963 2952529
Curran, James: Media és demokrácia. Budapest Wolters Kluwer Kiadó 2016. ISBN 978963956374
Sunstein, Cass R.: Republic.com 2.0 Budapest CompLex Kiadó 2013. ISBN 9789632953557
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
McChesney, Robert W.: Mi a baj a médiával? Budapest, CompLex Kiadó 2012. ISBN 9789632552536
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A KKK kompetenciaelemeiből a hallgatók készségeit az alábbiakban fejleszti: a társadalmi és kulturális jelenségek kritikai elemzése a média szempontjából, elméleti keretek és módszertanok alkalmazása a médiakutatásban, kritikai gondolkodás és reflexió a médiatartalmak és a társadalmi hatások kapcsolatáról, komplex problémák elemzése (pl. média, hatalom, ideológia, normák, identitás), kommunikációelméleti és társadalomelméleti összefüggések integrálása, szóbeli és írásbeli szakmai kommunikáció fejlesztése, érvelés és prezentáció.
