Tantárgy adatlapja
A helyreállító szemlélet több megvalósítási modell keretében érvényesülhet. Ezeket a modelleket az különbözteti meg leginkább egymástól, hogy ki szervezi, ki vezeti a megbeszéléseket, milyen konfliktus típusokra fókuszálnak, milyen formai és jogi keretek között valósulnak meg; ennek megfelelően beszélhetünk békéltetésről, mediációról, konferencia típusú módszerről vagy kör modellről. Egyes kultúrák esetében, ha valakit sérelem ért, először az elkövetőhöz fordult, majd ha ez nem vezetett eredményre, a köztiszteletben álló személyek közösségéhet folyamodott. A resztoratív módszerek megértéséhez nem feltétlenül kell a törzsi világ távoli elméleteit kutatnunk. A keresztény eszmeiség és kultúra ugyancsak ismeri a konszenzuskeresés formáit.
A képzés során a hallgatók megtanulják, hogy hogyan alkalmazzák az egyes módszereket annak érdekében, hogy két (vagy több) egymásnak feszülő személy a folyamat végén, melynek ők aktív szereplői, konszenzusra tudjanak jutni egymással.
Az egyes modellek összetett és igen gazdag módszertani elemei, valamint jogszabályi beágyazódásuk egy központi célt szolgálnak, hogy megnyissák az utat a lelki kiengesztelődés lehetőségének, amely által a felek – valamint bizalomvesztést elszenvedő közösség (társadalom) – a megbékélés állapotára juthatnak.
A magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás többféle módszert tesz alkalmazhatóvá, jelenleg a Magyarországi gyakorlatban leginkább a mediáció (közvetítés) módszer honosodott meg.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
SÁRINÉ SIMKÓ Ágnes (szerk.): Mediáció – közvetítői eljárások. Budapest, HVG-ORAC, 2012. ISBN 9789632581835
BARABÁS A. Tünde – WINDT Szandra: Mediáció
körben. Országos Kriminológiai Intézet, Kriminológiai Tanulmányok, 2014/51. https://www.okri.hu/images/stories/KT/kt51_2014_sec.pdf
BÉRCES Viktor: A resztoratív igazságszolgáltatási koncepció érvényesülésének lehetőségei büntetőügyekben – különös tekintettel a mediációra és annak hazai szabályozására. Iustum Aequum Salutare V. 2009/3.
https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8123984
ÉLIÁS Eszter; GYENGÉNÉ NAGY Márta; JELES Judit; KISS Károly; KŐRÖS András; KRÉMER András: A bírósági közvetítésről – Mindenkinek. Budapest, HVG-ORAC, 2016. ISBN 9789632582986
FELLEGI Borbála: Helyreállító szemlélet a gyakorlatban: modellek Európában és Magyarországon. In: Prof. Dr. GÖNCZÖL Katalin (szerk.), A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai büntetőeljárásban Tanulmánykötet. Budapest, IRM 2010.
LOVAS Zsuzsa, HERCZOG Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés, Budapest, Wolterskluwer, 2019. ISBN 978 963 295 933 7
NAGY Ferenc: Jóvátétel - mint a konfliktusfeloldó büntető igazságszolgáltatás egyik formája. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények 1993/48.
KERTÉSZ Tibor és WAGNER Jenő János: Mediáció – a módszer alapja. In: BORBÍRÓ Andrea – KEREZSI Klára (szerk.) A kriminálpolitika és társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I., Budapest, IRM 2009. ISBN 978-963-88445-1-4
https://tettprogram.hu/sites/default/files/uploads/bm/tamop_tk_1_alt%2Bgyfk.pdf
GÖRGÉNYI Ilona: Kártalanítás vagy jóvátétel. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények, 1993/48. ISBN 978-963-8016-30-0
https://www.kriminologia.hu/files/kiadvany/2020/teljes_kotet.pdf
Órai jegyzetek.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
Ismeri a nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és társadalmi intézmények és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
Helyreállító módszerek elsajátítása és alkalmazása, fogalmak pontos meghatározása és azok szakmai elkülönítése, igazságosság, méltányosság, értékek.
b) képességei
A munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítja, eredményesen együttműködik az intézményen belüli és kívüli partnerekkel.
Képes a változásokhoz alkalmazkodni, adaptációs koncepcióját el tudja fogadtatni munkatársaival és egyéb partnereivel is.
Probléma- felismerés és megoldás, konfliktusok orvoslása, jó kommunikáció, konszenzuskeresés, irányítás, támogató attitűd, vezetés, alázat.
c) attitűdje
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon latba veti tudását és befolyását a minőségi munkavégzés elismertetése mellett.
Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a rábízottak érdekeit.
d) autonómiája és felelőssége
