Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadások célja a metafizika fogalmának és feladatainak megismertetése, a metafizika megalapozásával kapcsolatos viták és kérdések áttekintése, valamint a filozófia történetében kanonizálódott metafizikai problémák részletes tárgyalása. Ilyen problémák a speciális metafizika kérdései (Isten, a világ, és az ember), valamint az általános metafizikáé (rész és egész, kezdet és vég, anyag és forma, tartalom és szerkezet, keletkezés, időiség és térbeliség, egység és sokaság, objektivitás és szubjektivitás). Különös súlyt fektetünk a 20. századi metafizika négy döntő fontosságú irányzatára. Az első régi metafizika megújítása a német gondolkodásban, a második az orosz metafizika nagy korszakának hagyománya, a harmadik az ún. „transzcendentális neotomizmus” metafizikai reformja, a negyedik pedig a jelenkori analitikus metafizika: a metafizika hagyományos és újabb kérdéseinek kortárs tudományos továbbgondolása. Itt világossá válik, hogy a metafizika története egybe a metafizika problematológiája is, és a kettő egymástól elválaszthatatlan.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A metafizika alapfogalmai és kategóriarendszere: Az általános metafizika (ontológia) alapkérdései: egység és sokaság, rész és egész, anyag és forma, térbeliség és időiség.
Speciális metafizika: Az Istenre, a világra és az emberre vonatkozó klasszikus és modern kérdésfeltevések.
20. századi irányzatok szisztematikája: A német metafizikai megújulás, az orosz vallásfilozófiai tradíció, a transzcendentális neotomizmus és a kortárs analitikus metafizika főbb tézisei és érvei.
Problematológia: A metafizikai problémák történeti fejlődésének és logikai szerkezetének összefüggései.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Filozófiai szövegelemzés és forráskritika: Képesség komplex spekulatív és analitikus szövegek szakszerű interpretációjára és kritikai feldolgozására.
Érveléstechnika és problémafelismerés: A metafizikai viták logikai szerkezetének feltárása, az elrejtett ontológiai előfeltevések azonosítása különböző szövegekben.
Összehasonlító módszertan: Különböző gondolkodási hagyományok (pl. transzcendentális és analitikus) módszertani ütköztetése és szintetizálása.
Szakmai prezentáció és íráskészség: Absztrakt filozófiai problémák világos, logikus kifejtése írásban és szóban, valamint a releváns szakirodalom önálló használata.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HÉRAKLEITOSZ, Válogatott töredékek, In: HITSEKER Mária, Görög gondolkodók I., Budapest, Kossuth, 1992. p. 31–42., ISBN 963-09-2958-9
ARISZTOTELÉSZ, Metafizika, Szeged, Lectum, 2002. ISBN 963-86258-0-5
AQUINÓI SZENT Tamás, Summa theologiae, I. 16. „Az igazságról”, Budapest, Telosz, 1995. p. 103–135., ISBN 963-8458-00-3
HEGEL, Georg Wilhelm Friedrich, A szellem fenomenológiája, Budapest, Akadémiai, 1979. A/1: Az érzéki bizonyosság; A/2: Az észrevevés, p. 57–74., ISBN 963-05-2285-3
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
PLATÓN, Állam, VII. könyv, Budapest, Gondolat, 2008. ISBN 978-963-266-029-5
KIM, Jaegwon, SOSA, Ernest (szerk.), A Companion to metaphysics, Oxford, Blackwell, 2009. ISBN 978-1-4051-5298-3
WEISSMAHR Béla, Ontológia, Budapest, Mérleg–Távlatok, 1995. „Bevezetés”, illetve: „Mi a metafizika?”, p. 9–16., ISBN 963-8020-04-0
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A kurzus a problematológiai megközelítéssel biztosítja a tudás mélyítését: nem elszigetelt adatokat tanít, hanem a történeti fejlődés és a rendszertani kérdések (pl. rész-egész, időiség) összekapcsolásával mutatja be a metafizika belső összefüggésrendszerét. A négy különböző 20. századi irányzat (orosz, német, neotomista, analitikus) párhuzamos bemutatása teszi lehetővé, hogy a hallgató átfogó képet kapjon a modern filozófia sokszínűségéről.
b) képesség
A kortárs tudományos megközelítések (analitikus metafizika) ütköztetésén keresztül kényszeríti ki a hallgatóból az absztrakciós készség használatát. Az előadások során elemzett viták mintát adnak a kreatív problémakezelésre, a kanonizált szövegek feldolgozása pedig módszertani alapot ad az önálló elemző gondolkodáshoz.
c) attitűd
A gyökeresen eltérő irányzatok (pl. a vallásos orosz metafizika és a tudományorientált analitika) egyidejű tárgyalása segít lebontani az előítéleteket, és arra ösztönzi a hallgatót, hogy befogadó és elfogulatlan módon mérlegelje a különböző iskolák érveit.
d) autonómia és felelősség
A metafizika alapozó jellegének feltárása (Isten, világ, ember kérdésköre) segíti a hallgatót abban, hogy önállóan is felismerje a más tudományágak mögött álló filozófiai előfeltevéseket, így képessé válik felelős, nagyfokú tudatosságot igénylő feladatok megfogalmazására és végrehajtására.
