A tantárgy elsősorban a kortárs szláv film- és színházművészetet helyezi a középpontba, a rendszerváltozástól kezdve napjainkig. A lengyel és az orosz mozi és színház mellett foglalkozunk a csehszlovák majd cseh és szlovák filmmel és színházzal, illetve Jugoszlávia és a későbbi utódállamok mozijával. A kortárs művészeti jelenségek mellett kitérünk a film- és színházművészet történetére is az egyes szláv országokban. A kurzus keretében azt is vizsgáljuk, milyen hatással volt a rendszerváltozás az egyes országok színházi és filmes életére. Illetve, mivel több helyütt megfigyelhető egy, időben az ezredfordulóhoz köthető változás, a tantárgy keretében belül is kettéválasztódik az 1989-től 2000-ig tartó és az azt követő időszak. Továbbá a huszonegyedik századi filmművészetet tekintve kitérünk a sorozatok világára is, mivel több színvonalas alkotás több esetben is olyan témákat dolgoz fel, amelyek segítik a társadalmat a történelmi tabuk ledöntésében és a múlttal való szembenézéssel.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

−    Lars Kristensen (szerk.): Postcommunist Film - Russia, Eastern Europe and World Culture- Moving Images of Postcommunism, Routledge, 2013. ISBN 9780415731317

−    Vlad Strukov: Contamporary Russian Cinema. Symbols of a New Era. Edinburgh University Press, 2017. I

SBN 9781474425957

−    Jiří Voráč: Czech Film After 1989. The wave of the young newcomers, Issue of KINEMA, 1997. https://openjournals.uwaterloo.ca/index.php/kinema/article/view/852/794

−    Pászt Patrícia: Mai lengyel drámairodalom, Kalligram, 2010. ISBN 9788081013829

−    Tompa Andrea (szerk.): A teatralitás dicsérete. Orosz színházelméletek a XX. század elején. Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2006. ISBN 9639000248

Ajánlott irodalom:

−    Mikołaj Góralik, Agata Pospieszyńska, Katarzyna Żakieta (szerk.): Rozmowy przy filmie Wywiady z polskimi filmoznawcami, Wydawnoctwo Uniwersytetu Łódzkiego, 2016. ISBN 9788380881389

−    Joanna Rydzweska: The Cinema of Pawel Pawlikowski: Sculpting Stories (Directors' Cuts), Wallflower Press, 2019. ISBN  9780231177238

−    Dino Murtić: Post-Yugoslav Cinema: Towards a Cosmopolitan Imagining, Palgrave Macmillan, 2015. ISBN 9781137520340

−    Nicholas Rzhevsky: The Modern Russian Theatre: a Literary and Cultural History, Routledge, 2009. ISBN 9780765620613

−    Kovács András Bálint-Szilágyi Ákos: Tarkovszkij, az orosz film Stalkere. Budapest, Helikon, 1997. ISBN 9632084780

−    Zalán Vince (szerk.): Tavasz ?s nyár között. A cseh és szlovák film antológiája. Budapest Film – Héttorony, Budapest, 1990.  ISBN 9637855203

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

−   

an>A szlavisztika vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.

−    A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

?    Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.

b) képességei

−    A szlavisztikában képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

−    Képes helyesen értelmezni a szlavisztika szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

−    Képes a szlavisztika szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

−    Szakmája művelése során egy vagy több szláv nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

−    Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szláv, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

−    A szlavisztika speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza az összes szláv kultúrát, a szláv-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

−    Szakmai érdeklődése a szlavisztikán belül elkötelezett, folyamatos. Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

−    A szlavisztika különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

−    Törekszik szlávnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

−    Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

−    Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

−    Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

−    Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

−    Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.