Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A Munkajog 1. tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó és rendszerszintű tudást szerezzenek a munkaviszonyra vonatkozó jogi szabályozás alapelveiről, intézményeiről és gyakorlati alkalmazásáról. A tantárgy keretében a hallgatók megismerik a munkajog dogmatikai alapjait, a munkaviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokat, valamint a kollektív munkajog intézményeit.
A tantárgy kiemelt célja olyan jogalkalmazási készségek megalapozása, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy eligazodjanak a munkajog összetett és folyamatosan változó rendszerében. A képzés fejleszti az értelmezési képességet, az esetmegoldó készséget, valamint a jogi normák közötti kapcsolatok felismerésének és alkalmazásának képességét. A tárgy emellett tudatosítja a munkajog szociális és gazdasági funkcióinak egyensúlyát, és felkészíti a hallgatókat arra, hogy a gyakorlatban is képesek legyenek e kettős cél figyelembevételével értelmezni és alkalmazni a vonatkozó szabályokat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A Munkajog 1 tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a munkajog fogalmi és intézményi alapjait, különös tekintettel az egyéni munkaviszonyra vonatkozó szabályozásra, valamint a kollektív munkajog legfontosabb intézményeire. A tárgy oktatási koncepciója az elméleti megalapozásra és a gyakorlati eligazodást biztosító rendszerszintű tudás kialakítására épül. Ennek érdekében a tantárgy az alábbi témakörök köré szerveződik:
- Bevezetés a munkajogba és alapfogalmak
A munkajog fogalma, sajátosságai és szabályozási céljai, az egyéni és kollektív munkajog elhatárolása, alapvető munkajogi fogalmak ismertetése munkáltató, munkavállaló, munkaviszony, munkajogi jogalanyok.
- A munkajog rendszere és jogforrásai
A munkajog szerkezete, jogforrási hierarchia a bírói jogalkalmazás és nemzetközi jogforrások szerepe (ILO-egyezmények, EU-munkajoga), a munkajog tárgyi, személyi, időbeli és területi hatálya.
- Általános rendelkezések a munkajogban
A munkajog általános magatartási követelményeinek ismertetése, a személyiségi jogok védelme a munkajogban, az egyenlő bánásmód elve, valamint a jognyilatkozatok típusai és érvényességi szabályai.
- A munkaviszony létesítése
A munkaviszony alanyai és létrejöttének feltételei, a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei, a munkaszerződés és a munkaviszony sajátosságai, a munkaviszony létesítését megelőző eljárások, tájékoztatási kötelezettségek.
- A munkaviszony módosítása
A munkaszerződés módosításának feltételei és típusai, a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai.
- A munkaviszony megszüntetése
A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai, a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezmények rendszere.
- Kollektív munkajogi alapismeretek
A kollektív munkajog fogalma és célja, érdekképviseleti rendszerek, a szakszervezetek, üzemi tanácsok és munkáltatói érdekképviseletek jogállása és jogai, a kollektív szerződés funkciója, tartalma, megkötésének és megszűnésének szabályai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A Munkajog 1. tantárgy gyakorlati kurzusai az elméleti ismeretek alkalmazására helyezik a hangsúlyt, különösen a hallgatók jogalkalmazási és jogértelmezési készségeinek fejlesztése érdekében. A gyakorlatokon a hallgatók jogeset-megoldási feladatokon keresztül sajátítják el, hogyan kell konkrét tényállás alapján azonosítani a munkaviszonyra irányadó szabályokat, megítélni a munkaviszony létrejöttének, módosításának vagy megszüntetésének jogszerűségét, valamint meghatározni az alkalmazandó jogkövetkezményeket.
A feladatok célja, hogy a hallgatók ne pusztán az elméleti szabályrendszert ismerjék meg, hanem képesek legyenek azt gyakorlati helyzetekre alkalmazni – különös tekintettel a munkaszerződés tartalmára, a felmondási szabályokra és a kollektív munkajog releváns rendelkezéseire. A jogesetek strukturált elemzése, a válaszok szabatos és jogilag precíz megfogalmazása, valamint a vonatkozó jogforrások pontos azonosítása olyan kompetenciákat fejleszt, amelyek a jogi pályán nélkülözhetetlenek. A gyakorlatok így nem csupán az ismeretek elmélyítését, hanem a jogi gondolkodás, a rendszerszintű problémafelismerés és a normaszöveg-értelmezés készségének fejlesztését is szolgálják.
Az értékelés kritériuma:
A Munkajog tantárgy vizsgájára bocsátás feltétele a félévközi tanulmányi követelmények teljesítése, különös tekintettel a szemináriumi részvételre és az aktív órai munkára.
- Nappali tagozatos hallgatók esetében:
A szemináriumon való részvétel kötelező, a TVSz 33. § (9) rendelkezése alapján. A szeminárium teljesítésének feltétele legfeljebb három igazolt vagy igazolatlan hiányzás. A puszta fizikai jelenlét nem elegendő: a hallgatótól elvárt az órákra való rendszeres felkészülés, a kötelező tananyag és irodalom önálló feldolgozása, a kiadott feladatok színvonalas teljesítése, valamint az aktív részvétel az órai munkában.
Az oktatónak jogában áll egy-egy óra látogatását nem teljesítettnek nyilvánítani, ha a hallgató nem vesz részt érdemben az órai munkában, nem készült fel, vagy nem teljesítette az előzetesen kiadott feladatot – még akkor is, ha fizikailag jelen van.
Amennyiben a hallgató háromnál több szemináriumon való részvételre igazoltan nem képes (pl. Erasmus mobilitás, külföldi tanulmányút miatt), a szeminárium teljesítésének feltétele három jogeset írásos, önálló kidolgozása a kiadott jogesetgyűjteményből, a féléves tananyaghoz kapcsolódóan. Ezen dolgozatokat legkésőbb a szorgalmi időszak végéig kell leadni az oktató által meghatározott formában.
A félév során kötelező taneszköz a Munkajogi feladatok és jogesetek (Eötvös Kiadó, 3. kiadás, 2024) című feladatgyűjtemény, mely az órai munka alapjául szolgál.
- Levelező tagozatos hallgatók esetében:
A szemináriumi részvétel számukra nem kötelező, azonban a vizsgára bocsátásuk feltétele az írásban kiadott esettanulmányok házi feldolgozása és beadása az oktató által meghatározott határidőre és formában.
A nappali és a levelező tagozaton a vizsga egyaránt ötfokozatú jeggyel értékelt írásbeli. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Az írásbeli dolgozat összetétele:
- 5 fogalom-meghatározás (10 pont),
- 3 rövid kérdés (6 pont),
- 1 kifejtős kérdés (4 pont),
- 2 jogeset (10 pont).
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A Munkajog tantárgy oktatásában alkalmazott módszerek elsődleges célja, hogy elősegítsék a hallgatók jogi gondolkodásának fejlődését, valamint a munkajogi normarendszerben való biztos eligazodási képesség kialakítását. A tantárgy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók ne csupán megtanulják a munkajogi szabályokat, hanem képesek legyenek azok értelmezésére és alkalmazására konkrét jogi helyzetekben.
Az elméleti kurzusokon a hagyományos, frontális előadásmód mellett fontos szerepet kapnak a vizuális és auditív szemléltetőeszközök (pl. táblázatok, szerkezeti ábrák, ppt-prezentációk), melyek elősegítik az összetett munkajogi struktúrák megértését. Az előadások során interaktív elemek – például vitaindító kérdések, esettípusok elemzése, eltérő nézőpontok ütköztetése – révén a hallgatók aktívan bekapcsolódhatnak az elméleti összefüggések feldolgozásába. Kiemelt cél, hogy a hallgatók rendszerszinten átlássák a munkaviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének jogi hátterét, valamint a munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek egyensúlyát.
A gyakorlati foglalkozások középpontjában jogesetmegoldás áll. A hallgatók egyénileg vagy csoportosan dolgozzák fel az előzetesen kiadott vagy az órán kiosztott esettanulmányokat, amelyek a munkajog különböző területeit (munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, munkáltatói utasítás, kollektív jogok stb.) ölelik fel. Az esetmegoldásokat követően megbeszélés és közös jogértelmezési elemzés zajlik, amely során a hallgatók visszajelzést kapnak döntéseik indokoltságáról és a releváns jogforrások helyes alkalmazásáról. A módszertan célja, hogy a hallgatókban megerősítse a normaszöveg-értelmezés, az érvelés és a strukturált jogi gondolkodás készségeit.
Kötelező irodalom:
- Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2024.
- Gyulavári Tamás, Hős Nikolett, Kártyás Gábor (szerk.): Munkajogi feladatok és jogesetek. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2024.
Ajánlott irodalom:
-
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
- tudása: T1, T6, T11, T12, T14
- képességei: K11, K12, K13, K24, K28, K31
- attitűdje: A2, A6, A8, A13, A14, A18
- autonómiája és felelőssége: F3, F5
Tantárgy oktatója:
- Dr. Gyulavári Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár
- Dr. Halmos Szilvia, megbízott oktató
- Dr. Hős Nikolett, adjunktus
- Dr. Kártyás Gábor, egyetemi docens
- Dr. Krajecz Laura, megbízott oktató
- dr. Molnár Bence, megbízott oktató
- dr. Petri Dávid, megbízott oktató
- dr. Szita Natasa, megbízott oktató
- dr. Takács Gábor, megbízott oktató
- dr. Tóth János, megbízott oktató
