Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A Munkajog 2. tantárgy célja, hogy a hallgatók elmélyült és rendszerszintű tudást szerezzenek a munkaviszony tartalmára és működésére vonatkozó szabályozásról, különös tekintettel a munkavégzés időbeli, díjazási és felelősségi aspektusaira. A tantárgy a Munkajog 1. tárgy keretében megszerzett alapokra építve az individuális munkajog további, gyakorlati szempontból is kiemelkedően fontos területeit dolgozza fel: a munkaidő és pihenőidő szabályait, a munkabérrel kapcsolatos rendelkezéseket, a munkajogi fegyelmi felelősséget, a munkáltatói és munkavállalói kárfelelősség rendszerét, valamint az atipikus munkaviszonyokra (pl. részmunkaidős, határozott idejű, munkaerő-kölcsönzés stb.) és a munkaügyi viták jogi kereteire vonatkozó normákat.
A tantárgy kiemelt célja olyan jogalkalmazási és problémafelismerési készségek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy magabiztosan eligazodjanak a munkajog komplex és gyakran változó szabályrendszerében. A képzés elősegíti a hallgatók jogértelmezési és esetmegoldási képességeinek fejlődését, különös tekintettel a munkavállalói jogok és kötelezettségek gyakorlati érvényesülésére, a felelősségi szabályok alkalmazására és az atipikus munkaviszonyok sajátosságainak felismerésére. A tárgy ezen túlmenően tudatosítja a munkajog társadalmi és gazdasági funkciói közötti összhang fontosságát, és felkészíti a hallgatókat arra, hogy a valós munkajogi helyzeteket szabályszerűen és értő módon tudják kezelni.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az Munkajog 2. tárgy célja, hogy a hallgatók elmélyült, rendszerszintű ismereteket szerezzenek a munkaviszony működését meghatározó anyagi jogi szabályokról, amelyek a munkajog leggyakrabban alkalmazott és a gyakorlatban kiemelten releváns területeit érintik. A tantárgy a Munkajog 1. keretében már bemutatott alapismeretekre építve az alábbi főbb témakörök feldolgozására épül:
- A munkaviszony tartalma: felek jogai és kötelezettségei
A témakör bemutatja a munkáltató és a munkavállaló jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, kiemelt figyelemmel a munkáltatói utasítás jogának tartalmára és korlátjaira, a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének jogi kereteire.
- Munkaidő és pihenőidő
A témakör célja, hogy a hallgatók megismerjék a munkavégzés időkereteinek meghatározására vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a munkaidő-beosztás típusaira (általános, egyenlőtlen, munkaidőkeret), a munkaidő mértékére, az ügyeleti és készenléti időre, valamint a túlmunka szabályaira. Kiemelt figyelmet kap a pihenőidő intézménye (napi, heti pihenőidő, munkaközi szünet, éves szabadság), valamint ezek célja és munkavállalói egészséget védő funkciója.
- Munkabér és a munkáltató díjazási kötelezettsége
A tantárgy feldolgozza a bérfizetési kötelezettség elvi alapjait, a munkabér elemeit, valamint a munkabér védelmére vonatkozó előírásokat.
- A Munkajog kártérítési felelősségi rendszere
A hallgatók megismerik a munkavállalói kártérítési felelősség szabályait, valamint a munkáltatói kártérítés eseteit (pl. munkabaleset, üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés). A téma célja annak bemutatása, hogy miként működik a munkajogi felelősség rendszere, milyen eljárási és tartalmi követelmények mellett érvényesíthető.
- Atipikus munkaviszonyok
A témakör célja, hogy a hallgatók képesek legyenek elhatárolni és értelmezni az ún. atipikus munkaviszonyok sajátosságait: részmunkaidős, határozott idejű, távmunka, munkakör-megosztás, több munkáltatóval létesített munkaviszony stb. A foglalkozások során külön figyelmet kap az atipikus foglalkoztatás jogpolitikai háttere, valamint ezek előnyei és kockázatai a felek számára.
- Munkaügyi viták
A hallgatók megismerik a munkaügyi viták típusait (egyéni és kollektív), az érvényesítési lehetőségeket, a peren kívüli és bírósági eljárások alapvető szabályait, valamint a munkajogi igényérvényesítés sajátos eljárási szabályait. Cél annak bemutatása, hogyan lehet a munkajogi jogsértéseket jogszerűen és hatékonyan orvosolni.
- A sztrájk szabályai
A hallgatók megismerik a sztrájkjog alkotmányos és törvényi alapjait, a jogszerű sztrájk feltételeit, típusait, valamint a sztrájk és a munkaviszony viszonyát. A jogellenes sztrájk következményei, a minimális szolgáltatás problematikája és a közszolgáltatásokban való sztrájk korlátozásai is tárgyalásra kerülnek.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A Munkajog 2. tantárgy gyakorlati kurzusai az elméleti ismeretek alkalmazására és elmélyítésére irányulnak, különösen a hallgatók jogalkalmazási és jogértelmezési készségeinek továbbfejlesztése érdekében. A gyakorlatokon a hallgatók jogeset-megoldási feladatok segítségével sajátítják el, hogyan kell konkrét tényállások alapján meghatározni a munkaidőre, pihenőidőre, munkabérre, fegyelmi felelősségre, valamint munkáltatói és munkavállalói kárfelelősségre vonatkozó szabályokat, továbbá értelmezni az atipikus munkaviszonyokra irányadó rendelkezéseket és felismerni a munkaügyi viták lehetséges megoldási módjait.
A feladatok célja, hogy a hallgatók ne csupán a jogi szabályozás szövegét ismerjék meg, hanem képessé váljanak azt konkrét gyakorlati helyzetekre alkalmazni. A jogesetek strukturált elemzése, a válaszok jogilag precíz megfogalmazása és a vonatkozó jogforrások pontos beazonosítása olyan gyakorlati készségeket fejleszt, amelyek nélkülözhetetlenek a munkajogban való magabiztos eligazodáshoz. A gyakorlatok így hozzájárulnak a hallgatók problémamegoldó gondolkodásának, normaszöveg-értelmezési és érvelési képességeinek megerősítéséhez, valamint a munkajogi normarendszer funkcionális megértéséhez.
Az értékelés kritériuma:
A Munkajog tantárgy vizsgájára bocsátás feltétele a félévközi tanulmányi követelmények teljesítése, különös tekintettel a szemináriumi részvételre és az aktív órai munkára.
- Nappali tagozatos hallgatók esetében:
A szemináriumon való részvétel kötelező, a TVSz 33. § (9) rendelkezése alapján. A szeminárium teljesítésének feltétele legfeljebb három igazolt vagy igazolatlan hiányzás. A puszta fizikai jelenlét nem elegendő: a hallgatótól elvárt az órákra való rendszeres felkészülés, a kötelező tananyag és irodalom önálló feldolgozása, a kiadott feladatok színvonalas teljesítése, valamint az aktív részvétel az órai munkában.
Az oktatónak jogában áll egy-egy óra látogatását nem teljesítettnek nyilvánítani, ha a hallgató nem vesz részt érdemben az órai munkában, nem készült fel, vagy nem teljesítette az előzetesen kiadott feladatot – még akkor is, ha fizikailag jelen van.
Amennyiben a hallgató háromnál több szemináriumon való részvételre igazoltan nem képes (pl. Erasmus mobilitás, külföldi tanulmányút miatt), a szeminárium teljesítésének feltétele három jogeset írásos, önálló kidolgozása a kiadott jogesetgyűjteményből, a féléves tananyaghoz kapcsolódóan. Ezen dolgozatokat legkésőbb a szorgalmi időszak végéig kell leadni az oktató által meghatározott formában.
A félév során kötelező taneszköz a Munkajogi feladatok és jogesetek (Eötvös Kiadó, 3. kiadás, 2024) című feladatgyűjtemény, mely az órai munka alapjául szolgál.
- Levelező tagozatos hallgatók esetében:
A szemináriumi részvétel számukra nem kötelező, azonban a vizsgára bocsátásuk feltétele az írásban kiadott esettanulmányok házi feldolgozása és beadása az oktató által meghatározott határidőre és formában.
A nappali és a levelező tagozaton a vizsga egyaránt ötfokozatú jeggyel értékelt írásbeli. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Az írásbeli dolgozat összetétele:
- 5 fogalom-meghatározás (10 pont),
- 3 rövid kérdés (6 pont),
- 1 kifejtős kérdés (4 pont),
- 2 jogeset (10 pont).
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A Munkajog 2. tantárgy oktatásában alkalmazott módszerek elsődleges célja, hogy elősegítsék a hallgatók jogászi gondolkodásának fejlődését, valamint a munkajog anyagi szabályai közötti eligazodási és jogalkalmazási képességük megerősítését. A tantárgy különös hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók ne csupán elsajátítsák a munkaidőre, pihenőidőre, díjazásra, felelősségi rendszerekre, atipikus munkaviszonyokra, a sztrájkjogra vonatkozó előírásokat, hanem képesek legyenek azokat konkrét jogi helyzetekre alkalmazni, és értelmezni azok gyakorlati következményeit.
Az elméleti kurzusokon a hagyományos, frontális előadás mellett jelentős szerepet kapnak a vizuális és auditív szemléltetőeszközök (például táblázatok, jogeseti sémák, ppt-prezentációk), amelyek segítik az összetett szabályrendszerek – például a munkaidő-beosztás, a bérpótlék-rendszer vagy a kártérítési felelősségi fokozatok – rendszerszintű megértését. Az előadások interaktív elemekkel egészülnek ki: vitaindító kérdések, esettípusok, szabályértelmezési dilemmák elemzése révén a hallgatók aktívan bekapcsolódhatnak az elméleti kérdések feldolgozásába. A cél az, hogy a hallgatók átlássák, miként szolgálják e jogintézmények a munkaviszonyok gyakorlati működését és a felek érdekeinek kiegyensúlyozását.
A gyakorlati foglalkozások középpontjában jogesetmegoldás áll. A hallgatók egyéni vagy csoportos formában dolgoznak fel esettanulmányokat, amelyek az adott félév témáihoz kapcsolódnak (pl. rendkívüli munkavégzés jogszerűsége, munkabér-levonás szabályai, munkavállalói kárfelelősség mértéke, atipikus szerződés érvényessége, sztrájkjog gyakorlása). Az esetmegoldást követően közös elemzésre kerül sor, amely során a hallgatók visszajelzést kapnak jogértelmezésükről, az alkalmazott jogforrások helyességéről, valamint az érvelés szerkezetéről. A módszertan célja, hogy fejlessze a normaszöveg-értelmezési képességet, a jogi problémák felismerését, az indokolás logikáját és a gyakorlatorientált gondolkodást, amely a munkajog területén elengedhetetlen.
Kötelező irodalom:
- Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2024.
- Gyulavári Tamás, Hős Nikolett, Kártyás Gábor (szerk.): Munkajogi feladatok és jogesetek. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2024.
Ajánlott irodalom:
-
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
- tudása: T1, T6, T11, T12, T14
- képességei: K11, K12, K13, K24, K28, K31
- attitűdje: A2, A6, A8, A13, A14, A18
- autonómiája és felelőssége: F3, F5
Tantárgy oktatója:
- Dr. Gyulavári Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár
- Dr. Halmos Szilvia, megbízott oktató
- Dr. Hős Nikolett, adjunktus
- Dr. Kártyás Gábor, egyetemi docens
- Dr. Krajecz Laura, megbízott oktató
- dr. Molnár Bence, megbízott oktató
- dr. Petri Dávid, megbízott oktató
- dr. Szita Natasa, megbízott oktató
- dr. Takács Gábor, megbízott oktató
- dr. Tóth János, megbízott oktató
