Tantárgy adatlapja
A művészettörténeti gyakorlatot azoknak kínáljuk, akik nem óhajtják a speciális kollégiumokkal tudományos pályájukat megalapozni, hanem a gyakorlati kérdések iránt érdeklődnek. A gyakorlatot múzeumokban, tudományos intézetekben, a műemlékvédelemben vagy más, előre egyeztetett helyen lehet elvégezni. A gyakorlat során a hallgató elsajátíthatja az adott intézményben az elemi feladatok ellátásához szükséges ismereteket. Lehetőség van a gyakorlat első részét és második részét két különböző félévben, két eltérő intézményben végezni.
A szakmai gyakorlaton nyújtott hallgatói teljesítmény értékelési módszerei:
A szakmai gyakorlatról a külső gyakorlatvezető jelentést ír, ennek alapján a tárgy belső felelőse értékeli ötfokozatú skálán.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
-
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Jártas a kutatásmódszertani és értelmezéstani alapismeretekben, a kiállítás értékelésben.
Rendelkezik muzeológiai és műemlékvédelmi alapismeretekkel.
b) képességei
Képes az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás terén.
Képes művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és ismeretterjesztési fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó feladatkörök ellátására, akár középvezetői szinten is.
c) attitűdje
Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.