Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a nemzetközi kapcsolatok alapvető teóriáinak világába, hogy elméleti eszköztárat biztosítson a nemzetközi politika elemzéséhez. A világpolitika eseményeivel kapcsolatos kritikai gondolkodáshoz elengedhetetlen az elemzési szintek helyes megválasztása és alkalmazása, a megfelelő elemzési, illetve értelmezési keretek használata.
A nemzetközi rendszer működésének megértését szolgáló irányzatok rövid áttekintése az eszmetörténeti előzményektől a legújabb megközelítésekig terjed, a nagy, paradigmatikus vitákra is kitérve. A történeti fejlődés felvázolása után a nemzetközi kapcsolatok szereplőiről kapnak átfogó képet a hallgatók, az államok mellett egyéb aktorok szerepe, növekvő befolyása is fókuszba kerül.
A normativitás, az igazságosság kérdése megkerülhetetlen a nemzetközi kapcsolatok elemzésekor, így a nemzetközi jog, az erkölcs, az emberi jogok témáit is érinti a kurzus. A nemzetközi rendszer működésének leírásához elengedhetetlen az együttműködésre koncentráló irányzatok ismertetése, de a konfliktus, a hatalom kérdése elvezet a háború különböző megközelítéseihez is. Nyilvánvalóan feladat a gazdaság szerepének bemutatása a nemzetközi kapcsolatokban, amely a nemzetközi politikai gazdaságtantól a világrendszer elméletekig terjed. Napjaink elméleti és gyakorlati fejleményei is szükségessé teszik, hogy a civilizáció, kultúra szerepét kiemelten figyelembe vegyük a nemzetközi kapcsolatok elméletének felvázolásakor.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
-
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Baylis, John, Smith, Steve (2006): The Globalization of World Politics. An introduction to International Relations Oxford University Press, Oxford (3rd edition) ISBN 978-0-19-927118-4
Egedy Gergely (2017): Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe HVG-ORAC, Budapest ISBN 978 963 258 348 8
Kennedy, Paul (1992): Nagyhatalmak tündöklése és bukása Akadémia Kiadó, Budapest ISBN 9630560763
Kiss J. László (2003): Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón Teleki László Alapítvány, Budapest ISBN 963-86291-6-9
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Ismeri a nemzetközi politikai rendszerek működésének elveit, valamint képes a politikai és gazdasági eseményeket különböző elméleti perspektívából elemezni.
Ismeri a nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és társadalmi intézmények és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
Képes a nemzetközi kapcsolatok szereplőinek megítélésére, a kapcsolatok dinamikus változásainak értelmezésére és értékelésére.
Értelmezni és értékelni tudja a nagyhatalmi konstelláció változásait, a kialakult válságok mozgatórugóit, lefolyását és hatását az érintett országra, a nemzetközi szereplőkre és a nemzetközi rendszer egészére.
Ismeri a nemzetközi kapcsolatok elméletének alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét.
Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
b) képességei
Képes a kritikai gondolkodás és az interdiszciplináris megközelítések alkalmazására, amely elengedhetetlen a nemzetközi politika megértésében.
Képes megérteni az egyes államok főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát, valamint képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában.
Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő alkalmazására.
Képes a kritikai gondolkodás és az interdiszciplináris megközelítések alkalmazására, amely elengedhetetlen a nemzetközi politika megértésében.
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági, politikai és kulturális érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
c) attitűdje
Törekszik politológiai, jogi, társadalomtudományi, nemzetközi gazdasági, történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.
Igényességet fejleszt ki az információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik.
d) autonómiája és felelőssége
Hatékonyan együttműködik a szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai és tudományos közösségekkel.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
