Tantárgy adatlapja
Az előadás a nyilvánosságfogalom bevett értelmezéseinek ismertetésén túl arra vállalkozik, hogy a fogalom egyes értelmezéseiben és használatában már eleve benne lévő megkülönböztetés megragadásával érzékelhetővé tegye a tárgyalt nyilvánosságelméletek egynémely olyan aspektusát, amelyek a nyilvánosságfogalom és annak a társadalmi kommunikációban kialakított konstrukciója között feszülnek. A kurzus a reprezentatív, a polgári, a manipulatív vagy a normatív – nem normatív nyilvánosságelméletek tárgyalásán keresztül részben történeti szempontot érvényesít, részben esettanulmányokban konkretizálja a nyilvánosságelméleti problematikát. Az előadás a kommunikációelmélet, a médiaelmélet és a közéleti kommunikáció vonatkozásrendszerein belül tesz kísérletet a nyilvánosságelméletekben megmutatkozó értelmezési tartalékok kibontására.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
HABERMAS , Jürgen, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Budapest, Századvég, Gondolat, 1993. pp. 81–154., 217–332., ISBN 963-8384-02-6
LUHMANN , Niklas, A tömegmédia valósága, Budapest, Gondolat, AKTI, 2008. p. 87–133., ISBN 978-963-693-087-5
NOELLE-NEUMANN , Elisabeth, A hallgatásspirál elmélete, In: ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert, TERESTYÉNI Tamás (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény, Budapest, Gondolat, 2007. p. 776–800., ISBN 978-963-9610-93-4
BOURDIEU, Pierre, Előadások a televízióról, Budapest, Osiris, 2001. ISBN 963-379-923-6
PETERS , Bernhard, A nyilv&aa
cute;nosság jelentése, In: ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert, TERESTYÉNI Tamás (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény, Budapest, Gondolat, 2007. p. 614–632., ISBN 978-963-9610-93-4
Ajánlott irodalom:
HELLER Mária, RÉNYI Ágnes, A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítése, In: HORÁNYI Özséb (szerk.), Kommunikáció II., Budapest, General Press, 2003. p. 231–253., ISBN 963-9459-05-4
ANGELUSZ Róbert, Optikai csalódások, Budapest, Pesti Szalon, 1996. p. 9–94., ISBN 963-605-149-6
ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert, TERESTYÉNI Tamás (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény, Budapest, Gondolat, 2007. pp. 433–450., 633–648., 766–775., 801–838., 887–949., ISBN 978-963-9610-93-4
THOMPSON, John B., Ideology and modern culture. Critical social theory in the era of mass communication, Stanford, Stanford University Press, 1990. ISBN 0-7456-0081-6
METZ, Johann Baptist, Religion und Politik auf dem Boden der Moderne, In: BRIX, Emil, MANTL, Wolfgang (szerk.), Liberalismus, Interpretationen und Perspektiven, Wien, Böhlau, 1996. p. 229–243., ISBN 3-205-98447-1
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a t
ársadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Érti és átlátja a társadalmi érdekérvényesítés csatornáit, az érdekütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának legális és etikus módszereit.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
Képes a szervezeten belüli munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködni az intézményen belüli és kívüli partnerekkel, megfelelő szakmai gyakorlat után vezetői munkakört betölteni.
Képes az intézménye, illetve szakmai szervezete számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, és a folyamatot koordináló eredményes együttműködésre a partnerekkel.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára.
p>
Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére.
Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Kritikusan viszonyul azokhoz a megközelítésekhez, amelyek korlátozni kívánják a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai kommunikációs színtereken.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával.
Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szerveze
tben történő alkalmazására és működtetésére.
Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal választott szakterülete szakmai és etikai normáinak betartására.
Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Önálló és felelős szerepeket vállal hazai és nemzetközi szakmai szervezetek alapításában, működtetésében, érdekérvényesítő fórumok munkájában.
