Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadás bevezetést nyújt a politikai tudás természetéről alkotott elméletekbe. A politikai tudáselméletet a politikatudomány önreflexiójaként fogja fel, és ennek megfelelően tárgyát elválasztja a politikai viselkedés befolyására irányuló gyakorlati politikai tudás vizsgálatától.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus a következő főbb kérdéseket tárgyalja:
a politikatudomány (mint a közösségben élő ember rendeltetésére adott sajátos válasz) identitása: viszonya a filozófiához (etikához), illetve a többi társadalomtudományhoz; és a politikatudomány ismeretelmélete és logikája: a politikai tudáshoz való eljutás módszertana.
A politikai valóság nyelvi, képi és szimbolikus, illetve a politikai tudás nyelvi megformáltságára vonatkozó elméletek tárgyalása, a politika fogalmi, diszkurzív, retorikai és szimbolikus aspektusainak vizsgálata.
A kurzus során a hallgatók elsajátítják a politikai tudáselmélet részdiszciplína főbb értelmezési alternatíváit, alapfogalmait, és képessé válnak a tárgyhoz tartozó szövegek értelmező feldolgozására.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
LÁNCZI András, A politikai tudásról, Máriabesnyő, Attraktor, 2012. ISBN 978-615-5257-05-6
MÁNDI Tibor, Ideológia és hagyomány: a politikai tudás problémája az angolszász konzervatív és neokonzervatív politikai gondolkodásban, Budapest, Századvég, 2012. ISBN 978-615-5164-05-7
SZABÓ Márton, Diszkurzív térben: tanulmányok a politika nyelvéről és a politikai tudásról, Budapest, Scientia Humana, 1998. ISBN 963-8471-27-1
SZABÓ Márton, A diszkurzív politikatudomány alapjai: elméletek és elemzések, Budapest, L’Harmattan, 2003. ISBN 963-9457-60-4
SZABÓ Márton, Politikai tudáselméletek: szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, Universitas, 1998. ISBN 963-18-89750
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
G. FODOR Gábor, Kormányzás/tudás, Budapest, Századvég, 2008. ISBN 978-963-7340-61-1
G. FODOR Gábor, Politikaelméleti paradigmák, Budapest, Századvég, 2010. ISBN 978-963-7340-93-2
MANSFIELD, Edward D., SISSON, Richard (szerk.), The Evolution of Political Knowledge. Theory and Inquiry in American Politics, Columbia, The Ohio State University Press, 2004. ISBN 0-8142-0933-5
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy középpontjában az áll, hogy milyen módon jön létre, hogyan igazolható és milyen szerepet játszik a politikai tudás az egyéni és társadalmi döntéshozatalban. Ez fejleszti a hallgatók elméleti érzékenységét és tudományos igényességét. A különféle politikai és episztemológiai elméletek (pl. racionalizmus, empirizmus, konstruktivizmus, posztmodern megközelítések) megismerése révén a hallgatók képessé válnak elméleti struktúrák kritikus értelmezésére és alkalmazására. A tárgy segít felismerni, hogy a politikai tudás gyakran nem semleges, hanem érdekek, hatalmi viszonyok és ideológiák által befolyásolt. Ez fejleszti a kritikai gondolkodás képességét, ráadásul a hallgatók megtanulják felismerni saját ismereteik korlátait, forrásait és azokat az előfeltevéseket, amelyek mentén gondolkodnak. A politikai tudás szerepének és korlátainak elemzése segíti annak felismerését, hogy a társadalmi viták és politikai döntések milyen tudásformákon alapulnak – és milyen manipulációs kockázatokat rejtenek. A tárgy elősegíti annak megértését, hogyan épül fel a politikai legitimáció, és miként működik a tudás hatalomként a politikai gyakorlatban. A Politikai tudáselméletek című tantárgy elmélyíti a hallgatók tudását arról, hogy hogyan jön létre és működik a politikai tudás, milyen filozófiai és társadalmi tényezők befolyásolják, és milyen szerepet játszik a demokratikus társadalmakban. A tantárgy fejleszti a hallgatók elméleti gondolkodását, kritikai reflexióját, kommunikációs és érvelési képességeit, valamint hozzájárul ahhoz, hogy felelősen és tudatosan viszonyuljanak a társadalmi és politikai folyamatokhoz.
