Tantárgy adatlapja
A mai magyar politikai struktúrák megértése szempontjából kulcsfontosságú az 1990-es rendszerváltozás történetének megismerése. A rendszerváltozás során kialakult pártstruktúra 20 éven keresztül töretlenül uralta a magyar politikai rendszert. A kurzus célja, hogy bemutassa azt a bonyolult történeti folyamatot, amely a szovjet rendszer felbomlásához vezetett. Második szakaszában a kurzus bemutatja az MSZMP és az ellenzék politikai elképzeléseit, azok módosulásait és a legfontosabb eseményeket. A monori, lakiteleki találkozók ismertetése után az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal eseményeit.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ripp Zoltán: Eltékozolt esélyek? A rendszerváltás értelme és értelmezései, Budapest, Napvilág, 2009.
Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon, 1987-1990, Budapest, Napvilág, 2006.
Kónya Imre: ...és az ünnep mindig elmarad? Történetek a rendszerváltástól napjainkig, Pécs, Alexandra, 2016.
Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék, 1968-1988 h. n., [Budapest], T-Twins, 1995.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
A politikatudomány alapvető kérdéseinek, fogalmainak, klasszikus szerzőinek és irányzatainak ismerete.
A politikatudomány kontextusának és elméleteinek, valamint elemzési módszereinek megértése és megértése.
Megérti a legfontosabb nemzeti és nemzetközi társadalmi, politikai és gazdas&aacu
te;gi kérdéseket.
Fel tudja tenni az interdiszciplináris tudományág alapvető kérdéseit.
Ismeri az önálló tudományos munka tudományos kritériumait és értékelési szempontjait.
b) képesség
Képesség a társadalmi, gazdasági és politikai problémák azonosítására, a lehetséges válaszok értelmezésére, összehasonlítására és kritikus elemzésére.
Képesség klasszikus szerzők és kortárs gondolkodók műveinek értelmezésére.
Képesség a tudományág eredményeinek önálló követésére, elméleteinek és modelljeinek értelmezésére, alkalmazására és hasznosítására.
Képesség az önálló munkához szükséges módszerek alkalmazására, az adatok kezelésére és értelmezésére.
c) attitűd
Interdiszciplináris szemlélet és az innovatív megközelítések iránti érzékenység.
Elméleti igényesség, módszertani tudatosság.
Átgondolt, érdeklődő és érzékeny a társadalmi problémák iránt.
Képes a felelősségteljes szakmai munkára, mind egyénileg, mind csoportban.
d) autonómia és felelősség
Önállóság munkája végzésében, szakmailag megalapozott érvekkel alátámasztva.
Önállóan fejti ki véleményét, kéréssel, bemutatással és alternatívákra való nyitottsággal.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájáért.
Magabiztosan helyezi el saját eredményeit a tudományos elképzelések, trendek és modellek hálójában.
Interdiszciplináris irányultságát komplex megközelítés jellemzi.
Felelősen vesz részt a kutatási és fejlesztési projektekben.
