Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A mai magyar politikai struktúrák megértése szempontjából kulcsfontosságú az 1990-es rendszerváltozás történetének megismerése. A rendszerváltozás során kialakult pártstruktúra 20 éven keresztül töretlenül uralta a magyar politikai rendszert. A kurzus célja, hogy bemutassa azt a bonyolult történeti folyamatot, amely a szovjet rendszer felbomlásához vezetett. Második szakaszában a kurzus bemutatja az MSZMP és az ellenzék politikai elképzeléseit, azok módosulásait és a legfontosabb eseményeket. A monori, lakiteleki találkozók ismertetése után az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal eseményeit.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a tranzitológia (átmenettan) alapfogalmaira és a magyar modell elméleti kereteire fókuszál. A hallgatók elsajátítják a legitimációs válság, az elitcsere és a paktum-politika elméleteit, különös tekintettel a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások dinamikájára. A tananyag részletesen tárgyalja az 1989-es alkotmányreform eszmei hátterét, a hatalommegosztás hazai rendszerének kialakulását, valamint a politikai pártrendszer és a társadalmi törésvonalak (pl. népi-urbánus ellentét újjáéledése) struktúráját. Az elméleti blokk központi eleme a jogfolytonosság vs. forradalmi szakítás dilemmájának és a történeti igazságtétel kérdéskörének elemzése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag korabeli dokumentumok, sajtóforrások, politikai programok és audiovizuális emlékek (pl. Nagy Imre újratemetése, az Ellenzéki Kerekasztal vitái) forráskritikai elemzésére épül. A hallgatók jártasságot szereznek a választási eredmények (1990) és a közvélemény-adatok interpretálásában, vizsgálják a privatizáció és a kárpótlás társadalmi hatásait, valamint az ügynökkérdés politikai kezelésének kísérleteit. A gyakorlati képzés során a hallgatók esettanulmányokon keresztül elemzik a „négyigenes” népszavazás stratégiai jelentőségét, a taxisblokád által jelzett korai válságtüneteket, továbbá a rendszerváltás társadalmi emlékezetének változásait és a „posztkommunista örökség” továbbélését.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ripp Zoltán: Eltékozolt esélyek? A rendszerváltás értelme és értelmezései, Budapest, Napvilág, 2009.
Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987–1990. Budapest, Napvilág Kiadó, 2006. ISBN: 963-9350-93-5.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kónya Imre: ...és az ünnep mindig elmarad? Történetek a rendszerváltástól napjainkig, Pécs, Alexandra, 2016.
Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék, 1968-1988 h. n., [Budapest], T-Twins, 1995.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a kortárs magyar politika mélystruktúráinak és történeti meghatározottságainak felismerésére. Fejlődik a hallgatók forráskezelő és szintetizáló készsége, ami elengedhetetlen a politikai elemzői, közgyűjteményi, publicisztikai vagy oktatói pálya során. Ez a tudás segít a hallgatónak kritikusan viszonyulni a politikai mítoszokhoz, és szilárd alapot nyújt a magyar demokrácia aktuális állapota és kihívásai körüli viták szakszerű megítéléséhez.
