Tantárgy adatlapja
A tantárgy a fogyatékossággal élők, kiemelten az autista személyek életét döntően meghatározó szakpolitikai keretek és szabályozások, illetve az ezek mögötti jogi és politikai érvrendszerek megismerését és kritikai értelmezését célozza. A fogyatékosságokat érintő nemzetközi szabályozási elveket ismerteti: normalizáció és inkluzivitás doktrína; emberi jogi modell és annak szabályozási hatásai; jogképességi kérdések és kortárs trendek; észszerű alkalmazkodás filozófiája és gyakorlata; egyenlő esélyű hozzáférés; intézménykiváltás és közösségi életvitel. A tárgy ezen elvek hazai szabályozási gyakorlatát és a szabályozások megvalósulásának empirikus adatokon alapuló kritikai vizsgálatát is adja. Sor kerül kulcsfontosságú hazai szabályozás, ideértve szociálpolitikai, oktatáspolitikai, foglalkoztatási és emberi jogi (pl. antidiszkriminációs) szabályozások megvitatására. A félév során az autista és tágabb fogyatékosügyi érdekvédelmi kezdeményezések és eredmények elemzése is megtörténik, nemzetközi autizmus mozgalmi kitekintéssel.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
2007. évi XCII. törvény a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
Kálmán, Zs. & Könczei, Gy. (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris kiadó, Budapest. (szemelvények)Bognár V. (szerk.) (2010). Láthatatlanok – Autista emberek a társadalomban. SCOLAR kiadó, Budapest.
Waltz, M. (2016) Az autizmus társadalmi és orvosi története. FSZK, Budapest.
SINOSZ-MDAC-FESZT (2010). Fogyatékos személyek jogai vagy fogyatékos jogok? A magyar civil caucus párhuzamos jelentése az ENSZ Egyezményről. Elérhető: https://mek.oszk.hu/13000/13044/13044.pdf
Kiss V. (2013). A teljesség politikája: fogyatékosdiskurzusok és a normalitás ideológiái a mai Magyarországon (2013). In Laki I. (szerk.) A nemzetközi és hazai fogyatékosságpolitika a 21. században. L’Harmattan – MTA TK Szociológiai Intézet, Budapest.
Ajánlott irodalom:
Bass L. (szerk.) (2008). Amit tudunk és amit nem… az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon. Kézenfogva Alapítvány, Budapest.
Petri, G. és Vályi, R. (2010). Autizmus – tény – képek. Jelenkutató Alapítvány – AOSZ, Budapest. Elérhető: https://mek.oszk.hu/10600/10658/10658.pdf
Hegedüs L., Ficsorné Kurunczi M., Szepessyné Judik D., Pajor E., Könczei Gy (2009): A fogyatékosságügy hazai és nemzetközi története. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
Elérhető: https://mek.oszk.hu/09900/09972/09972.pdf
Fiala-Butora, J. (2019). Gondnoksági reform a gyakorlatban–a 2013-ban elfogadott Polgári törvénykönyv hatása a gondnoksági rendszer működésére. Fogyatékosság és társadalom, 2019(2), 9-21.
Semota Blogja (2015). https://livewithit.blog.hu/Bercse L. & Czakó T. (2019). Halljátok meg a hangunk. Az Európai Önérvényesítő Platform (EPSA) működése és céljai. Fogyatékosság és társadalom, 2019(2), 70-75.
Silberman, S. (2015). NeuroTörzsek: az autizmus öröksége és a neurodiverzitás jövője. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft, Budapest. Petri, G., & Hruskó, E. (2023). A fogyatékosügyi mozgalom részvétele a szakpolitikákban 1998 óta Magyarországon. Szociológiai Szemle, 33(4), 24-49.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 6. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
Autista személyek társadalmi befogadását és jogaik érvényesülését biztosító szakpolitikai elvek és törvényi háttér megismerése, az autista érdekvédelem munkájának, az önérvényesítést, érdekvédelmet támogató és akadályozó tényezők megismerése egyéni és társadalmi szinten.
b) képesség
Képes empatikus nézőpontváltásra, társadalmi felelősségvállalásra.
c) attitűd
Nyitott a saját szempontjától eltérő szempontok megismerésére, felismerésére.
d) autonómia és felelősség
Felismeri és megéli saját szerepét a támogatott személy autonómiájának kialakítása szempontjából.
