A terepgyakorlat célja speciális igényű célcsoportok ellátást biztosító intézményrendszer megismerése, egy választott szakterület ellátást felvállaló intézmény megismerése, és egy önállóan kidolgozott esetleírás elkészítése. A terepgyakorlat tartalmát a gyakorlatra vonatkozó elméleti, módszertani és jogszabályi háttér biztos ismerete adja. A hallgató irányítással felméri az aktuális szakmai változásokat és kihívásokat, amelyet szakmai kontextusba is képes elhelyezni. A gyakorlat során elengedhetetlen, hogy a hallgatóknak folyamatos klienskapcsolata legyen. A hallgató alkalmazza a korábban elméleti síkon megismert esetleírás szakmai kritériumait. A hallgató a tereptanártól kapott információk, a klienssel való találkozás és a dokumentáció alapján készíti el önállóan az esetleírást. Az esetleírásban fókuszál a probléma sok szempontú felmérésének ismertetésére, a probléma megfogalmazására, a probléma körülményeinek, valamint a problémamegoldó folyamat tervezésére és a megvalósult lépéseinek ismertetésére. Az esetleírás feltárja a probléma szociális kontextusát, bemutatja a segítő intervenciókat és az elért eredményeket; az eset tényszerű leírása az események sorrendjében: probléma – intervenciók – eredmény. A hallgató felvállalja irányított munkafolyamatok ellátását, dokumentálását. A hallgató az általa választott intézményt helyezze el a szociális vagy gyermekvédelmi ellátórendszerben, adjon teljes körű bemutatást az intézményről és az ott végzett szakmai munkáról, elemezze az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, a szakmai programot és a házirendet. Az előző gyakorlatokon szerzett tapasztalatokat beágyazva végezzen már önálló feladatokat is, amelyeket egyeztet a tereptanárával és pontosan dokumentálja is azokat. A hallgató önálló feladata, hogy készítsen egy esetleírást olyan kliensről, akivel személyesen is találkozott, esetleg részt vett az esetkezelés valamely lépésében. A hallgató által készített esetleírás tartalmazza: az esetválasztás indoklását; azt, hogy mikor és milyen módon került kapcsolatba esete alanyaival; az eset előzményeit, a kliensrendszer felméréséből származó információkat, a probléma meghatározását, a beavatkozási terv bemutatását, az eddig megtett intézkedéseket, illetve a további célokat és terveket. Az írásbeli dolgozat terjedelme 5 - 10 gépelt oldal. A hallgatók gyakorlati naplóban rögzítik a napi feladatokat, a megfigyelési szempontoknak megfelelő információkat és adatokat, személyes észrevételeiket és tapasztalataikat, véleményüket és szakmai dilemmáikat, amelyet szövegszerkesztett formában, nyomtatva és összefűzve ad le.

A szakmai gyakorlaton nyújtott hallgatói teljesítmény értékelési módszerei

?   A tereptanár által kitöltött szöveges értékelő lap (gyakorlat zárásakor előre megadott formanyomtatványon)

?   A munkanapló (esetelemző órát tartó oktató) értékelése (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg)

?   A terepgyakorlati dolgozat: intézménybemutatás + esetleírás (gyakorlat feldolgozó szemináriumi órát tartó oktató) általi osztályzata 5 fokozatú skálán (szöveges értékeléssel is)

?   Maximum 4 hiányzás elfogadott, több hiányzás semmilyen igazolással nem elfogadható, és semmilyen többletmunkával nem kiváltható!

?   A gyakorlat feldolgozó szeminárium abszolválásának feltétele:

o   a terepmunkára a tereptanári értékelés legalább megfelelt (vagy ennél jobb)

o   a munkanapló értékelése legalább megfelelt (vagy ennél jobb)

o   a terepgyakorlati dolgozat értékelése legalább elégséges (vagy ennél jobb)

o   maximum 4 hiányzás.

?   Ha bármelyik feltétel a fentiek közül nem teljesített, akkor a szeminárium abszolválásának megtagadására kerül sor. A szeminárium végső jegyében az esettanulmány értékelése a mérvadó.