Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus során megismerkedünk a történeti kérdésfelvetéssel a filozófiában: Mi a történet, mi a történelem? Hogyan kapcsolódik a filozófiai gondolkodás a történelemhez? Mennyiben történeti maga a filozófia? Miképpen kell felfognunk a filozófia történetét, lineárisan, ciklikusan, vagy sporadikusan? Hogyan tekintünk ma a történelemre és mi ebben a szerepe a filozófiai gondolkodásnak?
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A történelem fogalmi keretei: Különbségtétel a „történet” (res gestae – a megtörtént események) és a „történelem” (historia rerum gestarum – az események elbeszélése) között.
Történelemszemléleti modellek: A történelem menetének értelmezései: a lineáris (progresszív/üdvtörténeti), a ciklikus (antik és modern körforgás-elméletek) és a sporadikus/fragmentált modellek.
A filozófia történetisége: A filozófia és saját történetének viszonya; a hegeli koncepció (a filozófia a gondolatban megragadott kor) és a történeti kritika.
Modern és posztmodern történetfilozófia: A „történelem vége” tézisek, a narratív történelemfelfogás és a filozófiai reflexió szerepe a jelenkori történelmi tudat formálásában.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Kritikai történeti elemzés: Képesség a történelmi narratívák mögötti ideológiai és filozófiai előfeltevések azonosítására és dekonstrukciójára.
Modellalkotás: Jártasság a különböző történeti folyamatok (pl. fejlődés, hanyatlás, stagnálás) filozófiai modellekbe történő besorolásában.
Szövegfeldolgozás: Klasszikus történetfilozófiai szövegek (pl. Ágoston, Kant, Hegel, Marx, Nietzsche) és kortárs elméletek kritikai elemzése.
Komparatív készségek: A múltbeli események és a jelenkori társadalmi folyamatok közötti filozófiai összefüggések felismerése és bemutatása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, Osiris, 2006.Bultmann, R: Történelem és eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 1994.
Löwith, K.: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei, Budapest: Atlantisz, 1996.
Taubes, J.: Nyugati eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 2004.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Collingwood, R. G.: A történelem eszméje, Budapest, Gondolat, 1987.
Toynbee, A. J.: Válogatott tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1971.
John Lukács: A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete, Budapest, Európa, 2003.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a történelem és a bölcselet kapcsolatának feltárásával alapozza meg a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a nyugati eszmetörténet azon korszakaiban, ahol a történelem értelmezése központi kérdéssé vált, és megismeri az elméleti problémafelvetés olyan változatait, amelyek a modern világképünket (pl. a fejlődéseszmét) meghatározzák.
b) képesség
A különböző történelemszemléleti modellek (lineáris, ciklikus) vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának és részletes bemutatásának képességét. A hallgató alkalmassá válik politikai és közéleti folyamatok mélyebb, eszmetörténeti elemzésére, valamint ismeretterjesztő prezentációk készítésére a jelen és a múlt kapcsolatáról. A kurzus közvetlenül javítja a kritikai szövegfeldolgozás technikáit.
c) attitűd
A történeti kérdésfelvetések sokfélesége szellemi nyitottságra és párbeszédre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje az eltérő (pl. optimista vagy szkeptikus) történeti víziókat, és felismerje a kulturális sokszínűség történeti meghatározottságát. Ez a szemléletmód segíti a társadalmi jelenségek iránti problémaérzékenységet és a konstruktív vitakultúrát.
d) autonómia és felelősség
A történelem filozófiai vizsgálata támogatja a hallgatót saját történeti és társadalmi felelősségének felismerésében. A hallgató megtanulja elutasítani a történelmi sorsszerűséggel operáló ideológiai manipulációkat, és képessé válik az önálló, kritikai véleményalkotásra. Az etikailag alapos érvelés itt a múltbeli tapasztalatok és a jövőbeli felelősség közötti szellemi egyensúly megteremtésében realizálódik.
