A kurzus során megismerkedünk a történeti kérdésfelvetéssel a filozófiában: Mi a történet, mi a történelem? Hogyan kapcsolódik a filozófiai gondolkodás a történelemhez? Mennyiben történeti maga a filozófia? Miképpen kell felfognunk a filozófia történetét, lineárisan, ciklikusan, vagy sporadikusan? Hogyan tekintünk ma a történelemre és mi ebben a szerepe a filozófiai gondolkodásnak?

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Collingwood, R. G.: A történelem eszméje, Budapest, Gondolat, 1987.

Toynbee, A. J.: Válogatott tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1971.

John Lukács: A történelmi tudat avagy a múlt emlékezete, Budapest, Európa, 2003.

Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, Osiris, 2006.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

le="border-bottom:solid #000000 1px;;border-left:solid #000000 1px;;border-right:solid #000000 1px;;border-top:solid #000000 1px;;" width="587">

a) tudása

A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben, illetve irányzataiban.

b) képességei

Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.