Tantárgy adatlapja
Az
ismeretelmélet tantárgy célja a tudás természetének, forrásainak és
hatókörének vizsgálata. Központi kérdése a tudás mibenlétének analízise,
valamint az igazság és a vélekedés fogalmaihoz való viszonyának feltárása. Az
ismeretelméletről szóló diskurzus fontos részét képezi az igazolásról
folyatott vita. Fő kérdései: valóban tudjuk, amiről úgy véljük, hogy tudjuk?
Honnan tudjuk, amit tudunk? A tudásról alkotott mai elméletek kreatív
gondolatkísérletek révén vonzóvá teszik a filozófia ezen területét. A kurzus
azonban nemcsak a tudáselméletekkel foglalkozik, hanem a tudásra vonatkozó
ismereti kérdés paradoxonával is, amely már Platón óta ismert a filozófiai
irodalomban. |
A
2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv)
felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg
oldalak), ISBN) |
Forrai
G. (szerk.): Mikor igazolt egy hit?
Ismeretelméleti szöveggyűjtemény,
Budapest: Osiris/Láthatatlan Kollégium, 2002. Goldman,
A.: A tudás oksági elmélete, in Magyar Filozófiai
Szemle, 1995, 1–2,
234–248. Harman,
G.: Tudás, következtetés, magyarázat, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995.
1–2, 249–264. Kirkham,
Richard: "Does the Gettier Problem Rest on a Mistake?" Mind,
93, 1984. Klein,
Peter: Certainty: a Refutation of Scepticism, Minneapolis, MN:
University of Minnesota Press, 1984. Kyburg, H.E.: Probability and the Logic of
Rational Belief, Middletown, CT: Wesleyan University Press, 1961. Platón:
Theaitétosz, Ford., jegyz., komm.
Bárány István, Budapest: Atlantisz, 2001. Sturgeon,
S.–Martin, M. G. F.–Grayling, A. C.: Ismeretelmélet, in Grayling, A. C.
(szerk.): Filozófiai kalauz,
Budapest: Akadémiai, 1997, 21–72. |
Azoknak az előírt
szakmai kompetenciáknak,
kompetenciaelemeknek (tudás,
képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy
jellemzően, érdemben hozzájárul |
a) tudása Átfogó és részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a filozófiatörténet, a logika, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a metafizika, a politikai filozófia, az etika, az esztétika, az elmefilozófia, a történelemfilozófia, a tudományfilozófia és
a vallásfilozófia ismeretköréről. Áttekintéssel rendelkezik
a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon
tudományok kapcsolatrendszeréről. Elmélyültebb,
az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a
filozófia több részterületéről. b) képességei Képes
analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a
szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli
elhelyezésére és értelmezésére. Képes
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára. Képes
a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá
ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív
kezelésére. Szakmai
és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és
lefolytatására képes. A
kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az
információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek
különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten
bemutatni. Képes
eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni. Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és
filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások
legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai
- összetevői tekintetében. c) attitűdje Nyitott arra, hogy a filozófiai képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más területeken is kamatoztassa, tová bbá arra, hogy ennek során ezeket a más területeket is
előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és értékelje. Együttműködő és befogadó
mások álláspontjának tekintetében. Törekszik az
álláspontokat mélyebben megérteni és több oldalról is kibontani és
értelmezni. Nyitott a megoldandó
problémák megértése és ezek megoldása iránt. Törekszik a feladatok
szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és
végrehajtására. Törekszik saját tudása
magasabb szintre történő emelésére, képzési területén belül további elmélyült
kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek
kialakítására és ebben mások hasonló törekvéseinek előmozdítására. Törekszik az aktuális
filozófiai kutatások és a tudományos munka, valamint a különböző korok és
kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elfogulatlan értékelésére. d) autonómiája és
felelőssége Kezdeményez, döntéseket
hoz összetett és előre nem kiszámítható helyzetekben, és személyes
felelősséget vállal ezekért. Érdeklődik, nyitott, és
állást foglal a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok
közötti párbeszéd során. Alapos szakmai,
kulturális és tudományos tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint
komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő
feladatokat fogalmaz meg és valósít meg következetesen. A
filozófia területén szerzett tudását kreatívan alkalmazza, a mélyebb
összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő
információkat beszerzi. Kutatási módszereket
értékel, és önállóan alkalmaz a filozófia releváns területein. Saját
tevékenységét elfogulatlanul értékeli, az értékek felfogására és
értelmezésére törekszik. |