Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Mivel a tudományelmélet csak a XX. században lépett fel önálló diszciplínaként, e tárgy oktatásában nem a tudomány lényegére vonatkozó klasszikus álláspontokat, hanem azokat a modern koncepciókat vesszük szemügyre, amelyek mindenekelőtt Carnap, Popper, Kuhn, Lakatos és Feyerabend műveiben fogalmazódtak meg és váltak híressé. A szövegek elemzésén át főképp a tudományok módszereire, struktúrájára, előfeltevéseire és céljaira koncentrálunk, illetve arra a problémára, hogy mennyiben „deskriptív” és mennyiben „normatív” az általunk éppen vizsgált tudományelmélet.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Modern tudományelméleti paradigmák: A logikai pozitivizmus (Carnap), a kritikai racionalizmus (Popper) és a történeti-szociológiai megközelítés (Kuhn) alapvető tanításai.
A tudomány dinamikája: A kumulatív tudományfelfogás kritikája; a tudományos forradalmak (Kuhn), a kutatási programok (Lakatos) és a módszertani anarchizmus (Feyerabend) elméletei.
Demarkációs problémák: A tudomány és az áltudomány elhatárolásának kritériumai (verifikáció vs. falszifikáció).
Deskriptív és normatív megközelítések: A különbségtétel a tudomány tényleges működését leíró és a tudomány helyes módszertanát előíró elméletek között.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Módszertani elemzés: Képesség a tudományos érvelések logikai struktúrájának és rejtett előfeltevéseinek azonosítására.
Modellalkotás és kritika: Gyakorlat a különböző tudományfelfogások (pl. Popperi falszifikacionizmus) alkalmazásában konkrét tudománytörténeti példákon.
Kritikai szövegelemzés: Jártasság a 20. századi tudományfilozófiai alapművek önálló feldolgozásában és összehasonlító értékelésében.
Tudományetikai és társadalmi reflexió: A tudomány céljainak és társadalmi felelősségének vizsgálata a vizsgált elméletek tükrében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Forrai Gábor – Szegedi Péter [Szerk.]: Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 1999. ISBN 9639210013
Laki János [Szerk.]: Tudományfilozófia. Budapest, Osiris – Láthatatlan Kollégium, 1998. ISBN 9633793971
Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 1984. ISBN 9632813502
Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai. Budapest, Atlantisz, 1997. ISBN 9637978925
Popper, Karl R.: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa, 1997. ISBN 9630762595
Küng, Hans: Minden dolgok kezdete. Természettudomány és vallás. Budapest, Kairosz, 2009. ISBN 9789636622381
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hans-Dieter Mutschler: Naturphilosophie. Kohlhammer, 2002. pp. 205. ISBN 9783170168145
Dieter Wandschneider: Naturphilosophie. C. C. Buchner, 2008. 269 pp. ISBN 9783766166579
Dieter Wandschneider: Technikphilosophie. C. C. Buchner, 2004. 195 pp. ISBN 9783766166531
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a tudományfilozófia és tudománytörténet alapproblémáinak bemutatásával közvetlenül bővíti a hallgató szakmai ismereteit. A hallgató megismeri a 20. századi eszmetörténet legfontosabb módszertani vitáit, és tájékozottságot szerez a tudomány mibenlétére, struktúrájára és céljaira vonatkozó elméletekben, ami alapvető a modern világkép megértéséhez.
b) képesség
A deskriptív és normatív elméletek ütköztetése fejleszti az argumentumok azonosításának és részletes bemutatásának képességét. A hallgató képessé válik arra, hogy a bonyolult módszertani kérdéseket (pl. az inkommenzurábilitás tézisét) élőszóban vagy prezentációban szakszerűen kifejtse. A szövegelemzési feladatok révén finomodik a kritikai elsajátítás technikája, amely képessé teszi őt a tudományos ismeretterjesztésben való részvételre.
c) attitűd
A tudományelméleti viták (különösen Feyerabend és Kuhn kapcsán) kritikai gondolkodásra és problémaérzékenységre nevelnek. A hallgató megtanulja, hogy a tudomány sem egy monolitikus tömb, így képessé válik mások álláspontjának elfogulatlan mérlegelésére és a módszertani sokszínűség elismerésére. Ez a nyitottság segíti a szakmai és közéleti párbeszédekben való konstruktív részvételt.
d) autonómia és felelősség
A tudomány előfeltevéseinek és céljainak vizsgálata erősíti a hallgató felelősségvállalását saját tudományos és közéleti álláspontjáért. A hallgató megtanulja elutasítani az ideológiai alapú manipulációt a tudomány módszertani tisztaságának védelmével. Az etikailag és szellemileg alapos érvelés követelménye itt a tudományos objektivitás és a társadalmi felelősség közötti egyensúly keresésében realizálódik.
