Jelen tanulmány Patak Gergely: A térszervezés változásainak elemzése a Károlyi Lajos-palotán keresztül című, 2013-as TDK-dolgozatának[1] kivonatolt, rövidített változata. Az épületről azóta Dr. Farbaky Péter készített 2023-ban Építéstörténeti Tudományos Dokumentációt és Értékleltárt, melynél munkatársként Patak Gergely és Farbakyné Deklava Lilla is közreműködött.
A Károlyi-palota a Palotanegyedben
1865-re a Józsefváros Palotanegyede a politikai és kulturális intézmények budapesti központjává alakult. A terület nyújtotta szórakozási (Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Színház stb.) és sportolási (Nemzeti Lovarda, Nemzeti Torna Egylet) lehetőségek, igen népszerűvé tették a polgárosodó társadalmi rétegek számára, akik sorra építették be a negyedet városi bérpalotákkal, bérházakkal. Mivel az Ybl által tervezett új Képviselőház szűkösnek bizonyult, így gyakran a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett a ’48-as népképviseleti országgyűlés felső háza, míg az alsóház a Pollack-féle régi vigadóban (Redout) üléseztek. Egészen a Duna-parti Parlament átadásáig, a Józsefváros „kormányzati” épületei a politikai életben központi szerepet kaptak. Így vált a polgárság mellett a politikai életben részt vállaló arisztokrácia központjává is a terület.[2]
[3]
[4]
A Nemzeti lovarda és a Károlyi-palota a Nemzeti Múzeum mögött
1863. március 9-én vásárolta meg nagykárolyi gróf Károlyi Lajos, nyitrai főispán azt a két ingatlant a Nemzeti Múzeum háta mögött, amelyen főúri palotáját szándékozott felépíteni. A Nemzeti Lovarda melletti közel 856 70/100 négyszögöles telek, 12.500 osztrák értékű Forintért került a gróf tulajdonába. Ybl Miklós építészt bízta meg városi palotája tervezésével.
Károlyi-palota a Nemzeti Múzeum mögött [5]
A pesti Károlyi Lajos-palotáról a tervanyag jelentős része 1863 és 1866 között készült. A 197 darab tervlap, jelenleg a Budapest Fővárosi Levéltárában található.[6]
[7]
[8]
Az építkezés alatt Ybl Miklós építész 1864 novemberében Londonban és Párizsban is megfordult tanulmányútja során. A külföldön nyert inspirációit hazatérése után az újabb tervekben jelenítette meg: a megépült Károlyi-palota sarok-manzárdokkal tagolt, élénkebb franciás tetejével, francia neoreneszánsz kastély jellegű lett.
Károlyi Alajos gróf palotája [9]
Az építkezés Károlyi Lajosnak 1863. augusztus 28-án történt halála megakasztotta. Ezt követte Ybl tanulmányútja. A palota belső egy, a főbejáratból nyíló szimmetriatengelyre felfűzött reprezentatív térsorból épült fel a földszinten. Lotz Károly festette allegorikus falképekkel díszített előlépcsős vestibule vezetett a kocsifelhajtó felől a palota négyoszlopos halljába. A hall mennyezetét szintén Lotz-féle görög mitologikus mennyezeti képek gazdagították. Innen nyílt a ma már romos állapotban fennmaradt kétszintes, üvegezett belső udvar-átrium, félköríves záradékú nagy ajtókkal és emeleti ikerablakokkal. A palotakert felé hármas osztású, falitükrökkel díszített kerti folyosó, avagy budoár vezetett. Erről a középtengelyről dél felé nyíltak a földszinten a grófi, az emeleten a grófnéi lakosztály szobái. A földszinti északi traktusban kaptak helyet a közösségi, vendégfogadó termek, szalonok. A jelenlegi felújítás tervezését megelőző kutatások az említett történeti termek elpusztultnak gondolt részleteit tárták fel, a kiégett eredeti falrészletek elé épített köpenyfalak mögé rejtve. A palota építkezését végül Károlyi Alajos (1825-1889), és halálát követően felesége: özvegy Károlyi Alajosné gróf Erdődy Franciska (1842-1927) fejezte be.
Károlyi Alajos gróf palota földszinti belső terei az 1876-os kiállítás során [10]
A palota első, nyilvánosság számára is rendezett eseménye az 1876. május 14-én megnyitott „A Magyarországi Árvízkárosultak javára rendezett Műipari és történeti emlék-kiállítás” volt. Ez volt hazánkban az első iparművészeti és történeti kiállítás, melynek árbevételeit az árvízkárosultak körében osztottak szét.
A fogadótermek befejezése Ybl halála után az 1890-es évekre maradt. A belsők átalakítását özvegy Károlyi Alajosné[11] vállalta magára 1894-ben. Ekkor kérte fel Ludwig Behr[12] német belsőépítészt a feladatra.
A palotáról szóló a Magyar Iparművészetben megjelent tudósítás végigvezet a palota új belső terein: a gobelines ebédlőszalonon, Zöld fogadószalonon, tükörfolyosón, és tánctermen.[13] A műmárványozással és falikarokkal kiegészített üveggel fedett belső udvar főpárkány frízében latin nyelven Károlyi Lajos, mint építtető neve, az átépítés évszáma, valamint Szent Jeromos egyházatyától származó idézet került felfestésre: „VIVIMUS QUASI ALTERA DIE MORITURI ET AEDIFICAMUS QUASI SEMPER VICTURI SAECULI” (magyar fordításban: „Úgy élünk, mintha másnap meghalnánk, de úgy építünk, mintha örökké élnénk.”)[14] Ezek a földszinti reprezentatív fogadóterek a földszint északi traktusában voltak. Behr 1897-re már a korban divatos XV. Lajos stílusában neorokokó ízlésben alakította át a tereket.[15] Behr átalakítja a külsőt is, eltűnnek a homlokzatról a puttók.
Olasz királyi Követség korszaka 1920-1945 között
Az épületet 1919 januárjában lefoglalták, majd a Károlyiak a Tanácsköztársaság bukása után a palotát visszakapták. 1921-től a család az Olasz királyi követség részére adta bérbe az épületet. A család az emeleten kerti lakosztályt tartott meg saját használatra,[16] és az olasz követekkel és családjukkal éltek együtt a palotában. Ebből a korszakból fotók, hírek és filmhíradók maradtak fenn.
Balogh Rudolf felvételei a palota belső tereiről[17]
A korszak gazdag diplomáciai eseménytörténettel rendelkezik, mely során megfordult itt többek közt Horthy Miklós kormányzó, III. Viktor Emmánuel olasz király, gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Teleki Pál miniszterelnök, bárciházi Bárczy István miniszteri tanácsos, Grandi olasz külügyminiszter, Walkó magyar külügyminiszter.
Rendeztek a követségen olasz-magyar vívóbajnokságot, gyász-szertartást az első követ herceg Gaetano Castagnetonak és Franco Vellani Dionisi haditudósító emlékére, szoboravatót és filmbemutatót is.
A Károlyi Alajos-palota a filmhíradók kockáin:[18]
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=9563 (A palota kertje a gloriettel, 1931. március)
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=351 (A palota kocsifeljárója 1932 októberében)
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4098 (A palota homlokzata és homlokzatdíszítések 1941 januárjában)
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4823 (A palota belseje 1942 októberében)
A II. világháború során a követség épülete a légi támadások egyik célpontja lett. A kiégés során a tető megsemmisült, a födémek beomlottak, az épület falai teljesen kiégtek. Csak a szerkezeti váz, a külső és átriumi homlokzat és a pince boltozatainak egy része vészelte át a támadást.
A Károlyi család 1944-ben elmenekült Magyarországról Ausztrián keresztül Németországba. A tulajdonos hiányában a Károlyi-palotában az újjáépítés folyamata nem indulhatott el, mint a szomszéd palotáknál (volt Esterházy-palota és volt Festetics-palota), amelyek már korábban állami tulajdonban kerültek.[19] Az épület tovább pusztult. Az innen kivonulók nem hagytak meg benne a felhalmozott értékes bútorzatból és gyűjteményekből semmit.[20] A palota belseje teljesen kiégett.
[1] A TDK-dolgozat teljes terjedelmében elérhető a következő linken: https://tdk.bme.hu/ConferenceFiles/EPK/2013/Paper/Karolyi-Lajospalota-epitestortenete-a.pdf?paperId=3034 .
[2] Budapest lexikon. Budapest, 1993. Akadémiai Kiadó/Józsefváros, 624-628. o.
[3] Az Ország Tükre. Budapesti Képes Közlöny. II. évf., 34. szám, 1863. december 1. 401-402. o. https://epa.oszk.hu/02900/02992/00064/pdf/EPA02992_orszag_tukre_1863_34.pdf, megtekintve: 2025. dec. 12.
[4] FSzEK Budapest Gyűjtemény. bpkep.fszek.hu/CorvinaWeb;jsessionid=F8E87CF3BF1A4A052FB4C2B294D0E4F5?action=onelong&recnum=761230&pos=10, megtekintve: 2025. dec. 12.
[5] FSzEK Budapest Gyűjtemény. bpkep.fszek.hu/CorvinaWeb;jsessionid=F8E87CF3BF1A4A052FB4C2B294D0E4F5?action=onelong&recnum=762958&pos=1, megtekintve: 2025. dec. 12.
[6] Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XV. 17. f. 331. b. 55./1-156-os jelzetek. Az archív tervek, fényképek és építési számlák digitalizált változata elérhető az Ybl Miklós Virtuális Archívum honlapján: https://ybl.bparchiv.hu/hu/alkotasok/karolyi-alajos-karolyi-lajos-grof-palotaja, megtekintve: 2025. dec. 18.
[7] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1230. doboz: Ybl Miklós eredeti tervei alapján az É.M. Középülettervező Vállalat 1963-as helyreállítási terve a Főhomlokzatról. Tervezők: Kacziba Ferenc, Borsos László.
[8] BFL XV.17.f.331.b - 55/10, https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/17747/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcIkhVIEJGTCAtIFhWLjE3LmYuMzMxLmIgLSA1NVwiIn0 , megtekintve: 2025. dec. 12.
[9] FSzEK Budapest Gyűjtemény. bpkep.fszek.hu/CorvinaWeb;jsessionid=F8E87CF3BF1A4A052FB4C2B294D0E4F5?action=onelong&recnum=760243&pos=9 , megtekintve: 2025. dec. 12.
[10] Fényképész: Schrecker Ignác. Forrás: Iparművészeti Múzeum Adattár FLT 26371, FLT 26374, https://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/kiallitasfoto-az-1876-evi-muipari-kiallitas-karolyi-alajos-palotajaban/6774?f=9tcV98i8hQMU6isdzywFJs1WQ1apCyEKmV1o6J5OUpju6HxoC7xdx8Goh7H7C3xdx7NcybSbh8Y&n=0 , https://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/kiallitasfoto-az-1876-evi-muipari-kiallitas-karolyi-alajos-palotajaban/6780?f=8Dmc0WcUhkDFr6AZhCQTYBGRdyPd-ifnN_-CosSBHv-u6HxoC7xdx8Goh7H7C3xdx7NcybSc18Y&n=0 megtekintve: 2026. jan. 12.
[11] Károlyi Alajos grófné született gróf Erdődy Franciska (Prága, 1842. október 24. - Stomfa, 1927. augusztus 12.)
[12] Behr Lajos, Ludwig Behr (Heidingsfeld, Würzburg 1863. augusztus 16. – Tutzing, 1945. január 18.) német építész, lakásberendező festő. Ifj. Károlyi Lajos 1894-ben hívta Budapestre, s megbízta az Eszterházy u. 40. szám Károlyi palota berendezési munkálatainak befejezésével.
[13] Gaál Adorján, H[atvani]: Gróf Károlyi Alajos palotája = Magyar Iparművészet, 1897-1898. 210-214. o. https://www.epa.hu/01000/01059/00005/pdf/1898_5_210-214.pdf, megtekintve: 2025. dec. 18.
[14] Szent Jeromosnak a héber, arámi nyelven írt biblia latin nyelvű fordítását köszönhetjük neki. Emiatt a könyvtárasok védőszentjeként is tisztelik személyét. Az idézet Szent Jeromos Gaudentius leányához, Pacatulához írt CXXVIII. leveléből való. https://www.uvm.edu/~jbailly/commentaries/letters/CarneyJerome128PacatulaLetter.html, megtekintve: 2026. jan. 20. Takács László magyar fordítása közölve in: Szent Jeromos: Levelek. II. Szerk.: Takács László. Budapest, Szenzár Kiadó, 2005, 326. o.
[15] Belső terekről az Iparművészeti Múzeum Virtuális Adatbázisa nyújt betekintést ezen a linken keresztül: https://gyujtemeny.imm.hu/kereses?s=1&q=K%C3%A1rolyi+Alajos+palot%C3%A1ja, megtekintve: 2025. dec. 18.
[16] Gróf Károlyi József személyes beszámolója 2013. május 1-jén, budapesti látogatása alkalmával.
[17] Pesti Napló. Ingyenes képes műmelléklet, 1927. július 3. 72-73. o.
[18] Forrás: Filmhíradók Online honlap.
[19] Az ún. Esterházy-féle ingatlannak a Magyar Nemzeti Múzeum céljaira való megvásárlása tárgyában 1940. június 7. 4. bejegyzése szerint a Magyar Nemzeti Múzeum kapta meg 550000 Pengőért. Forrás: MOL Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1940. június 7.
[20] A palota egykori ingóságairól, bútorzatáról és művészeti gyűjteményéről Bara Júlia írt tanulmányt: Károlyi Alajos pesti palotájának belső kialakítása és gyűjteménye I. és II. címmel. https://epa.oszk.hu/01600/01615/00013/pdf/EPA01615_ars_hungarica_2018_3_321-356.pdf , https://epa.oszk.hu/01600/01615/00019/pdf/EPA01615_ars_hungarica_2019-01_057-102.pdf megtekintve: 2026. jan. 13.
