A Magyar Építőművészek Szövetségének terve és Bizományi Áruház Vállalat bérleti korszaka 1945-1965 között

A kiégett épületben az 1951-ben megalakult Magyar Építőművészek Szövetségének székházát szerették volna kialakítani.[1] Az épület felújításától végül a Szövetség elállt viszont a belső tartószerkezet-építések elkezdődtek Molnár Péter építész tervei alapján, valamint szocialista-realista szellemben belsőépítészeti tervek is készített Hornicsek László belsőépítész a leendő székház számára. A Magyar Építőművészek Szövetségének új székháza a szomszédos Almássy-palota lett.

A Fővárosi Tanács a volt Károlyi-palota hasznosításával több szervezetet is felkeresett, s végül 1952-ben megegyezett a Belkereskedelmi Minisztériummal,[2] hogy a Bizományi Áruház Vállalat bérelhette ideiglenesen az épületet raktározási célokra azzal a kötelezettséggel, hogy erre a használatra alkalmassá tegye a romokat.[3]

Így a BÁV fejeztette be a vasbeton födémek, falak állagmegóvását, kialakítását. Ideiglenes fa tetőszerkezetet, vízszigetelést húzott a tetőtérre, és a raktározott műkincsek védelmében a hiányzó ablakok helyét befalaztatta kisméretű téglával az emeleten, majd a földszinten is. A kertben további raktárépületeket építtetett.

A Károlyi Lajos-palota 1958. január 1-jétől műemléki védettség alatt áll.

1965-ben az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ kívánt Orvostudományi Könyvtárat létesíteni a kihasználatlan Károlyi-palotában, azonban a Minisztériumtól azt a választ kapta, hogy a Károlyi-palotát a Magyar Rádió veszi igénybe hangversenyterem céljára.

A magyar közmédia tulajdonában 1965-tól 2020-ig

A Magyar Rádió irányítása alatt párhuzamosan két folyamat zajlott. Egyrészt újabb pályázatok születtek, és ideáltervek a nagy léptékű kiegészítő hangversenyteremre, azonban ezek egyike sem valósult meg, mert az 1966-os elhibázott alapkoncepciót dolgozták át. Másrészt viszont az épület ideiglenes hasznosítása céljára olyan tatarozási, belső építési munkák zajlanak, melye eredményeképp a meglévő épületállományon belüli ideiglenes irodai, irattári, műsorszerkesztési, és kiszolgáló funkciók számára kívánták átalakítani a bútorraktárként üzemelő Károlyi-palotát.

Az épület állapota 1965-ra tovább romlott, így a helyreállítási terv módosítására az Általános Épülettervező Vállalatot (ÁÉTV) kérték fel Nánási Sándor építész vezetésével.[4] Következő év júliusában a kert végi gloriett romjairól Nánási részletes fényképes és rajzi felmérési dokumentációt készített mivel a Magyar Rádió garázsai és gépkocsi-felvonulási területe útjában állt a kerti építmény. Ezután a kerti loggiát elbontották. Ugyanezen év végén, Nánási Sándor elkészítette a kiegészítő hangversenyterem tervét a kert beépítésével, mely teljesen ráépült a Károlyi-palota kertre néző homlokzatára és a szomszédos bérház tűzfalára.[5]

A gloriett a bontás előtt, 1966-ban[6]

A gloriett állapota a bontás előtt, 1966-ban[7]

A Pollack Mihály téri épületek átépítési tervezett helyszínrajza az 1970-es évekből[8]

A Nánási Sándor által 1966-ban tervezett hangversenyterem Múzeum utcai homlokzata

A hangversenyterem 1966-ban tervezett belső tere[9]

1968-ra egy olyan módosított tanulmányterv készült, melyben már a Károlyi-bérház (ti. Szentkirályi utca 33-35.) is szanálásra került volna és a teljes Bródy Sándor-tömb (a Károlyi és a Festetics palota kivételével) egy egységes szocreál, fém-üveg függönyfalas homlokzatot kapott volna.[10] A tanulmányi terv csak terv maradt, a kiegészítő hangversenystúdió nem épült meg.

A Pollack Mihály téri épületek homlokzati utcaképe[11]

A BÁV kiköltöztetése után a Magyar Rádió és Televízió Vállalata hasonlóan bútor és díszletraktározásra használta a csupasz, burkolatlan tereket.[12]

1975 nyarán lettek készen a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat tervei a palota átalakítására.[13] A vasbeton födém egyes szakaszokon hiányzott, ideiglenes árufelvonó volt a helyükön. Az elpusztult főkapu helyén csak fa palánk állt. A lépcsők (ovális lépcső és hátsó csigalépcső) ekkor kerültek végleges kialakításra, burkolásra. Az előcsarnok és hall falmaradványait eltakarva és megvédve későbbi falkutatás és rekonstrukció reményében féltégla vastag (6,5 cm) kisméretű tömör tégla-védőfalat építettek be.[14]

1978-ban a főkapu helyreállítását Horváthné T. Papp Melinda tervezte meg, kivitelezését a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat vállalta el. Az átalakítással 1980-ra készültek el.[15]

1981-ben a második emeleten, írógép-, és kárpitos műhely kialakítását is tervezték, amelyeket már 1982-ben használatba vehettek a Rádió dolgozói.

1987-ben a Magyar Rádió nyomdája a földszinten, az emeleten az ellenőrzési osztálya, a „Magyarországról jövök” című műsor szerkesztőségi szobái, a Házgondnokság, az Üzemi tanács, a Szakszervezet és a Számítástechnikai osztály szobái kerültek kialakításra.

2000-es évek elején előbb a Magyar Rádió Központi Irattára, a "Mit üzen a Rádió" című műsor szerkesztősége, és az Archívum Internet szerkesztősége költözött be, majd 2005-ben a Magyar Rádió Nyomdája helyére költözött a Rádiómúzeum kiállítótere. A négy teremből álló kiállítás a régi rádiókészülékeken, tablókon keresztül mutatta be a Magyar Telefonhírmondónak a világ első elektronikus műsorszolgáltató rendszerének, és a Magyar Rádió technika történetét.

A Rádiómúzeum 2011-ben költözött ki a palotából, helyére az MTVA Szolgáltatási területének Irattára került. A Rádió Központi Irattára, a Reklámiroda és Számítástechnikai Igazgatóság is kiköltöztek az épületből. 2013 óta a szobák egy része bútorraktárként hasznosult, illetve kihasználatlanul állt.

[1] Molnár Péter: Szövetségünk székháza = Magyar Építőművészet, 1953. 7-8. szám 197-203. o.

[2] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1231. doboz

[3] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1231. doboz

[4] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1231. doboz

[5] Média-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Központi Irattár Házgondnoksági iratok, Károlyi palota fondja

[6] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1230. doboz

[7] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1230. doboz

[8] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1233. doboz

[9] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1230. doboz

[10] Média-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Központi Irattár Házgondnoksági iratok, Károlyi palota fondja

[11] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1233. doboz

[12] Média-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Központi Irattár Házgondnoksági iratok, Károlyi palota fondja

[13] Média-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Központi Irattár Házgondnoksági iratok, Károlyi palota fondja

[14] Média-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Központi Irattár Házgondnoksági iratok, Károlyi palota fondja

[15] BFL XV. 17. e.306 Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai 1231. doboz