Hamarosan új doktori iskola indulhat el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, ugyanis folyamatban van a Társadalomtudományi Doktori Iskola akkreditációs eljárása. A Kar és az egyetem képzési palettáját bővítő fontos mérföldkőről a leendő doktori iskola, egyben a Szociológiai Intézet vezetője, Prof. Dr. Hidas Zoltán számolt be. 

Miért alakul meg a doktori iskola? Milyen gondolat, cél hívta életre?

A „bölcsészkar” képzéseihez eddig is tartoztak doktori iskolák, kivéve a társadalomtudományi képzéseket. Régi törekvésünk volt, hogy ezek is folytatódjanak egy doktori iskolában, ami tulajdonképpen az igazi kifutása az egyetemi képződésnek.

Célunk, hogy a doktori iskolából olyan szakemberek kerüljenek ki, akik a mai összetett, szövevényes társadalmi viszonyokban el tudnak igazodni. Természetesen kitüntetett szempont, hogy ez megfeleljen egyetemünk küldetésnyilatkozatának is. Keresztény szempontú, a kereszténység emberképéhez igazodó képzést szeretnénk nyújtani, hogy a magyar és európai színtéren is tudjunk olyan elemzéseket készíteni, diagnózisokat adni, és esetleg megoldásokat is javasolni, amelyek összhangban állnak ezzel a bibliai emberképpel. Úgy gondolom, ez egy sajátos különlegesség, és gazdagítja a mai felsőoktatási palettát.

Nagyon szívesen vállaltam el ezt a felkérést a vezetésre, én magam a kezdettől fogva nagyon tágan gondolkodom a szociológiáról, ez a doktori iskola mindenkié lesz a társadalomtudományokon belül. Ez egy fontos lépés az egyetem életében.

Kik jelentkezhetnek a doktori képzésre, milyen előképzettségű hallgatókat várnak?

A doktori iskola a társadalomtudományi szakokat szólítja meg. Szűkebben van ugyan egy tudományterületi besorolása: szociológiai tudományokhoz tartozik, ugyanakkor minden társadalomtudományi szakon végzett hallgatót várunk, hiszen a szociológia befogadó a kommunikáció- és médiatudományok felé, a politikatudomány felé. Így, teljes egyetértésben ezeknek a szakoknak a vezetőivel és a kari vezetéssel, úgy döntöttünk, hogy hivatalosan ez egy szociológiai tudományághoz tartozó doktori iskola lesz, de lefedi a teljes társadalomtudományi képzést.

Sőt, a bölcsészettudományok területéről is jelentkezhetnek jelöltek. Itt vannak bizonyos feltételek, a legfontosabb, hogy amikor tématervet ír a jelölt, annak szociológiai jellegűnek kell lennie: például, ha irodalom vagy történelem szakon végzett, olyan témát vagy szempontot kell találnia, mely ide kapcsolja. Ezen kívül előírhatunk az illető számára kiegészítő tárgyakat, amelyeket el kell végeznie a doktori képzés során. Úgy vélem, nagyon tág a fogadói körünk. Amikor szociológiára gondolunk, nagyon sokszor számokra és statisztikákra asszociálunk, de ennél sokkal gazdagabb ez a világ. Mert a kultúrát teremtő és folytató élő embernek a világa, amelyet megismerni szeretnének ezek a kutatások.

Hol tart jelenleg az akkreditációs folyamat? Mikor indulhat el az oktatás a doktori iskolában?

Ez egy meglehetősen hosszú folyamat, nagyon sok feltételnek kell eleget tennünk, rendkívüli mennyiségű szabályzatot kellett kidolgoznunk, továbbá előre biztosítanunk kell a későbbi minőségbiztosítási rendszert. Körülbelül másfél éve sokan és sokat dolgoztunk ezen. Februárban adtuk be kérelmünket a Magyar Akkreditációs Bizottságnak. Július elején érkezik az egyetemre a látogatóbizottság, amely elsősorban a törzstagokkal és az oktatókkal fog konzultálni. Emellett az akkreditációs kérelmünket kiadják bírálóknak is. Úgy tűnik, még idén megszülethet a döntés, és jövő ősszel elindulhat a doktori képzésünk.

Milyen nemzetközi egyetemekkel, kutatóintézetekkel vannak folyamatban egyeztetések a doktori iskolával kapcsolatban?

A doktori iskolában most is megtalálhatóak már külföldi, nemzetközi kapcsolatok, elsősorban olyan személyek, akik vállalták, hogy ebben a képzésben tanítani fognak. Az egyik ilyen pólus Németország, ahol olyan jellegű doktori iskolák működnek, amelyekhez hasonlítani fog a miénk is. A másik pólusunk pedig a katolikus felsőoktatási intézmények doktori iskolái. Itt még sok tervünk van, kapcsolatfelvételek is zajlanak. Hosszabb távon mindenképpen előnyös lenne, ha a hallgatók részben külföldön is kutathatnának. Az említett nemzetközi doktori iskolák mindegyikének az a szempontja, ami a miénknek is: egy olyan társadalomtudományos szellemiség, amit a kultúra szóval is összefüggésben hoznék, és ez szintén kapcsolódik a bibliai emberképhez.

A kultúratudományokat ma Magyarországon leginkább az irodalomtudományokkal szokták összefüggésbe hozni, de eredetileg a kultúratudományok a szociológiához kapcsolódóan bontakoztak ki. Ide nemcsak azok a tudományok tartoznak, amelyeknek a nevében is megjelenik – mint a kulturális antropológia –, hanem ez inkább egy szemléletmód: azt jelenti, hogy az ember mindig kultúrlény. És kulturálisan, tehát valamiképpen a világot értelmezve éli az életét is, akkor is, amikor politikát vagy gazdaságot művel. Ezek azok az értelmezési folyamatok, amelyekhez a társadalomtudományok kapcsolódnak, és akármilyen törvényszerűségeket vagy szabályszerűségeket fedeznek fel, ezek mindig az emberi élet kulturális dimenzióira vonatkoznak. Az értelmezés nagyon fontos tevékenysége nemcsak az embernek, hanem ezeknek a tudományoknak is. Ez nem feltétlenül egy általánosan elterjedt szempont a társadalomtudományokban, ez is valamiképpen a mi sajátos nézőpontunk. Vannak olyan iskolák, megközelítések, amelyek kizárólag magas szintű, az embertől jóformán független mechanizmusokat vélnek látni a világban, és nagyon értékes felfedezéseket is tesznek ezen az úton. De mi mindig az emberből indulunk ki. És ezek az iskolák is – vagy azért, mert katolikus egyetemekhez tartoznak, vagy azért, mert a szociológiáról ilyen felfogásuk van – így közelítenek a társadalmi világhoz, a legnagyobb szerkezetekhez is.

Milyen konferenciákat terveznek a potenciális hallgatók részére?

Őszre szervezünk egy workshopot, meghívásunkat elküldtük olyan végzett hallgatóinknak, akikről tudjuk, hogy szeretnének a Pázmányra társadalomtudományi doktori képzésre jönni, sokan várják, hogy megnyíljon ez a lehetőség. Én magam hat egykori hallgatómat is meg tudtam szólítani, mindannyian rögtön lelkesedtek és jelentkeztek is a workshopra, de várjuk még a további jelentkezőket is. A többi szakról szintén ismernek a kollégáim érdeklődő doktoranduszjelölteket, korábban és a most végző hallgatók körében is. Tehát komoly múltja van ennek az igénynek hallgatói részről is. Ez a workshop egy nagyszerű felütése lesz ennek az ügynek, ami a szélesebb nyilvánosságnak való megjelenésünket is jelenti.