A Pázmány-napon tartott ünnepségen részt vett Székely János, a Szombathelyi egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, egyben Egyetemünk új nagykancellárja. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a katolikus egyetem óriási kincs nemcsak az egyház, hanem az egész magyar társadalom számára. XVI. Benedek pápa gondolataira utalva kiemelte, hogy az igazi egyetem a teljes igazság keresésére irányul – nem csupán a mérhető valóságra, hanem arra is, ami értelmet ad az emberi létnek. Mint mondta, szintén a korábbi pápa figyelmeztetett arra, hogy a felvilágosodás óta a nyugati gondolkodás nagy korlátja az ész önkényes önkorlátozása, és emiatt kizárja az erkölcsi, vallási és filozófiai igazságokat, pedig az emberi élet legfontosabb valóságai – mint a szeretet vagy a szépség – nem mérhetők, mégis valóságosak. Az objektív igazság létezését tagadni önellentmondás, hiszen maga az állítás is igazságigényt tartalmaz.
Benedek pápa tanítása szerint az ember hivatása a teljes igazság keresése, s ebben a katolikus egyetemeknek kulcsszerepük van – fogalmazott. Majd Martin Buber filozófust idézte, aki azt mondta, hogy egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban van azzal az éltető titokkal, amely valaha létrehozta.
Székely János kiemelte: az európai civilizáció három forrásból táplálkozik. Athén a görög filozófiára utal, arra a felismerésre, hogy a valóság megismerhető. Róma kapcsán a római jogra utal az a meggyőződés, hogy a társadalmat méltányos jogrendnek kell irányítania. Végül Jeruzsálem a Biblia kincse, az a felismerés, hogy minden ember a teremtő isten képmása, végtelen méltósággal és örök rendeltetéssel. Mint fogalmazott, ez a három titok tette gazdaggá európai kultúránkat, Európának addig van jövője, amíg ezekből meríteni tud.
Székely János azt kívánta, hogy a katolikus egyetem továbbra is a teljes igazságot kutassa és közvetítse, legyen a társadalom „sója és kovásza”, amely az evangélium fényével megvilágítja és igazságosabbá teszi a világot.
Díszdoktoravatás és elismerések
Az esemény keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatták Jong-Mo Seót, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzorát. Tudományos tevékenységét Dr. Cserey György, az Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja méltatta. A szöuli egyetem és a PPKE ITK között több éve sikeres tudományos és oktatási együttműködés valósul meg. Jong-Mo Seo – mint ahogyan azt előadásában is bemutatta – több mint huszonöt éve a mesterséges retina-rendszerek fejlesztésével foglalkozik, amelyek célja, hogy a látásukat elvesztett emberek számára visszaadják a látás élményét.
A Pázmány napon kitüntették az Egyetem – és a BTK – új gazdasági képzését elindító oktatókat. Átadták – az Egyetem történetében első alkalommal – a Kiváló Hallgató és Kiváló Sportoló elismeréseket. Köszöntötték a jubiláló munkatársakat is, akik legalább 25 éves dolgoznak intézményünkben.
A tudomány szabadsága és erkölcsi küldetése
A rendezvény zárásaként Kuminetz Géza rektor „Tudomány, tudományos közélet, tudománypolitika – katolikus szemmel” címmel tartott ünnepi előadást. Rektor atya előadásában hangsúlyozta, Krisztus nemcsak a hit, hanem a tudomány megváltója is, ezért a katolikus egyetem az igazság, a hit és az értelem egységére épül. A szólás, az oktatás és a kutatás szabadsága – mondta – a lelkiismereti és vallásszabadságban gyökerezik, amely felelős, erkölcsi döntéseken és cselekvéseken alapul.
Kuminetz Géza kiemelte: a katolikus tudományeszmény a hitet és a tudást nem szembeállítja, hanem egymást kiegészítő, harmonikus egységben szemléli. Célja nem az anyagi haszon vagy hatalom megszerzése, hanem az igazság szolgálata és a közjó előmozdítása. A katolikus egyetem ezért olyan tudományos szemléletet képvisel, amelyben a ráció, a filozófia, a vallás és a helyesen értett misztika szervesen összekapcsolódik.
A rektor szerint a kutatás és az oktatás szabadsága az alapító szándékához való hűséggel valósul meg, amely ugyanakkor lehetőséget ad a pluralizmusra és a szellemi sokszínűségre. A tudós szabadsága abban áll, hogy szabadon csatlakozhat ehhez a tudományos és erkölcsi alapálláshoz, vagy lelkiismerete szerint dönthet másként.
Kuminetz Géza hangsúlyozta, a katolikus egyetem elutasít minden olyan kutatást, amely ellentétes az emberi méltósággal és az egyházi tanítással, viszont kiemelten foglalkozik a kultúra, a személyiségfejlődés és az erkölcsi nevelés kérdéseivel.
Zárásként Kuminetz Géza figyelmeztetett: korunkban a hatalom és az ideológiák rejtett befolyásai veszélyeztetik a tudomány szabadságát. A katolikus egyetem prófétai feladata, hogy a tárgyilagosság, a lelkiismeret és a felelős gondolkodás szellemében nevelje hallgatóit, s a tudományban és a közéletben egyaránt „a Föld sója és a világ világossága” legyen.
