A teremtett világunk védelméért a személyes tudatosság és cselekvő védelem mellett a környezeti szabályozás is sokat tehet. Gyakran halljuk, hogy az önszabályozó, önkéntesen vállalat kötelezettségek sokszor hatékonyabbak tudnak lenni hosszú távon. Márpedig a természet megóvása és a jövő nemzedéknek való továbbadása megkívánja a hosszú távú gondolkodást- hangsúlyozta megnyitójában Tahyné Kovács Ágnes (PPKE) a GENEZIS műhely vezetője. A kerekasztalon elméleti és gyakorlati szakemberek azt vizsgálták, miként valósítható meg a fenntartható vállalatirányítás és hogyan kapcsolódik a teremtésvédelmi szemlélethez.
Az ESG egy rövidítés, amely az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási/vállalatirányítási) angol szavak mozaikja. Egy olyan keretrendszer, amellyel cégeket, befektetéseket és szervezeteket értékelnek nem csak pénzügyi, hanem környezeti, társadalmi és etikai szempontok alapján is.
Az ESG három pillére közül a környezeti lába arra fókuszál, hogyan bánik egy vállalat a természettel? (Üvegházhatású gázok kibocsátása, a klímaváltozás elleni küzdelem, a hulladékkezelés, a vízfogyasztás, a biodiverzitás védelme, a szennyezés csökkentése és az erőforrások felelős használata) Alapvetően azt méri, mennyire felelős „teremtésgondozó” a cég a környezetben. A társadalmi láb azt vizsgálja, hogyan viszonyul egy vállalat az emberekhez? (Munkavállalói jogok, a közösségi hatások, ellátási lánc etikája, emberi jogok.) Az irányítást jelentő láb pedig azt vizsgálja, hogyan működik a cég belül? Az átláthatóság, az etikus vezetés, az igazgatósági diverzitás, korrupcióellenesség, részvényesi jogok tartoznak is.
Miért fontos az ESG teremtésvédelmi szempontból? A teremtésvédelmi szemléletmód szerint Isten a világot ajándékba adta az embernek, hogy műveljük és őrizzük (1Móz 2:15). Nem pusztíthatjuk el önző módon, hanem felelős gazdaként kell bánnunk vele – a jövő nemzedékek és a teremtett világ javára.
Az ESG szerinti vállalatirányítás ennek a felelősségnek a kibontásában segít mérhetővé és átláthatóvá tenni, hogy egy vállalat mennyire csökkenti a káros kibocsátásokat, védi az élővilágot, és takarékoskodik a természeti erőforrásokkal. Befektetők és fogyasztók egyre inkább olyan cégeket támogatnak, amelyek nem csak profitot termelnek, hanem felelősen bánnak a teremtéssel. Az önszabályozás hatékonysága bizonyított.
Dr. Baritz Laura OP rámutatott arra, hogy a gazdasági-társadalmi irányítási élet fókuszában a közjó megvalósítása áll, amely értelmezésében az egyéni és közösségi kiteljesedést jelenti.
A kiteljesedés pedig az, ami az ember java, a boldogság. Az arisztotelészi és keresztény értelemben vett boldogság: célkitűzés és ennek eléréséhez vezető úton teljesedik ki az ember. A boldogság másik pillérét az emberi kapcsolatok, harmadik pillérét a spiritualitás jelenti.
Dr. Szabadkai János az Ovivowater ügyvezető igazgatója az ESG-k gyakorlati megvalósítása mellett látja a szabályozás mögötti értékrendet. Vallja, hogy az európai kultúra hármas gyökere – a római jogi, a görög filozófiai és a keresztény tanítás és hagyományok – jegyeit az ESG szabályozás is magán viseli, hordozza.
Dr. Bartl Bálint (PPKE JÁDI) az ESG szabályozás elméleti és gyakorlati metszeteire mutatott rá. Kutatásaiban a szabályozás pozitívumait látja igazoltnak.
Dr. Takács Ildikó környezetvédelmi szakjogász számos gyakorlati példát bemutatva hangsúlyozta, hogy a munkavállalók számára sajátos szerepet töletnek be az ESG elemek egy vállalat életében, hiánypótlók és a hosszú távú tervezéshez elengedhetetlenek.
Dr. Szöllőssy Kristóf a KPMG tanácsadója a szabályozási keretrendszer bemutatása mellett megosztotta gyakorlati tapasztalatait.
A diszkurzus tagjai egyetértettek abban, hogy az ESG megoldások hosszú távon csökkentik a kockázatokat (pl. klímaváltozás okozta károk, szabályozási büntetések), és ösztönzi az innovációt (megújuló energia, körforgásos gazdaság). Teremtésvédelmi szempontból az ESG eszköz lehet arra, hogy a gazdasági életben is megjelenjen a bibliai felelősség: ne csak „ne tegyünk rosszat”, hanem aktívan őrizzük és gondozzuk Isten teremtését. Sok keresztény befektetési és üzleti közösség (pl. faith-driven investing) látja pozitív oldalát, bár viták is vannak arról, hogy néha túl ideologizált vagy bürokratikus lehet.
A beszélgetést követően dr. Bartl Bálint mutatta be a Teremt és Védelem könyvsorozatban megjelent INNOVÁCIÓ ÉS TEREMTÉSVÉDELEM – Az európai uniós GMO- és NGT -szabályozás kihívásairól című kötetet. Az érdeklődők a szerzővel, Tahyné Kovács Ágnessel beszélgettek a génszabályozás aktualitásairól és szabályozási irányáról, valamint teremtésvédelmi vonatkozásairól.
A kerekasztal összehívta a Genezis Kiválósági Diákműhely, társszervező: PPKE JÁK.
