Tantárgy adatlapja

Tárgy neve: A szoftvertechnológia alapjai
Tárgy kódja: P-ITSZT-0021
Óraszám: N: 2/0/2, L: 0/0/0
Kreditérték: 5
Az oktatás nyelve: magyar
Követelmény típus: Kollokvium
Felelős kar: ITK
Felelős szervezeti egység: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar
Tárgyfelelős oktató: Dr. Góth Júlia Krisztina
Tárgyleírás:

Tantárgy neve:A szoftvertechnológia alapjai
P-ITSZT-0021
Tárgyfelelős:Góth Júlia Krisztina
Tantárgy oktatója:Kada Zsolt
A tantárgy céljának rövid ismertetése:A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a szoftverfejlesztés teljes életciklusáról, annak folyamatairól, módszertanairól és környezetéről. A kurzus bemutatja egy szoftver fejlesztésének a folyamatát, azaz a követelmények kezelésének, a szoftver tervezésének, a szoftver fejlesztésének (implementációjának) és a szoftver tesztelésének összefüggéseit. A tárgy célja, hogy a hallgatók megértése rendszerszintű legyen és támogassa a tudatos módszertant és eszközválasztást.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:A kurzus során a hallgatók elsajátítják, hogy miért fontos egy szoftver fejlesztése során a szoftverkövetelmények kezelése, milyen követelménytípusok vannak, mit okoz, ha hibás vagy hiányos követelményekre épül egy szoftver. Megismerik a szoftverfejlesztés életciklusát és folyamatait, megtanulják, hogy miért fontos eleme egy szoftver fejlesztésének a specifikálás, a tervezés, a fejlesztés és a tesztelés. Elsajátítják a verifikáció és a validáció fogalmát. Megismerik az alap szoftverfejlesztési módszereket, kiemelve a vízeséses, az evolúciós, az iteratív és az agilis módszertanokat azok előnyeivel és hátrányaival. Elsajátítják a követelménykezelés és a tervezés során használható modellek alapjait, megismerik a modellezés alapjait. Részleteiben megismerik, hogy milyen részekből épül fel egy szoftverfejlesztési projekt, milyen szerepkörökre és milyen feladatok elvégzésére van szükség ahhoz, hogy egy szoftver egy projekt keretében elkészüljön.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:A tantárgy gyakorlata erősen piaci orientáltságú, ezért egy valós, piaci szoftverfejlesztési környezet működése került átemelésre az oktatásba. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlat során a hallgatók két-három fős projektcsapatokba szerveződnek és az elméleti ismeretanyagot követve a félév során csapatonként végigvisznek egy-egy teljes szoftverfejlesztési projektet az alakulástól, a követelmények megfogalmazásán és tervezésen keresztül, egészen a fejlesztés elvégzéséig és végső prezentálásáig. A gyakorlat két hetes ciklusokra (sprintekbe) van osztva, ahol az első héten a gyakorlaton bemutatásra kerül az adott feladat, amit a következő hétre a hallgatóknak át kell emelniük a saját projektjükbe és azt be is kell mutatniuk. Ezzel a szakmai ismeretek mellett a hallgatók fontos tapasztalatot szereznek a csoportmunka, a feladatmegosztás, az időgazdálkodás, a szakmai prezentáció és az előadói készségek fejlesztése terén is.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):I. Sommerville, Software Engineering, 10th ed. Upper Saddle River, NJ, USA: Pearson, 2015. ISBN: 978-0-13-394303-0.
R. Pressman and B. Maxim, Software Engineering: A Practitioner’s Approach, 9th ed. New Delhi, India: McGraw Hill India, 2020. ISBN: 978-93-55325-04-4.
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):N. Forsgren, J. Humble, and G. Kim, Accelerate: The Science of Lean Software and DevOps: Building and Scaling High Performing Technology Organizations. Portland, OR, USA: IT Revolution Press, 2018. ISBN: 978-1-942788-33-1.
G. Orosz, The Software Engineer’s Guidebook: Navigating Senior, Tech Lead, and Staff Engineer Positions at Tech Companies and Startups. Amsterdam, Netherlands: Pragmatic Engineer BV, 2023. ISBN: 978-90-833818-2-4.
Elmélet-gyakorlat aránya:Elméleti óra óraszáma: 2
Gyakorlati óra és labor óra óraszáma: 0 + 2
Az alkalmazott oktatási módszerek:A tantárgyat piaci informatikai környezetben dolgozó, hiteles és tapasztalt szakemberek tartják. Az elméleti oktatás vázát mindig egy prezentáció adja, ahol a nyers elmélet az előadók szakmai tapasztalataival és munkájuk során szerzett élményekkel kerül vegyítésre, így a hallgatók a megszerzett tudást könnyebben kontextusba tudják helyezni.
A gyakorlat során kis csoportos, projekt alapú oktatási módszer került kialakításra, ahol két heti ciklusokban történik az új ismeretanyag gyakorlati elsajátítása, majd számonkérése.
Az értékelés módja:Kollokvium
Az értékelés kritériuma:Az elméleti tudásról a hallgatók a szorgalmi időszakban, a félév utolsó heteiben egy zárthelyi dolgozat keretein belül adnak számot, ahol jó vagy jeles osztályzat esetén megajánlott elméleti jegyet kaphatnak.
A gyakorlat során a hallgatók a szorgalmi időszakban két hetente, csoportosan (két-három fős projekt csoportokban) egy-egy prezentáció során számolnak be az előrehaladásról. A félés során megszerzett köztes beszámolók osztályzatai átlagolásra kerülnek és ez alapján kapnak a hallgatók gyakorlati jegyet.
A hallgatók a vizsgaidőszakban szóbeli vizsgán szereznek egy elméleti jegyet. Az elméleti jegy és a gyakorlati jegy átlaga lesz a félév végi érdemjegyük.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez:

Mérnökinformatikus alapképzés:
A tantárgy fejleszti a mérnökinformatikus képzésben szükséges rendszerfejlesztési, követelménykezelési és projektmunkához kapcsolódó kompetenciákat. A hallgatók megismerik a szoftverfejlesztési életciklus fő szakaszait, a specifikáció, tervezés, implementáció és tesztelés összefüggéseit, valamint projektalapú környezetben szereznek tapasztalatot a csapatmunkában, a feladatmegosztásban és a szakmai prezentációban.

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

mérnökinformatikus IANI-MI alapképzés (BA/BSc/BProf) Nappali magyar 7 félév ITK
Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe