A kurzus a római provinciák anyagi kultúrájának hátterében álló művészeti emlékanyaggal ismerteti meg a hallgatóságot, és bevezetést nyújt azokba a művészettörténeti jellegű elemzési módszerekbe – stíluskritika, művészettörténeti kronológia, ikonográfiai értelmezés – amelyekre a régészeti gyakorlatban is szükség van a római kori emlékek feldolgozásánál. Az előadások nagyjából időrendi sorrendben, de problémaközpontú megközelítésben, jellemzően egy-egy korszak egy-egy kiemelkedő művén keresztül vezeti be a hallgatóságot a római művészet korszakonként és kontextusonként nagyon eltérő problémáiba.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Castiglione L.: Római művészet. Budapest, 1978. ISBN 963-13-0519-8.

O. J. Brendel: Etruscan Art. Penguin Books, New York, 1978. ISBN 9780140561432.

R. Bianchi Bandinelli: Rome, the Centre of Power: Roman Art to AD 200. Thames and Hudson, London, 1970. ISBN 0500030138.

R. Bianchi Bandinelli: Rome, the Late Empire: Roman art A.D. 200-400, New York, G. Braziller, 1971. IS

BN 080760593X.

P. Zanker: Roman Art, Los Angeles 2010. ISBN: 9781606061015.

Ajánlott irodalom:

R. Turcan: L’Art Romain. Flammarion, Paris, 1995. ISBN 978-2080106872.

P. Zanker: Augustus und die Macht der Bilder. C.H. Beck, München, 1987. ISBN 978-3406345142.

J. J. Pollitt: The Art of Rome. C. 753 B.C. – A.D. 337. Cambridge Univ. Press, Cambridge, 1983. ISBN 9780521273657.
R. Ling: Roman Painting. Cambridge Univ. Press, Cambridge, 1991. ISBN 0521306140.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

le="font-family:'PT Sans';font-size:11pt;">A római művészet történetének áttekintő ismerete, főbb korszakainak általános jellemzőit és legfontosabb alkotásait ideértve az ókori művészet történetének leírásával kapcsolatos főbb problémák és buktatók megismerését.

b) képességei

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.

Önállóan és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket, képes együttműködni természettudósokkal, illetve ilyen specialistaként képes módszereit a régészet igényeinek és kérdésfeltevéseinek megfelelően alakítani.

Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.

Művészettörténeti elemzési módszerek és azok korlátainak megismerése.

A művészettörténeti alapon álló datálás, ikonográfiai értelmezés módszereinek önálló gyakorlása egy személyesen megtekintett emlék bemutatásán keresztül.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési terü

letük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját, és az általa vezetett csoport produktumaiért.