Benda Vivien 2016-ban végzett a Pázmány Jog- és Államtudományi Karán, mint jogász, ezt követően 2017-től a Kar Doktori Iskolájának doktorandája, témavezetője Prof. Dr. Bándi Gyula. Doktori iskolai tanulmányai mellett 2014 óta gyakornokként, majd 2017 óta munkavállalóként dolgozik egy kisebbségi jogokkal foglalkozó civil szervezetnél, a Kisebbségi Jogvédő Intézetnél, mely személyi összetételében nagyban kötődik az Egyetemhez is.
Az Új Nemzeti Kiválóság Program azzal a céllal született, hogy a felsőoktatásban részt vevő fiatalok közelről megismerhessék a tudomány és a kutatás világát, illetve kedvet kapjanak ehhez az életpályához. Önt mikor kezdte el foglalkoztatni a tudományos élet és minek a hatására döntött mellette?
Azt hiszem, hogy több impulzus is ebbe az irányba terelt, de mindenképp nagy hatással volt rám, hogy joghallgatóként egy olyan intézményben kezdtem gyakornoki tevékenységemet, mely erőteljes tudományos tevékenységet folytat. Karunk több oktatójával dolgozhattam és dolgozok együtt a mai napig, akik inspiráltak és fiatalon bepillanthattam a kutatói lét és a tudományszervezés világába, hiszen többek között konferencia és nyári egyetemek szervezésében, tudományos kiadványok szerkesztésében vehettem részt. Ezen felül azt hiszem a Kar szellemisége, oktatóink munkássága is motiválta e döntés meghozatalát.
Az Ön számára mi a legvonzóbb a tudományos világban?
Úgy gondolom, hogy a kutatói lét egyrész lehetőséget ad arra, hogy a tudományos módszerek alkalmazásával bizonyos módon kifejezzük önmagunkat, kifejthessük – esetemben jogi érvek mentén – nézőpontunkat. Másrészt folyamatosan kérdéseket teszünk fel, melyre válaszokat keresünk, kielégítve ezzel saját kíváncsiságunkat, bővítve tudásunkat. Továbbá, erősen vonzott az, hogy a kutatói lét bizonyos fokú kreativitást is megkövetel, így ha az ember megtalálja a számára kedves témát, az soha nem fog unalmassá válni.
Mi a kutatási témája, mivel foglalkozik?
Kutatási témám az egészséges környezethez való jog, valamint kiemelten vizsgálom az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait. Ez a 17 cél a 2015 és 2030 közötti időszakra nézve határoz meg kiemelt ökológiai, társadalmi és gazdasági törekvéseket a fenntartható fejlődés érdekében. A Célok szorosan összefonódnak fontos emberi jogokkal és a nemzetközi jog más dokumentumaival is, ezzel kapcsolatban idén egy kurzust is tartottam a Kar jogász hallgatóinak. Azért is tartom fontosnak a témát, mert nem ,,csak” a környezetjog területén meghatározó, hanem alkalmas arra, hogy más jogterületek szempontjából is érdemes legyen figyelembe venni.
Miben segített, illetve mit sikerült elérni a program segítségével?
A program lehetőséget teremtett arra, hogy alapos kutatást folytathassak a Fenntartható Fejlődési Célok vonatkozásában. Ez kiterjedt a dokumentum soft law jellegének vizsgálatára, vagyis arra, hogy tartalmi értelemben nem rendelkezik kötelező erővel, továbbá nemzetközi jogi kapcsolatok beazonosítására. Ez doktori disszertációm fontos megalapozása, ugyanakkor számos olyan következtetést vontam le és további vizsgálandó területet azonosítottam be, amelyek meghatározó irányba viszik a disszertációmat és amelyeket úgy hiszem, hogy e program nélkül nem tudtam volna ilyen formában megvalósítani. A technikai lebonyolítást sajnos a jelenlegi járványhelyzet nagyban befolyásolta, így elmaradt egy külföldi kutatóutam és a zárókonferenciánkat is őszre halasztottuk. Mindezek ellenére nagyon boldog vagyok, hogy részt vettem a programban és bízok benne, hogy a következő tanévben is folytathatom a most megkezdett kutatásomat. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek és a kutatásomat segítő oktatóknak, valamint a koordinációt végző munkatársaknak is.
Mik a tervei a jövőre nézve?
Rövidebb távon azt hiszem az, mint minden doktori képzésben részt vevő hallgatónak, sikeresen megírni a disszertációmat és megvédeni azt, új tudományos eredményt felmutatva. Hosszabb távon bízok benne, hogy sikerül a tudományos pályán maradnom és hogy mindig ,,hazajárok” majd a Pázmányra.
Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Benda Vivien
