Tantárgy adatlapja
Az uniós polgárság jogintézménye most ünnepli 25.
születésnapját, tekintve, hogy épp negyed százada írták alá a Maastrichti Szerződést.
Az uniós polgárság jogintézménye az Európai Bíróság jogfejlesztő gyakorlatának
köszönhetően az elmúlt két és fél évtized során jelentős átalakuláson ment
keresztül, számos többletjogosítvánnyal ruházva fel ez idő során a tagállami
polgárokat.
E jubileum kapcsán felmerül a kérdés, vajon az
uniós polgárság jogintézménye az integráció elmúlt negyed évszázada alatt megérett-e
arra, hogy betöltve küldetését, immár valós tartalommal töltse meg az uniós
polgári jogállást. Más megközelítésből szemlélve, vajon e státusz továbbra is
csak a Maastricht előtti joganyag konszolidációját jelenti, avagy az
ténylegesen kedvezőbb jogállást kínál a tagállami polgárok számára, mint
amelyet azok az intézmény megszületése előtt élveztek.
Amint azt látni
fogjuk, az uniós polgárság elszakadt a korábbi gazdasági gyökerektől, így a
piaci polgár fogalmától. A jogintézmény
fenti átalakulása, mondhatni metamorfózisa ugyanakkor markáns hatást gyakorolt a
belső piaci szabadságok és azon belül is a személyek alapvető szabadságának Bíróság
általi értelmezésére. Az EuB így számos esetben újradefiniálta az egyes
szabadságokat az uniós polgárság prizmáján keresztül, immár figyelemmel arra,
hogy a szabadságok kedvezményezettjei már nem pusztán piaci, hanem egyben uniós
polgárok is.
A fentieken túl, így a kurzus választ keres továbbá
arra, hogy az uniós polgárság intézményének fejlődése milyen hatást gyakorolt a
belső piaci szabadságok EuB általi értelmezésére. Ennek kapcsán igyekszik
feltárni a belső piaci szabadságok uniós polgárság fényében újraértelmezett
természetét és működési mechanizmusait.
Végül, tekintve, hogy a szupranacionális polgárság
intézménye és az ahhoz kapcsolódó szabad mozgási jogosítványok talán az uniós
jog egyik legvitatottabb kérdéseinek egyike, nem tekinthetünk el a szabad
mozgás korlátai kérdéskörének ismertetésétől sem, külön tekintettel magára a
Brexit referendumra és annak következményeire.
1. Az
uniós polgárság fejlődése napjainkig
2. Az
uniós polgárok gazdasági jogosítványai
3.
; Az
uniós polgárság hatása a belső piaci szabadságokra
a.
Az uniós polgárság hatása a személyekkel
kapcsolatos piaci szabadságokra
b.
Az uniós polgárság hatása az áruk szabad
mozgására
4. Az
alapvető gazdasági szabadságok újraértelmezése az uniós polgárság fényében
a.
Az újraértelmezés kapcsán felmerülő problémák,
különös tekintettel a joganyag koherenciájával kapcsolatos kritikákra
b.
A kihívásokra adott válaszok
5. A
szociális polgárság perspektívái az Unióban
6. Az
uniós polgárok által gyakorolt politikai jogosítványok
7. Az
uniós polgárok egyéb pl. személyes adatok védelmével vagy a kiutasítással kapcsolatos
jogosítványai
8. A szabad mozgás határai, különös tekintettel
a Brexit referendumra
Irodalom:
Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban,
HVG-Orac, Budapest, 2014 c. tankönyv 11. fejezet: Az uniós polgárság és a
személyek szabad mozgása
Szalayné Sándor Erzsébet: A személyek jogállása az uniós
jogrendben, NKSZE, Budapest 2014 c. tankönyv 2. fejezet: Az uniós polgárság
Gyeney Laura: Uniós polgárság, a piacorientált szemlélettől
való elszakadás göröngyös útja,IAS, VIII. 2012/2.
A kurzus keretében kiadott jegyzet és az elhangzott
jogesetek
Ajánlott irodalom:
Alina Tryfonidou: The impact of union citizenship on the
EU’s market freedoms, Hart Publishing, 2016
Dimitry Kochenov: EU citizenship and federalism, Cambridge
University Press, 2017
