Segíteni a másik embernek. Természetes gesztus, hiszen – mint tudjuk, mondjuk – az ember társas lény, akinek szüksége van a közösség támogatására. S hogy milyen lelkülettel készüljünk erre karácsony közeledtével, erről mondja el gondolatait Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója. Az egyetem, a Magyar Katolikus Rádió és a Katolikus Karitász összefogásával figyelemfelkeltő rádiós napra kerül sor december 9-én. Mint Zagyva Richárd elmondja, „a hallgatókat – a rádióhallgatókat, az egyetemi hallgatókat és a volt pázmányos hallgatókat egyaránt – szeretnénk megszólítani a caritas szellemében, ami többet jelent a segítségnyújtás egyszerű – bár tiszteletreméltó – gesztusánál”.   

Kettős szerepkörnek – hallgatóként és igazgatóhelyettesi poszton – kell egyszerre megfelelnie. 

Korábban három főiskolai diplomát szereztem, s a hittanárit szerettem volna egyetemi szintűre emelni. Ezért iratkoztam be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának levelező tagozatára, ahol MA tanulmányaimat végzem.  

Mikor érintette meg a caritas szelleme?

Ne tűnjék túlzásnak, de már gyermekkoromtól segítő hivatásra készültem. Amikor ministráns voltam az egri bazilikában, a kispapok meghívtak fogyatékos gyermekek táboroztatására, s hetente jártam hozzájuk hittanórára. Ez annyira magával ragadott, hogy húsz éves koromig végeztem ezt a szolgálatot. Közben tovább erősödött bennem az elhatározás, hogy szociális, karitatív tevékenységgel szeretnék foglalkozni az életemben.

Az esztergomi gimnáziumi évek alatt a ferenceseknél eldöntöttem, hogy érettségi után szociális területen folytatom tanulmányaimat. Ezért választottam a veszprémi hittudományi főiskolán a szociális munkás – hittanár szakot. Végzés után a városi hajléktalanellátásban vállaltam munkát, majd öt év után úgy döntöttem, a karitatív szociális szolgálatot az Egyházon belül szeretném végezni. Így kerültem a veszprémi főegyházmegyei karitászhoz 2007-ben. Később Márfi Gyula érsek atya kinevezett a szervezet igazgatójává. 2015-ben pedig Écsy Gábor igazgató atya meghívott a Katolikus Karitász országos központjába.      

A caritas szelleme mennyiben különbözik az általános értelemben vett segítségnyújtástól?

Azt jelenti, hogy a Jóisten szeretetéből fakadó szeretetet kívánjuk továbbadni az elesett, rászoruló embereknek. Olyan küldetést jelent, amelyet a hívőknek személyenként és az Egyháznak egyaránt meg kell valósítania. Ezt igyekszem megélni saját életemben, és munkámban is azt keresem, mit tehetek ezért az Egyház szervezetén belül.

Az emberekben könnyen előhívható a másikon való segítés szándéka, de az már nem egyértelmű számukra, hogy ez a szándék Istentől fakad, és az evangéliumban gyökerezik. Az Egyházban az önkéntesek és a hivatásszerűen dolgozók ezzel a küldetéstudattal végzik tevékenységüket.

Milyen területekre terjed ki a Katolikus Karitász szolgálata?

Magyarországon nyolc fő tevékenységi területtel foglalkozunk. Olyan emberekre terjed ki a figyelmünk, akik valamiben szükséget szenvednek, ilyenek például a hátrányos helyzetű családok, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek, de támogatjuk a különböző katasztrófák sújtotta embereket is. A szükségnek megfelelően szociális intézmények bevonásával nyújtunk segítséget, máskor önkéntes szolgálattal, és hosszútávú szociális programjaink is működnek.

A járványhelyzet milyen módon befolyásolja a Karitász munkáját?

Sokkal korlátozottabbak a lehetőségeink, ugyanakkor a Karitásznak ilyen rendkívüli helyzetben is segítséget kell nyújtania, hiszen még több a rászoruló. A kérdés úgy vetődik fel: a megváltozott körülmények között, kevesebb erőforrással hogyan tudunk mégis többet nyújtani? Akkor, amikor önkéntes munkatársaink egy részét meg kellett kérnünk, hogy saját egészségük védelme érdekében, vonuljanak kissé háttérbe. Kevesebb erőforrással kell végrehajtanunk a sokkal több feladatot. Akik kényszerűen háttérbe szorultak, onnan igyekeznek segíteni. A lelki segítségnyújtás mellett például maszkokat varrnak.

Ezek a hónapok sok embert anyagilag hátrányos módon érintenek. Érzik-e, hogy csökkent az adakozó kedv?

Ez később fog kiderülni. Az mindenképpen látható, hogy sokkal több kérés érkezik hozzánk. Ugyanakkor egyre többen ajánlják fel kérés nélkül is a segítségüket. Így volt ez a tavaszi első hullám idején, s most is azt tapasztaljuk, aki csak teheti, igyekszik segíteni.

Hogyan lehet még szélesebb körben felkelteni az emberek jószándékát?

Minden évben, Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódva, elindítjuk az év végéig tartó programunkat. Jelmondatként Szent Teréz Anya szavait választottuk: „Tárjátok ki a szíveteket.” Ez azt üzeni, nyissuk meg szívünket mások felé, és ne csak ilyenkor, hanem egész évben. Az akció ugyanakkor segíti téli krízisprogramjainkat, a karácsonyi méltó megünneplését és a szociális segítségnyújtás más formáit. A krízistámogatás – többek között – élelmiszeradományt jelent, hozzájárulást a rezsiköltségekhez, az elemi lakhatási feltételek megteremtéséhez, de kályhával, tűzifával is segítünk a hideg időben. A karácsonyi ajándékok előteremtéséhez Angyalbatyu néven indítottunk akciót. A segíteni kívánók egy-egy dobozt tölthetnek meg szeretetük látható jelével, és juttathatják el hozzánk. Örömmel említhetem, számos egyházi iskola és egyházi közösség vesz részt ebben minden évben. Idén kibővítettük ezt a lehetőséget is az online adományozással. Aki valamilyen okból nem tudja eljuttatni az ajándékokat a gyűjtőpontra, hozzánk is közvetlenül leadhatja, és mi összeállítjuk a családoknak szánt csomagokat.

Rendezvényeink egy része – idősek karácsonya, gyermekek karácsonya – közösségi ünnep, s ennek keretében adjuk át az ajándékokat, fejezzük ki szeretetünket. Ezek az alkalmak idén ilyen formában kényszerűségből elmaradnak, most egyénileg keressük fel az adományokkal a családokat.

Az adventi programhoz tartozik az Egymillió csillag a szegényekért egyhetes szolidaritási akció. Ilyenkor a városok főterein, főutcáin mécseseket gyújtunk, s karácsonyi műsorokkal hívjuk fel az emberek figyelmét arra, hogy vegyék észre a környezetükben lévő rászorulókat. Ez idén sem marad el december 6 és 13 között, de a járványveszély miatt online formában emlékeztetünk a caritas lényegére.

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: Magyar Kurír/Merényi Zita