Bándi Melissa – Mitró Tamás
Nemzeti Torna Egylet
A telek megvétele
A leválasztott déli (jobb oldali) Ősz u. 17. számú telket a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet megvásárolta Landau Lénárdtól és 1869-ben építési terveket készíttetett Diescher József[1] építőmesterrel.[2] Matolay Elek elnök 1869. június 14-én Pest Sz. Kir. Város Tanácsához címzett kérelmében az alábbiakat olvashatjuk:
Forrás: BFL
Diescher József tervei
Forrás: BFL
A megrendelő, az 1863-ban alakult a Pesti Torna Egylet volt, melynek 1868-ban Matolay Elek lett az alelnöke, 1869-ben pedig elnöke.[3] Az egylet 1865-ben vette fel a Nemzeti Torna Egylet nevet.[4]
Matolay Elek[5] (Forrás: Wikipédia)
A Nemzeti Torna Egylet címere[6]
Az Egylet az építési engedélyt 17376/869 sz. alatt meg is kapta. Azonban ez a terv nem valósult meg.
Tervmódosítás
A Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet 1870. május 16-án a mellékelt, módosított tervek szerinti építkezésre kért módosított engedélyt. A módosított terveket Kallina Mór építész készítette és határozottan/jelentősen különbözik a korábbi, Diescher József által készített tervtől.
Kallina Mór 1870. május 16-i terve, homlokzat
Forrás: BFL
Kallina Mór 1870. május 16-i terve, galéria és keresztmetszet
Forrás: BFL
Kallina Mór[7]
Kallina tervének 1870. májusi benyújtását követően, a Nemzeti Torna- és Tűzoltó Egylet tornacsarnoka a Szent István Társulat székházának szomszédságában épült fel Buzzi Bódog (1829-1875) építőmester kivitelezésében. Az épületet már az év decemberében felavatták.[8] A tornacsarnok megnyitásáról számos korabeli újság is beszámolt, mint például a Vasárnapi Újság,[9] a Fővárosi Lapok,[10] vagy az Ellenőr,[11] hogy csak néhányat említsünk.
Az építkezés induló tőkéjét az a 30 arany alapozta meg, melyet Matolay Elek, Vargha László, Dedinszky Kálmán, Kiss Ferenc és Guttmann Károly, az 1867. évi regattán nyert nagydíjból az Egyletnek ajándékoztak. A csarnok építésére Pest-városa 1500 forintot szavazott meg és egyidejűleg országos gyűjtés indult.[12] A tornacsarnok építésére adakozók közt megtaláljuk: Emich Gusztáv könyvkiadót, Jókai Mórt és Kemény Zsigmondot is.[13]
A jelentős beruházási költségeket azonban jórészt hitelekből fedezték, amelyek visszafizetését elsődlegesen a tornatanárok képzését célzó és annak minisztériumi felügyeletét is biztosító állami támogatás tette lehetővé.[14]
Az elkészült épületről Papp Gábor György művészettörténész a következőket írja:
„Kallina eredeti terveit és a megvalósult alkotást ismerve megállapítható, hogy az a tervezettnél némileg szerényebb formában épült meg. Az épület egy fejépületből és magából a hatalmas tornacsarnokból állt. A látogató a kapun belépve egy tagolt folyosóra ért, ahonnan egy díszesen kialakított, kétszintes, felülvilágítós előcsarnok nyílt. Az utóbbiból jobbra, illetve balra fordulva vívóterembe, illetve a könyvtárba, egyleti helyiségekbe lehetett jutni. Az előcsarnok mögött helyezkedett el a hatalmas tornacsarnok, amelynek nagy fesztávolságú terét Polonceau-rendszerű vasszerkezettel fedték le. Oldalfalain kilenc-kilenc félköríves ablak nyílt, ezeket ión pilaszterek kísérték. A tér előcsarnok felőli rövidebb oldalán karzat nyílt. A kilenctengelyes, egyemeletes utcai főhomlokzat klasszikus arányú, antikizáló formálású. Középső három tengelye rizalitként jelenik meg: enyhén előrelép, egy szinttel megemelt szakaszát timpanon zárja. A földszint kváderezett kőburkolatot kapott, itt nyílik a három félköríves kapu. A földszinti ablakok szemöldöke felett egy-egy füzérdíszes tábla kapott helyet. Az emeletre ión pilaszterekkel kísért, timpanonos ablakok kerültek, a rizalit első emeletén baluszterrel kísért ablakok nyílnak. A főpárkányt baluszteres attika zárja, a rizalit második emeletén félköríves ikerablakok sorakoznak. A rizalit széles oromzatára griffszobrok kerültek (mára elpusztultak).”[15]
Az épület fenntartásának és működtetésének költségeit, többek közt az állam részéről a tornatanítóképző-tanfolyam biztosítására szánt éves illetményből, Budapest főváros által nyújtott segélyből, számos környékbeli iskola tanulóinak tornatanításáért fizetett díjakból, adományokból, tagdíjakból, a ház lakásainak bérbeadásából, növendékek után fizetett díjakból állta az Egylet.
Az egyesület Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet néven 1868-ban a budapesti önkéntes tűzoltókkal egyesült, azonban ez az egyesülés három év után megszűnt, és 1873-ban, amikor a két egyesület ismét különvált, a Nemzeti Tornaegylet nevet vette fel. Deák Ferencnek 1868-ban, a képviselőházban mondott beszéde és javaslata alapján,[16] a hazai tornatanítók képzésének biztosítására a Nemzeti Tornaegyletnek évi 5000 forint állami segélyt szavaztak meg azzal, hogy ez a segély mindaddig jár, amíg a székház összes költségeit ki nem fizetik.
A Nemzeti Torna Egyletben torna, vívó, céllövő, és turista és sí szakosztály működött. A tornaszakosztályban 2 torna alosztály, ezen kívül pedig atlétikai és játékosztályok működtek.[17] Az alapszabály módosítását követően, 1871-től pártoló tagként nőket is felvehettek az Egyletbe, így elkezdődhetett az Egylet keretében a női tornaképzés is.
- május 15-én I. Ferencz József is ellátogatott az Egyletbe az ez alkalomból rendezett dísztorna alkalmával, melyen Tisza Kálmán miniszterelnökön és Ráth Károly főpolgármesteren kívül, miniszterek és közismert személyek is tiszteletüket tették.[18]
Az Egylet a háború alatt is látogatott egyesületi életet élt, bár tagjainak nagy része a harctéren teljesített szolgálatot: sokan meghaltak közülük, többen hadifoglyok lettek. A működő tagok óránkénti létszáma 30-40 között változott, a pártoló nőtagok azonban 50-70-en is összejöttek tornázni és szórakozni.[19] Az Egyletben tartott tornatanítói tanfolyam 1916-ban és 1917-ben is meghirdetésre került.[20]
Tornászok a tornacsarnok udvarán 1914-ben[22]
A cikkek Bándi Melissa és Mitró Tamás kollégáink értékes munkája és közreműködése nyomán jöhettek létre.
1. rész: Ősz utca 17 – Józsefváros és a Palotanagyed kialakulása
Az első rész ide kattintva olvasható.
Köszönetnyilvánítás
Kutatásaink során elsősorban a FSZEK Budapest Gyűjtemény és Budapest Főváros Levéltára elsődleges és másodlagos forrásaira, és gyűjteményeikben fellelhető szakirodalomra támaszkodtunk. Közreműködésüket, segítségüket ezúton is köszönjük. Az online forráskutatás alapját az Arcanum és a Hungaricana adatbázis anyagai képezték.
[1] Ld. Budapest Főváros Levéltára • Építő Bizottmány (ÉB) (1861-1873) • Pest szabad királyi város tervei (1786-1873) • Tervtár.
[2] További információkért ld. https://pestbuda.hu/cikk/20191226_filepko_dominik_egy_meltatlanul_elfeledett_epitesz_nyomaban_145_eve_halt_meg_diescher_jozsef . 2025. augusztus 25.
[3] Siklóssy László: A magyar sport ezer éve II. Budapest. 1928. 511 o.
[4] https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/074/pc007442.html#2 . 2025. augusztus 25.
[5] Magyarország és a Nagyvilág, 1872. 8. évf. 2. szám, 1872. január 14. 1 o.
[6] A Nemzeti Torna Egylet Igazgató-választmányának jelentése a LXVII. egyleti évről (1929.) Budapest: „Hangya” Ny., [1930]. címo.
[7] Papp Gábor György: Kallina Mór, a historikus építész és dinasztiateremtő. In: Árkay: Egy magyar építész-és művészdinasztia. Építészet mesterei. Budapest: Holnap, 2020. 39 o. https://real.mtak.hu/121168/. 2025. augusztus 25.
[8] A Hon. Politikai és közgazdászati napilap, 1870. 8. évf. 289. szám, 1870. december 1. 1 o.
[9] Vasárnapi Újság, 1870. 17. évf. 51. szám,1870. december 18. 653-4 o.
[10] Fővárosi Lapok, 1870. 271. szám, 1870. december 6. 1205 o.
[11] Ellenőr, 1870. 2. évf. 81. szám, 1870. december 5. 1 o.
[12] A Nemzeti Torna Egylet… jelentése…(1919-1927.) 9 o.
[13] Uj Idők, 1933. 39. évf. 30. szám, 1933. július 23. Mező Ferenc dr.: Istállóból indult el útjára a magyar torna. Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek; kisebb közlemények. 106 o.
[14] Magyarország és a Nagyvilág, 1870. 6. évf. 50. szám, 1870. december 11. 590 o.
[15] Papp Gábor György: uo. 43 o.
[16] Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23. CCCXII. Országos Ülés. 1868. november 13. 290-291 o. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN-1865_10/?pg=300&layout=s. 2025. augusztus 25.
[17] A Nemzeti Torna Egylet… jelentése… (1930.) 107 o.
[18] Pesti Hírlap, 1886. 8. évf. 135. szám,1886. május 16. 7 o.
[19] Tornaügy, 1916-1917. 34. évf. 5-6. szám, 1917. január 15. 41 o.
[20] Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1917-1918. 51. évf. 5-6. szám, 1917. november 1. 195 o.
[21] A Nemzeti Torna Egylet…. jelentése… (1880.) 14-17 o.; (1891.) 31 o.
[22] Az Érdekes Ujsag, 1914. 2. évf. 8. szám, 1914. február 22. 34 o.
