Bándi Melissa – Mitró Tamás:

1. rész: Ősz utca 17. – Józsefváros és a Palotanegyed kialakulása

 A Belváros után Józsefváros számított Pest egyik legrégebbi városrészének, hiszen itt kezdődött meg a pesti városfalon túli szántók, kertek és majorok betelepítése, vagyis a külvárosok kiépítése. A területet ekkoriban még Alsó-külvárosnak nevezték, amely magában foglalta a mai Ferencváros területét is. 1777-ben kapta a Józsefváros nevet Szent Józsefről, József trónörökös védőszentjéről. Ferencváros 1792-ben vált önálló közigazgatási egységgé, ezt követően pedig Józsefváros határai egészen 1950-ig változatlanok maradtak. A mai VIII. kerület azonban jóval nagyobb területet foglal magába, mivel 1950-ben a kerület határát kiterjesztették egészen a Könyves Kálmán körútig és a Hungária körútig.[1]

Józsefváros ma Palotanegyedként ismert városrésze a kerület legpatinásabb területe. Az eklektikus hangulatú negyed számos műemlékkel, helyi védettségű épülettel és fővárosi szinten egyedi védelem alatt álló építménnyel büszkélkedhet.[2] A környékbeliek által korábban mágnásfertálynak vagy mágnásnegyednek nevezett városrész a várfalon kívül eső, ma a két körút között elhelyezkedő, az Astoriától kiindulva a Rákóczi út, Blaha Lujza tér, Nagykörút, Üllői út, Kálvin tér és Múzeum körút által határolt területet foglalja magában (ld. a térképen).[3]

Forrás: Google Maps

A városrész és egyben a kerület első, földszintes vályogházai a mai Astoria és Kálvin-tér (korábban Hatvani és Kecskeméti városkapuk) körül épültek 1725 körül.[4] Az 1838-as árvíz hatalmas pusztításait követően, a Palotanegyed fejlődése előbb 1860, majd a kiegyezés után vett újabb, erőteljes lendületet, amikor a már álló Nemzeti Múzeum mögötti területen elkezdődött az arisztokrata családok építkezéseinek hosszú sora. Az építkezések számának megnövekedése főként a városrész kedvező elhelyezkedésének és az ide települő közintézményeknek köszönhető, amelyek közül a már említett Nemzeti Múzeum[5] mellett kiemelnénk a Nemzeti Színházat,[6] a Régi Képviselőházat (ma Olasz Kultúrintézet) a Nemzeti Lovardát[7] és a Nemzeti Tornacsarnokot, mellyel jelen tanulmány kiemelten foglalkozik.

Olasz Kultúrintézet, Fotó: Mitró Tamás

Az elsőként megépült Festetics-palotát (1862-64, Ybl Miklós/Wechselmann Ignác, Pollack Mihály tér 4., Bródy Sándor utca 3.) főúri paloták és bérházak egész sora követte, mint például az alább felsoroltak, hogy csak néhányat említsünk a századfordulóig felépült több mint harminc,[8] ma már műemlékként nyilvántartott épület közül:

• Károlyi Lajos/Alajos-palota, kert (1863-71; Ybl Miklós/Wechselmann Ignác; Pollack Mihály tér 10., Múzeum utca 4.),
• Képviselőház (1865; Ybl Miklós/Diescher József; Bródy Sándor utca 8.),
• Pálffy (Károlyi)-palota (1867-69; Ybl Miklós/Dötzer Ferenc; Ötpacsirta utca 4., Reviczky utca 2.),
• Bókay-bérház(1870-71, Ybl Miklós/Pucher József; Múzeum utca 9.),
• Esterházy-palota (1871-73; Baumgarten Antal/Wechselmann Ignác; Pollack Mihály tér 8.),
• Degenfeld-Schomburg-palota (1872-73; Ybl Miklós; Bródy Sándor utca 14., Puskin utca 24.),
• Ádám-palota (1875-76; Wéber Antal/Bobula János; Bródy Sándor utca 4.),
• Almássy-palota (1877-78; Gottgeb Antal/Wechselmann Ignác; Ötpacsirta utca 2., Múzeum utca 13.),
• Csekonics/Károlyi-palota (1881-82/1885; Ferdinand Fellner, Hermann Helmer/Wechselmann Ignác; Múzeum utca 17., Reviczky utca 6.),
• Bánffy-ház (1881, Rill Imre, Reviczky utca 7.)
• Wenckheim-palota (1886-89; Meinig Artúr/Pucher József; Reviczky utca 1.),
• Törley-palota (1893-94; Ray Rezső/Szabó János; Bródy Sándor utca 16.),
• Bánffy-ház (1896, Fort Sándor, Reviczky utca 5.),
• Hadik-Barkóczy-palota (1900; Czigler Győző, Múzeum utca 7.)[9] 

A Szentkirályi utcát a források az 1780-as években említik először, Ősz utca (Herbst Gasse)[10] néven.[11] Egy 1873-ban keletkezett térkép szerint, a mai Szentkirályi utca 26. korábban az Ősz utca 17. számozást kapta.[12] Erről tanúskodnak a korabeli Budapesti Czím- és Lakjegyzékek is.[13] Amint az a Nemzet című folyóiratból kiderül, 1887 végén belügyminiszteri jóváhagyással az Ősz utcát Szentkirályi utcára keresztelik,[14] és az 1890. évi Budapesti Czím- és Lakjegyzékben már ezen a néven szerepel.[15]

Az utca névadója, Szentkirályi Móric, orvos, ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő és alispán, Pesten született 1807. március 7-én. Budapesten halt meg 1882. január 7-én. Ő volt a Nemzeti Torna Egylet második elnöke[16] és Pest utolsó főpolgármestere Buda és Pest egyesítése előtt. Családjának az Ősz utcai bérházban volt lakása, Stühmer Frigyes Rt. cukorkaüzeme és a mai Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara között, a Szentkirályi utca 10. szám alatt.

Szentkirályi utca 10. Fotó: Mitró Tamás

Szentkirályi Móric[17]

A Nemzeti Torna Egylet előtti évek

Az Ősz utcai telek múltja egészen 1866. augusztus 10-ig nyúlik vissza, amikor annak tulajdonosa, Landau Lénárd (1790–1868), a pesti városi nyilvános rajziskola elismert főtanítója kérelmezte a 996. telekszámú birtok megosztását.[18] Ekkor a telek utcavonalán az északi határon egy L-alaprajzú épület, a középső részen pedig egy kis négyzetes alaprajzú épület állt.

Forrás: BFL

1868 július havában Landau Lénárd tulajdonos újabb telekmegosztást kérelmezett, további telekrészekkel bővítve a már korábban leválasztott telekrészt. Ezzel a telekalakítással kialakult a Szentkirályi u. 26. sz. épület mai telke (akkor még Ősz utca 17. sz.).[19]

Forrás: BFL

A cikkek Bándi Melissa és Mitró Tamás kollégáink értékes munkája és közreműködése nyomán jöhettek létre.

Köszönetnyilvánítás

Kutatásaink során elsősorban a FSZEK Budapest Gyűjtemény és Budapest Főváros Levéltára elsődleges és másodlagos forrásaira, és gyűjteményeikben fellelhető szakirodalomra támaszkodtunk. Közreműködésüket, segítségüket ezúton is köszönjük. Az online forráskutatás alapját az Arcanum és a Hungaricana adatbázis anyagai képezték.

[1] Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963). 353 o.

[2] Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (I. 20.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről: https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/dontes/2-2022-onkormanyzati-rendelet-a-telepuleskep-vedelmerol/. 2025. augusztus 25.

[3] Saját készítésű Google Maps térkép.  

[4] https://europabelvarosa.hu/palotanegyed/. 2025. augusztus 25.

[5] https://mnm.hu/hu/muzeumtortenet. 2025. augusztus 25.

[6] További információért lásd: https://mek.oszk.hu/12800/12846/12846.pdf. 2025. augusztus 25.     

[7] https://www.lovasok.hu/lovasok-a-magyar-lovaskulturaert-program/magyar-lovaskultura/a-nemzeti-lovarda-tortenete/. 2025. augusztus 25.

[8] Új Tükör, 1981. 18. évf. 52. szám, 1981. december 27. 34 o.

[9] Az épületek adatainak forrása: Dubniczky Zsolt: A pesti Mágnásnegyed kialakulása (Budapest, 2012) című doktori disszertációja. https://doktori.btk.elte.hu/hist/dubniczkyzsolt/diss.pdf. 2026. január 20.

[10] https://pestbuda.hu/cikk/20250125_a_pesti_magnasnegyed_janus_arcai. 2025. augusztus 25.

[11] Turányi Kornél: uo. 333 o.

[12] Pest fővárosban az 1872/73-iki cholerajárvány helyeinek és o... [Budapest térképeinek katalógusa 2351.] https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/2386/?list=eyJxdWVyeSI6ICJISUVSPShCRkxUZXJrZXB0YXJIaWVyYXJjaHktMTMpIn0 . 2025. augusztus 25.

[13] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_03_1883-1884/?pg=99&layout=s. 2025. augusztus 25.

[14] Nemzet, 1887. 6. évf. 1909. szám, 1887. december 6. 37-38 o.

[15] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_06_1890/?pg=140&layout=s. 2025. augusztus 25.

[16] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/n-12D43/nemzeti-tornaegylet-131D3/. 2025. augusztus 25.

[17] https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=672062&date=2023-09-18. 2025. augusztus 25.

[18] Ld. Budapest Főváros Levéltára • Építő Bizottmány (ÉB) (1861-1873) • Pest szabad királyi város tervei (1786-1873) • Tervtár.

[19] Ld. Budapest Főváros Levéltára • Építő Bizottmány (ÉB) (1861-1873) • Pest szabad királyi város tervei (1786-1873) • Tervtár.