Mit jelent a gyakorlatban az intézményi minőségbiztosítás a Pázmány mindennapi működésében?
Az Egyetem működése nem esetleges vagy csupán egyéni szokásokon alapul, hanem tudatosan kialakított és szabályozott folyamatokra épül, amelyeket mérések, visszajelzések és egy folyamatosan fejlesztett rendszer támogat.
A PPKE minőségpolitikája szerint az egyetem azért működtet minőségbiztosítási rendszert, hogy képzési, kutatási-fejlesztési és egyéb tevékenységei – például a harmadik missziós feladatok – magas színvonalon valósuljanak meg, folyamatosan fejlődjenek, és ezáltal az intézmény hosszú távon is versenyképes maradjon.
A Minőségfejlesztési Programban rögzített elvek alapján úgy alakítottuk ki működésünket, hogy az összhangban legyen az ESG-sztenderdekkel, és az egyetem egészében egységes minőségügyi szemlélet érvényesüljön.
A mindennapi gyakorlatban ez többek között azt jelenti, hogy a képzések kialakítása és rendszeres felülvizsgálata, a hallgatói életút támogatása, az oktatói munka segítése, a hallgatói szolgáltatások fejlesztése, az információkezelés, a nemzetközi mobilitás, valamint a nyilvános tájékoztatás is ennek a közös minőségügyi logikának megfelelően működik.
Melyek azok a legfontosabb célok, amelyeket a minőségbiztosítási rendszerrel szeretnénk elérni az egyetem fejlődése érdekében?
A PPKE minőségpolitikája és stratégiai céljai alapján a minőségbiztosítás legfontosabb célja, hogy az egyetem katolikus küldetését, oktatási és kutatási kiválóságát, valamint társadalmi szerepvállalását hosszú távon is magas színvonalon tudja megvalósítani.
A gyakorlatban ebből több, jól azonosítható cél következik. Ilyen a képzések minőségének folyamatos fejlesztése, hogy az egyes szakok valódi tanulási eredményekhez vezessenek, és a megszerzett diploma értékálló, valamint piacképes legyen. Fontos cél továbbá, hogy az egyetem hallgatóközpontúan működjön, folyamatosan reagáljon a hallgatói, szakmai és társadalmi igényekre, erősödjön a kutatási és innovációs teljesítmény, átlátható legyen az intézményi működés, valamint fejlődjön a minőségkultúra, amelyben nemcsak a vezetés, hanem az oktatók, munkatársak, hallgatók és külső partnerek is aktív szerepet vállalnak.
Miért fontos az önértékelés az intézmény számára, és hogyan járul hozzá a folyamatos fejlesztéshez?
Az önértékelés azért alapvető jelentőségű, mert kapcsolatot teremt az intézmény által kitűzött célok és a ténylegesen elért eredmények között. A MAB akkreditációs vizsgálatának alapját az önértékelési dokumentum és annak számos melléklete képezi. A testület elemző munkája arra irányul, hogy feltárja, miként valósultak meg az egyetem előző akkreditáció óta végrehajtott fejlesztései.
A PPKE gyakorlatában az önértékelés nem öncélú dokumentáció, hanem a fejlesztés egyik legfontosabb eszköze. Az éves minőségbiztosítási beszámolók, a minőségcélok teljesülésének vizsgálata, a felmérési tervek, a hallgatói és doktori iskolai visszajelzések, a belső auditok és a programfelülvizsgálatok mind azt szolgálják, hogy az egyetem felismerje, mely területeken működik eredményesen, hol vannak hiányosságok, és hol van szükség további fejlesztésekre.
A 2025-ös beszámoló külön is kiemeli a stratégiai dokumentumok felülvizsgálatát, az eljárásrendek módosítását és a mérési eredmények tudatos felhasználását. Éppen ezért az önértékelés a folyamatos fejlesztés egyik legfontosabb feltétele: adatot szolgáltat, irányt mutat, és megalapozza a szükséges változtatásokat. Ennek eredményeként a döntéshozatal megalapozottabbá, az intézkedések pedig célzottabbá és számonkérhetőbbé válnak.
Milyen szerepet töltenek be az egyetemi testületek a minőségkultúra erősítésében és a döntéshozatalban?
A PPKE minőségbiztosítási rendszere nagymértékben a testületi működésre épül. Az Egyetemi Minőségbiztosítási Bizottság, a kari minőségbiztosítási bizottságok és a doktori iskolák minőségbiztosítási fórumai egyaránt részei annak a szervezeti rendszernek, amely az intézmény egészében támogatja és fejleszti a minőségkultúrát.
A testületek szerepe kettős. Egyrészt döntés-előkészítő és kontrollfunkciót látnak el: az EMBB elfogadja vagy jóváhagyásra előterjeszti a minőségbiztosítási beszámolókat, a minőségcélokat, a felmérési terveket, a belső auditütemterveket, az eljárásrendek módosításait, valamint a stratégiai dokumentumokat és szabályzatokat érintő felülvizsgálatokat. Ezt jól tükrözik az EMBB 2025-ben hozott határozatai.
Másrészt közösségi és minőségkultúra-formáló szerepük is van. Az egyes kérdések és fejlesztési irányok nem egyetlen vezető döntéseként születnek meg, hanem szakmai egyeztetések, közös gondolkodás és visszacsatolások eredményeként. Ez a minőségkultúra szempontjából különösen fontos, mert azt erősíti, hogy a minőség nem pusztán formális ellenőrzés, hanem közösen vállalt intézményi felelősség.
A testületek ezért nemcsak jóváhagynak vagy ellenőriznek, hanem fórumot is teremtenek arra, hogy a hallgatói, oktatói és szervezeti tapasztalatok beépüljenek a döntésekbe és a fejlesztési folyamatokba.
Az ESG-szempontok egyre hangsúlyosabbak a felsőoktatásban. Ön szerint milyen lehetőségeket kínálnak ezek a Pázmány számára?
Fontos tisztázni, hogy esetünkben az ESG nem a szélesebb körben ismert Environmental, Social and Governance keretrendszert jelenti, hanem a felsőoktatási minőségbiztosítás európai alapdokumentumát, a Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area (ESG) irányelveit. Az ESG következő átfogó felülvizsgálata 2027-ben várható, ugyanakkor már most lehetőségünk van arra, hogy az előkészítés alatt álló új elemek közül többet beépítsünk saját rendszerünkbe.
Az ESG a PPKE számára mindenekelőtt közös európai minőségügyi nyelvet és keretrendszert kínál. Célja a felsőoktatási rendszerek közötti bizalom, az átláthatóság, a mobilitás és a kölcsönös elismerés erősítése. A PPKE Minőségfejlesztési Programja is egyértelműen rögzíti, hogy az egyetem belső minőségbiztosításának alapvető irányait az ESG standardjai és irányelvei határozzák meg.
Arra törekszünk, hogy az ESG ne külső megfelelési kötelezettségként, hanem olyan referenciakeretként jelenjen meg, amely a Pázmány saját stratégiai céljainak megvalósítását is támogatja. Ennek egyik legfontosabb hozadéka a nemzetközi összehasonlíthatóság és láthatóság erősödése.
Jól mutatja ezt, hogy a 2025-ös minőségbiztosítási beszámoló szerint az egyetem új eljárásrendeket vezetett be a QS és THE rangsorokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások kezelésére. A nemzetközi rangsorokban való megjelenést az intézmény a minőségi fejlődés egyik fontos visszajelzésének tekinti.
Az ESG hangsúlyozza a hallgatóközpontú tanulást, a képzési programok rendszeres felülvizsgálatát, az információmenedzsment szerepét és a nyilvános tájékoztatás fontosságát. Ezek mind olyan területek, amelyek a Pázmány modernizációja és versenyképessége szempontjából kiemelt jelentőségűek.
Az ESG ezért a Pázmány számára nem csupán megfelelési keret, hanem valódi fejlődési lehetőség. Segít abban, hogy az egyetem egyszerre maradjon hű saját küldetéséhez, miközben korszerű, nemzetközileg is értelmezhető és elismert felsőoktatási intézményként működik tovább.
Melyik minőségbiztosítási fejlesztésre vagy eredményre a legbüszkébb az elmúlt időből?
A leginkább kiemelhető eredmény az, hogy a PPKE az elmúlt években egy minden szintre kiterjedő, egységes és tudatos minőségbiztosítási rendszert épített ki, amelyben a minőségpolitika, a minőségfejlesztési program, az éves minőségcélok, az eljárásrendek, a beszámolók és a stratégiai felülvizsgálatok egymásra épülnek.
A kari és doktori szintű alrendszerek is megújultak. Különösen jelentős fejlemény a Minőségfejlesztési Program 2024–2027 elfogadása és működtetése, amely középtávon, ESG-logika mentén rendezi a fejlesztési irányokat, és az éves minőségcélokhoz kapcsolja azok operatív megvalósítását.
Kiemelkedő eredmény az eljárásrendek továbbfejlesztése, a stratégiai dokumentumok félidős felülvizsgálata, a belső auditok erősítése, valamint az, hogy az intézmény külső minőségi visszajelzései – ideértve a rangsorokban való megjelenést is – egyre tudatosabban épülnek be a működésbe.
Ha ezt egyetlen mondatban kellene megfogalmazni, akkor a legnagyobb eredmény talán az, hogy a minőségbiztosítás a Pázmányon egyre inkább rendszerszintű, élő gyakorlat, és nem pusztán dokumentációs kötelezettség.
Mit üzenne azoknak a hallgatóknak és munkatársaknak, akik még kevésbé látják, hogy a minőségbiztosítás hogyan kapcsolódik a saját mindennapjaikhoz?
A minőségbiztosítás nem valami távoli, elvont, bürokratikus vagy kizárólag vezetői ügy, hanem közvetlenül kapcsolódik a mindennapokhoz.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Jól felépített és átgondolt tanterveket, átláthatóbb és gördülékenyebb tájékoztatást, gyorsabb ügyintézést, hozzáférhetőbb szolgáltatásokat, a munkaerőpiaci igényekre érzékeny képzéseket, értékálló diplomát, a tudományos kutatásokban való részvétel lehetőségét, az egyetem küldetéséhez illeszkedő hitéleti programokat, a diploma nemzetközi elismertségét, nemzetközi mobilitási lehetőségeket és az élethosszig tartó tanulás támogatását. Mindezek mögött ott áll a minőségbiztosítás.
Amikor egy oktató világos keretek között, rendszeres visszajelzésekre támaszkodva és célzott fejlesztési lehetőségekkel támogatva végzi a munkáját, az szintén a minőségbiztosítás része.
Az ESG és a PPKE minőségügyi dokumentumai egyaránt abból indulnak ki, hogy a minőség a hallgatók, az oktatók és a munkatársak közös ügye. Éppen ezért érdemes rá úgy tekinteni, mint az intézmény közös fejlődésének egyik legfontosabb eszközére.
Egy hallgatói kérdőív kitöltése, egy oktatói javaslat megfogalmazása, egy folyamat javítására tett észrevétel vagy akár egy bizottság munkájában való részvétel mind hozzájárul ahhoz, hogy az egyetem jobban működjön.
A minőségbiztosítás valójában ott kezdődik, hogy komolyan vesszük a saját munkánkat, és fontosnak tartjuk a tanulás, az oktatás és a szolgáltatások minőségét. Mindez akkor válik valódi intézményi erővé, amikor közös gyakorlattá lesz, és az egyetem minden szereplője a saját ügyének érzi.
Mit jelent az Egyetem életében az átláthatóság, a mobilitás és a kiszámíthatóság?
A Pázmány működésének fontos alapelve az átláthatóság. Ezt szolgálják a nyilvánosan elérhető szabályzatok, beszámolók, önértékelések és a folyamatos tájékoztatás. A transzparens működés erősíti a bizalmat, és lehetővé teszi, hogy az egyetem döntései és fejlesztési irányai minden érintett számára követhetők legyenek.
A mobilitás szintén kiemelt terület: hallgatóink, oktatóink és munkatársaink számos nemzetközi programban vehetnek részt, amelyek hozzájárulnak a szakmai fejlődéshez és az egyetem nemzetközi beágyazottságához.
A kiszámíthatóságot pedig az biztosítja, hogy az egyetem stratégiai céljai, minőségfejlesztési programjai és rendszeres felülvizsgálati folyamatai egységes keretben működnek. Ez stabil alapot teremt a fejlődéshez, miközben lehetőséget ad a változó körülményekhez való alkalmazkodásra is.
