A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Környezetjogi és Versenyjogi Tanszéke, a Teremtésvédelmi Kutatóintézet Genezis Kiválósági Diákműhellyel kerekasztalt hívott össze 2026. június 3-án a tavasszal kirobbant azbeszt szennyezési ügy apropóján. A beszélgetés teremtésvédelmi szemléletét jól tükrözte, hogy a tudományos diszkurzus tagjai interdiszciplináris megközelítéssel vették górcső alá az emberi egészségre és a környezetre egyaránt jelentős veszélyt jelentő szennyezés felelősségi kérdéseit.
Szilágyi Pál Béla Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék tanszékvezető docense nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az egyetem szellemiségéhez igazodva hagyományteremtő szándékkal hívták össze három tanszék oktatóit, hogy egy aktuális kérdéskört szakmai-tudományos párbeszéd formájában járjanak körbe. Az oktatók-kutatók szakmai beszélgetése, amely a hallgatók kérdéseivel és meglátásaival egészül ki, megvalósíthatja az universitas közösségének hivatását.
A bevezetőben Tahyné Kovács Ágnes a Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék docense a WHO által az azbesztről közzétett adatokkal mutatott rá arra, hogy az építőiparban dolgozó fizikai munkások jelentős része ki van téve azbesztnek. Becslések szerint világszerte több mint 200 000 halálesetet okoz a munkahelyi azbesztexpozíció – ez a munkahelyi rákos megbetegedések okozta halálesetek több mint 70%-a. Az azbeszt használatát több mint 50 WHO-tagállamban tiltották be. Az ép, sérülésmentes azbeszttartalmú anyagok általában nem veszélyesek, de ha megsérülnek, elöregednek vagy bontják őket, mikroszkopikus rostok kerülhetnek a levegőbe, amelyeket belélegezve okoznak problémát. Ismét már kérdés a természetes formában meglévő azbeszt hatásmechanizmusa, mint amilyenről esetünkben is szó van. A nyugat-magyarországi eset nem izolált, hanem a közép-európai azbeszt-örökség része. Ausztriában több osztrák kőbányát bezártak 2026 elején az azbeszt miatt. A jelenlegi nyugat-magyarországi érintettség (pl. Burgenland, Pilgersdorf/Pörgölény) származó kőzúzalék miatt alakulhatott ki. Ausztriában is jelentősen érintettek területek (pl. játszóterek lezárása Ollersdorfban), és a Greenpeace Ausztria is fellépett az ügyben.
Bándi Gyula professor emeritus, a jövő generáció érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes ismertette a legfrissebb információkat, amelyeket a beszélgetést megelőző napon Szombathelyen tett helyszíni szemle során tapasztalt. Eszerint a potenciális egészségkárosító hatás kétségtelen, annak mértéke esetenként eltérő lehet. Átgondolt, szakszerű, hatékony és gyors beavatkozást sürgetett, mind a jelen mind a jövő generáció egészségének megóvása érdekében.
Landi Balázs a Polgárjogi Tanszék docense kifejtette, hogy a kibányászott és mechanikailag feldolgozott kőzúzalék terméknek minősül. Bármely termék előállítója, forgalmazója felelőséggel tartozik a szolgáltatásáért, annak fogyatékosságaiért, továbbá azzal összefüggésben mások vagyonában okozott következményi károkért. Ráadásul ezekért a károkért való felelősséget még előzetesen és részlegesen sem lehet korlátozni, ha a szerződésszegés szándékos – pl. ha az előállító, forgalmazó tudomással bírt a szolgáltatása hibáiról –, vagy a szolgáltatás hibái az életet, testi épséget és egészséget veszélyeztetik. Bár a kártérítésért való felelősség a károkozástól számított öt év alatt elévül, de ha a kárbehatás – ti. a kőzúzalék értékesítése/felhasználása – és a kár észlelése – ti. a kőzúzalék szennyezettségének felismerése – időben elválik egymástól, akkor ez utóbbi időpont is meghatározó az igényérvényesítés elévülése szempontjából.
Ádány Tamás a Nemzetközi Közjogi Tanszék tanszékvezető docense az állami felelősség hangsúlyozása mellett egy elképzelhető, lehetséges nemzetközi jogvita jogi keretszabályozását mutatta be. Eszerint Ausztria felelőssége akkor merülhet fel, ha bizonyítható hogy megszegte egy nemzetközi jogi kötelezettségét. Ennek lehetősége több környezetvédelmi egyezmény mellett az élethez való joggal kapcsolatban merülhet fel. A jogkövetkezmények megállapításához bírósági eljárás nem feltétlenül szükséges, de az élethez való jog kapcsán például az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban lehetséges. Ehhez a fórumhoz szigorú feltételek mellett magánszemélyek is hozzáférhetnek. Ugyanakkor Ausztria és Magyarország együttműködésének, nemzetközi jogi értelemben vett jóvátételként értelmezhető közös kárelhárításnak is vannak bizonyos biztató jelei.
A résztvevők kérdéseire is válaszolva a beszélgetés sikeres volt, amelynek nyomán számos további felvetést fogalmaztak meg, segítve a tovább gondolást és a megoldás keresését. Munkánkat a témában a jövő generáció érdekeit ellátó biztoshelyettes titkárságával együttműködve folytatjuk. A kerekasztal tagjai egyetértettek abban, hogy a potenciális egészségkárosodás elkerülése érdekében szakmai szempontból átgondolt, hatékony, egyben felelős és gyors beavatkozás szükséges. A teremtett világ védelme mindannyiunk felelőssége, az intergenerációs méltányosság szerinti megőrzése létszükséglet a jelen és a jövő generáció tagjai számára egyaránt.
Foto: PPKE
Szöveg: Tahyné Kovács Ágnes (PPKE)
