Deli Gergely, az NKE rektora a megnyitón arról beszélt, hogy a Globális Dél számos országában az egyház nemcsak vallási közösség, hanem az alapvető szükségletek kielégítésében is fontos szerepet vállal. Hozzátette: az egyetem vízgazdálkodással kapcsolatos kutatásai és a Vallás és Társadalom Kutatóintézet munkája is szorosan kapcsolódik a konferencia témájához.
Székely János, az MKPK elnöke, a PPKE nagykancellárja, szombathelyi megyéspüspök közös otthonunk megőrzését és a társadalmi igazságosságot egymással összefüggő feladatként értelmezte. Arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági tevékenységet nem irányíthatja kizárólag a profit és a folyamatos mennyiségi növekedés: annak az emberek javát kell szolgálnia. A javak egyenlőtlen elosztása és a vagyon néhány kézben való összpontosulása szerinte egyre mélyíti a társadalmi különbségeket. A teremtett világ megóvását pedig nem lehet politikai irányzatok ügyének tekinteni: az mindenki felelőssége.
A konferencián Emmanuel Ifeabunike Okechukwu nigériai közegészségügyi szakértő az afrikai élelmezési és vízügyi helyzet összetett okait ismertette. Előadásában az éghajlati szélsőségeket, a terméskiesést, a szállítási nehézségeket, az inflációt és a szociális problémákat egyaránt a válság tényezői között említette. Az általa ismertetett adatok szerint Afrikában 306 millió ember alultáplált, a Szaharától délre fekvő térségben pedig az öt év alatti gyermekek mintegy harmada érintett. A szakértő szerint a katolikus egyház kiterjedt helyi hálózata révén érdemi segítséget nyújthat, de a programoknak a közösségek által megfogalmazott szükségletekre kell épülniük. Ehhez az államok hatékony szabályozására és felelősségvállalására is szükség van.
A globális környezeti folyamatokról Csóka Péter, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete Erdészeti Bizottságának igazgatója beszélt. Felhívta a figyelmet a földhasználat változására, a növekvő vízfogyasztásra, az erdőirtásra és a talaj kimerülésére. Arra is kitért, hogy a mezőgazdasági kibocsátások mérséklése és a klímaváltozás korlátozása komoly kihívás, miközben a természet helyreállítását célzó kezdeményezések finanszírozása sokszor nem elegendő.
Ujházi Lóránd, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézetének, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője az afrikai élelmezésbiztonság példáján mutatta be, hogyan alakítja a katolikus egyház társadalmi tanítása a Szentszék diplomáciáját. A II. Vatikáni Zsinat óta ebben egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi egyházak és az általuk közvetített tapasztalatok. Az előadó XVI. Benedek Caritas in veritate kezdetű enciklikáját idézve az élelemhez és a vízhez való hozzáférést az emberi méltósággal és a béke fenntartásával kapcsolta össze. A Szentszék nemzetközi fellépésében ez olyan gyakorlati kérdésekben is megjelenik, mint a gazdálkodók földhasználati jogainak védelme, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és az élelmiszersegélyek megszervezése úgy, hogy azok a helyi mezőgazdaság megélhetését is szem előtt tartsák.
A tanácskozás egyik fontos üzenete az volt, hogy a fenntarthatóság nem választható el sem a társadalmi igazságosságtól, sem az emberi méltóságtól. Az élelmiszerhez és a tiszta vízhez való hozzáférés biztosítása egyszerre gyakorlati, gazdasági és erkölcsi feladat. A jelen döntései pedig azt is meghatározzák, milyen világot hagyunk a következő nemzedékekre.
Képek forrása: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) | Fotó: Szilágyi Dénes