Mi inspirálta a „Feldebrő és a jeruzsálemi Szent Sír” című előadás témáját?
A feldebrői templom a magyar művészettörténet szfinxe. Mintegy 130 éve foglalkozik vele a tudomány, és csak lassan bontakozott ki az alaprajzi rendszere. Ennek értelmezése azóta is viták tárgyát képezi. Mivel évről évre tanítom ezt a témát, magam is egyre inkább elmélyedtem benne, és idővel önálló megfigyeléseket tettem.
Miért különleges a feldebrői altemplom és templom a magyar művészettörténet és építészettörténet szempontjából?
Az feldebrői templom világszerte ritkaságnak számít különlegesen szimmetrikus alaprajzával. Lényegében egy négyzetről van szó, amelynek minden oldalán középen egy apszis ugrik ki. A templom keleti része alatt széles, de rövid altemplom húzódik, amely szintén a ritkább megoldások közé tartozik. E kettő együttes alkalmazása páratlan nemcsak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban is.
Milyen kapcsolat fedezhető fel Feldebrő és a jeruzsálemi Szent Sír-templom között?
Arra figyeltem fel, hogy az alaprajz logikája e két templom esetében nagyon hasonló: mindkettő centrális elrendezésű épület, a tengelyeiben apszisokkal a négy égtáj felé, középen kupolával. Mindkét épület szíve egy sírhely: Jeruzsálemben ez természetesen a Szent Sír, de Feldebrőn is különleges a hozzá kapcsolódó kultusz (betekintő ablakok) és szokatlanul nagy méret miatt. Ezért azt feltételezem, hogy Feldebrőn ez egy jelképes sír, amely összefüggésben állhat a templom eredeti titulusával, a Szent Kereszt kultuszával.
Mit árul el ez a kapcsolat a középkori Magyar Királyság és a keresztény világ kulturális kapcsolatairól?
A feldebrői templom datálása vitatott. Én a kőfaragványok és a templom tipológiai rokonsága (közép-itáliai párhuzamok) alapján Marosi Ernő véleményével értek egyet, aki a XI. század végére keltezte. Ha ez igaz, akkor ez éppen az első kereszteshadjárat időpontja. Jeruzsálem és a Szent Sír ekkor kiemelten a figyelem középpontjába került, ez csapódhatott le Feldebrőn is.
Milyen új kutatási eredmények vagy értelmezések kerültek előtérbe az elmúlt években a feldebrői emlék kapcsán?
A feldebrői templom építészeti rekonstrukciója mindmáig megoldatlan kérdés. Ezzel kapcsolatban több hipotézist is megfogalmaztak, de csak valószínűsíteni lehet itáliai párhuzamok alapján az egykori elrendezést. A másik sokat vitatott kérdés a templom funkciója és értelmezése. A jeruzsálemi rokonság bemutatásával ehhez kívántam hozzájárulni.
Kutatásai során milyen források vagy módszerek segítenek feltárni egy ilyen korai középkori épület történetét?
Sajnos a feldebrői templom fél évszázaddal ezelőtti ásatási eredményeit részleteiben még nem közölték. Ezért a helyszíni megfigyelések jelenthetik a kiindulópontot. Másfelől a nemzetközi emlékanyag vizsgálata, analógiák keresése nyújthat támpontot az értelmezéshez.
Mit tanulhatunk ma a középkori építészetből és szimbolikából egy olyan emlék vizsgálatán keresztül, mint Feldebrő?
A Szent Sír tisztelete a középkorban kiemelkedően fontos volt. Sokan vállalkoztak akár életük kockáztatásával is jeruzsálemi zarándokútra. Akiknek erre nem volt lehetőségük, azok közelebbi célpontokkal váltották ki. Így a középkorban sok helyen létesítettek Szent Sír-másolatokat. A kultusz iránti elkötelezettség ma is példaadó lehet.
Mit szeretett volna, hogy a hallgatóság leginkább magával vigyen ebből az előadásból?
A magyarországi művészet emlékei csak a nemzetközi összefüggések felismerésével érthetők meg igazán. A középkori templomokat a maguk szakrális kontextusában kell vizsgálnunk, mindig az adott kornak és helynek megfelelő szempontrendszer alkalmazásával. Magyarország a XI. században sem volt elszigetelt, sőt, a kereszténység felvételével éppen ekkor köteleződött el legerősebben az európai fejlődés irányában.
Dr. Szakács Béla Zsolt előadása a Dies Academicus ünnepi napokon:
