A megnyitón Ft. Kuminetz Géza, a PPKE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazságosság megvalósítása örök feladat – különösen a mértéktelen fogyasztás korában. Mint fogalmazott, itt az ideje az ébredésnek, a való igazság megkeresésének és humánus érvényesítésének. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója hangsúlyozta: az egyéni döntések hatással vannak a globális folyamatokra, és felelősek vagyunk a jövő generációiért is. Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége elnöke, a délelőtti program moderátora történelmi példával – Haiti adósságtörténetével – világította meg az adósságcsapdák hatásait. Az 1825-ben függetlenségét visszanyerő Haitinek szabadásának feltételeként kárpótlást kellett fizetnie korábbi gyarmattartójának, mely kárpótlás kifizetéséhez a francia bankoktól olyan konstrukcióban kapott kölcsönt, hogy azt bizonyosan ne tudja visszafizetni. Így lett Haiti az újkori adósrabszolgaság jelképe.
A Hungary Helps programot Kovács Péter, a szervezet vezérigazgatója mutatta be, kiemelve, hogy a magyar fejlesztéspolitika a Közel-Keletre, Afrikára és a Balkánra koncentrál. A Hungary Helps számára kiemelten fontos, hogy a legtöbb segélyt vagy támogatást nyújtó országgal ellentétben, ők nem kérnek érte semmit cserében. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy számukra kiemelt jelentőséggel bír, hogy egyenlő felek közötti „ügyletként” éljék meg a segítséget a támogatást kapó országok. Külön figyelmet fordítanak arra, hogy amikor például tudást visznek egy kórház felépítésével, akkor a ők is kérjék a helyieket, hogy a maguk tudását pedig velük osszák meg. Így tesz szert hazánk naprakész ismeretekre a trópusi betegségek diagnosztikája és gyógyítása terén, például.
Székely János szombathelyi megyéspüspök szerint a jelenlegi gazdasági berendezkedés távol áll a bibliai igazságosság eszményétől, és átfogó szabályozásra lenne szükség. Székely János előadásában elmondta, hogy az idei Jubileumi Év, amit még Ferenc pápa hirdetett meg az adósság elengedésének gondolatához nyúlik vissza, mely a Bibliából ered (Lev. 25, 8-55). A tanítás szerint minden 50 (49) évben meg kell fújni a kosszarvból készült kürtőt, a jobel-t, és el kell engedni minden adósságot, vissza kell adni az elvett földeket, elengedni a rabszolgákat. Tehát vissza kell álljon az isteni rend, mert a Teremtő eredeti szándéka, hogy a teremtés mindenkit szolgáljon. Felhívta továbbá a figyelmet arra az elszomorító trendre, hogy a világ fejlett országai évi 2443 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre, míg az ENSZ fejlesztési és humanitárius segítségnyújtására mindösszesen 51 milliárd dollár jut csak.
Maia Colodenco, a buenos airesi egyetem professzora tagja annak a tudományos testületnek, mely a Szentatya felkérésére, és a Nobel-díjas Stiglitz professzor vezetésével írja a Jubileum Jelentést, ami várhatóan június 20-án kerül publikálásra. A professzor asszony bepillantást engedett a tudományos munka eredményeibe, amennyiben elmondta, hogy a világ fejlődő országainak adósságcsapdából való kimozdítását nagyban nehezíti, hogy többnyire magán bankoknak tartoznak, akik nem érdekeltek az adósságok visszafizetésének újratárgyalásában. Ezeket a pénzintézeteket az anyagi haszon realizálásán kívül más szempont nem befolyásolja, amit jól bizonyít, hogy a Haiti 95 százalékát letaroló hurrikán pusztítását követő másnap a szigetnek be kellett fizetnie az esedékes törlesztő részletet, miközben a lakosság ivóvíz ellátását és a mentési munkálatokat sem volt fedezet fizetni. A részlet pár hetes csúsztatását sem engedélyezték. A professzor rámutatott, alapvető strukturális változtatások nélkül az adósságok mostani rendszere és a jogi- és erkölcsi környezet kizárólag a problémák újra termelődését tudja eredményezni.
Jean Saldana és Luísa Fondello nemzetközi szakértők előadásaik során kapcsolódtak Colodendo professzor asszonyhoz, amennyiben elmondták, hogy ma 3.3 milliárd ember él olyan országban, ahol kevesebbet költenek egészségügyre, mint adósságszolgálatra, és 2.1 milliárd ember esetében fordítanak többet törlesztésre, mint oktatásra. Az előadók hangsúlyozták az adósságrendezés és a civil társadalom szerepének fontosságát, és kiemelték, hogy a társadalmi tőke fejlesztése nélkül ezeknek az országoknak esélyük sincs a jobb életre. A fejlődő országok felzárkóztatása, a mélyszegénységből való kitörés és önálló lábra állás elképzelhetetlen a lakosság tudásának és egészségi állapotának fejlesztése nélkül, aminek előfeltétele egy új finanszírozási rendszer felállítása
A délelőtti szekciót Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke zárta, aki kifejtette, hogy a fenntartható fejlődés egyik gátja az a kényszerű GDP növekedés, melynek egyik meghatározó mozgatórugója az adósságszolgálat, ami kényszerítőleg hat a gazdasági növekedés irányában. Kiemelte : Magyarország hidat képezhet kelet és nyugat között a globális igazságtalanságok elleni küzdelemben, hiszen hazánk nem volt soha gyarmattartó és nem volt gyarmat. Nem vagyunk a fejlődő világhoz hasonló mérvű adósságcsapdában, de nem is nyerészkedünk mások adósságán. Ugyanakkor tagjai vagyunk az összes fontos nemzetközi szervezetnek és testületnek. Ez a speciális helyzetünk tesz minket ideális alannyá, hogy közvetítők legyünk egy strukturális átalakítás során.
A délutáni szekcióban hazai segélyszervezetek képviselői mutatták be, hogyan kapcsolódnak be a nemzetközi humanitárius és fejlesztési programokba. A szekciót Hidvéghiné Pulay Brigitta, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézetének intézményvezető-helyettese vezette.
Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatója Ferenc pápa „szeretet civilizációja” küldetését emelte ki, és bemutatta a Karitász nemzetközi tevékenységét – 165 országban vannak jelen. Projektjeik között szerepel a lakhatás biztosítása, mobilklinikák létrehozása, felnőttképzések támogatása, és hangsúlyt fektetnek a lelki támogatás formáira is.
Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője kiemelte, hogy a keresztény üzenetek átültetése a mai világ kihívásaira elengedhetetlen. A szervezet különösen a Közel-Keletre és Kelet-Afrikára fókuszál.
Hamvas Bálint, a HAND Szövetség ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a magyar civil szervezetek miként foghatnak össze a nemzetközi fejlesztések és a globális nevelés ügyéért. Hangsúlyozta: a szemléletformálás kulcskérdés.
Horváth Kinga, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője a Fogyassz igazságosan! kampány céljait ismertette, valamint beszámolt közép-amerikai tereptapasztalataikról és korábbi sikeres kampányaikról.
A délutáni előadások megerősítették: Magyarország civil és egyházi szervezetei elkötelezetten és aktívan kapcsolódnak be a globális segélyezés és igazságosság előmozdításába – nemcsak intézményes szinten, hanem emberi jelenléttel és lelki szolidaritással is.
A konferencia a Bodrog Egyesület, Caritas Internationalis, Caritas Europa, Katolikus Karitász - Caritas Hungarica, Magyar Természetvédők Szövetsége, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület közös szervezésében valósult meg.
