A konferencia moderátora, Jancsó András, a PPKE oktatója, a Vallás és Társadalom Kutatóintézet munkatársa kiemelte: a tárgyalt témák nem csupán tudományos érdeklődésre tartanak számot, hanem komoly társadalmi és erkölcsi súllyal is bírnak. A rendezvény célja, hogy a teológia, filozófia és etika eszköztárával segítse a béketeremtés és igazságosság erkölcsi feltételeinek megértését – különös tekintettel a vallási közösségek szerepére.
A konferenciát Dr. Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, valamint Ft. Dr. Kuminetz Géza, a PPKE rektora nyitotta meg. Dr. Török Bernát hangsúlyozta: a háború erkölcsi megítélése, a vallás szerepe a konfliktusokban, és a fenntartható béke lehetősége korunk egyik legsürgetőbb kihívása. A természeti erőforrások – víz, föld, energia, ásványkincsek – körüli harcok gyakran vallási és etikai dimenzióval is bővülnek, így ezek kezelése újfajta politikai és társadalmi gondolkodást követelnek meg. Az NKE – a PPKE közösségével együtt vállalt – missziójának része, hogy valódi párbeszédet kínáljon az akadémiai szféra és az állam között.
Dr. Török Bernát felhívta a figyelmet az igazságos háború gondolatának római jogi és keresztény teológiai hagyományaira, különös tekintettel Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás tanításaira. Mint mondta, ez a jogi és erkölcsi keret ma is érvényes eszköz a fegyveres konfliktusok megítélésében – különösen, ha azok az emberi élet alapjául szolgáló természeti erőforrások körül bontakoznak ki.
Ft. Dr. Kuminetz Géza beszédében hangsúlyozta: a hidegháború után az igazságos háború témája egyre komplexebbé vált. A XX. század pápái elkötelezetten munkálkodtak a béke előmozdításán. Mint kifejtette, a katolikus egyház különösen alkalmas szereplő a béketeremtés szolgálatában nemcsak híveinek száma, hanem nemzetközi jogi státusza, erkölcsi tanítása és intézményi rendszere révén. Mint fogalmazott: „A háború erkölcsi kihívásai mögött olyan klasszikus etikai kérdések állnak, mint az igazságosság, az arányosság, az ártatlanok védelme, a szolidaritás és a teremtés védelme.” E gondolatok a katolikus tanítás legfrissebb dokumentumaiban is hangsúlyosak, és nélkülözhetetlenek a mai biztonsági kihívások kezelésében.
A nap főelőadójaként Őeminenciája, Dr. Michael Czerny SJ, a Vatikáni Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának prefektusa tartott plenáris előadást. A bíboros több kontinensen végzett munkájára alapozva hangsúlyozta: az Egyház elsődleges küldetése lelkipásztori – azaz jelen lenni, kísérni, és szeretetből építeni a békét.
Czerny bíboros szerint a béke csak üres szó, ha nem a hitre, a szabadságra és az emberi méltóságra épül. Ahogy Szent Ágoston tanítja, még azok is, akik háborút viselnek, valamilyen módon békét keresnek – de a saját érdekeik szerint.
Rámutatott: az egyház ugyan mindig szívesen részt vesz az igazságos háború és igazságos béke kérdésének megvitatásában, ám jobban érdekelt a szeretet és a testvériség hirdetésében. A bíboros emlékeztetett, az erőforrások igazságos, törvényes elosztása már az Ószövetségben is megjelenik. Bár törékenyek lehetnek, a jogi megállapodások szerepe kiemelt e kérdésben. Az igazság persze nem a szavakban, hanem az írott jog alapján az azért kiálló emberekben van. Éppen ezért az egyes ember szerepe kiemelt, hiszen ő győzi le rosszat önmagában és a közösségében egyaránt. A teremtett világban az ökológiai kérdések összeértek a társadalmi kérdésekkel, ezt mutatta be a bíboros egy kortárs hondurasi példa alapján. Juan Antonio Lópezt 2024-ben ölték meg. A katolikus pap a helyi közösségek földjéért és vízkészleteiért harcolt, szembeszállva a helyi elit érdekeit képviselő bányacéggel – ezért életével fizetett. Megölését a pápa is elítélte. A béke, az igazság és a közjó kérdése így érhetnek össze: a konfliktusok megoldásához ugyanis nem mindig elég a politika vagy a tőke által diktált jog. A szabályozás persze elengedetlen, ám annak mindig a közösségért kell történnie, erre pedig folyamatosan figyelmeztetni kell a döntéshozókat. A gazdaságnak éppen ezért emberközpontú etikára van szüksége. A fogyasztás központba állítása a természetet csak nyersanyagnak tekinti és elpusztítja, magával rántva a társadalmi értékeket is. Ezért társadalmi, lelki és kulturális átalakulásra van szükségünk az olcsó és halálos ideológiák helyett. Fel kell fedeznünk saját emberségünket és összekötöttségünket a hitben. Hiába sugallja nekünk a technológia, nem lehet minden az adat, ennél fontosabb a méltóság, hiszen csak ezen alapulhat igazságos béke.
A tudományos konferencia további részében panelbeszélgetéseket tartottak, amelyeken a természeti erőforrások körül kibontakozó vallási konfliktusokat különböző tudományágak – jog, teológia, környezetetika – szemszögéből vizsgálták.
Felszólalt többek között Dr Ujházi Lóránd, az NKE EJJK VTI és a PPKE TVKI intézetvezetője és Dr. Gájer László, a Hittudományi Kar egyetemi tanára. A konferencia valódi találkozási ponttá vált különböző tudományágak, világnézetek és kultúrák között – mindez a közös emberi jövőért és a teremtett világ védelméért.
