Professzor úr, hogyan mutatná be röviden kutatói pályáját és főbb érdeklődési területeit?

Domonkos szerzetes vagyok, a Párizsi Katolikus Intézet politikafilozófia- és eszmetörténet-professzora. A domonkos rend támogatásával kutatásaimat három fő irányba fejlesztettem, amelyek teológiai, vallástörténeti és filozófiai doktori fokozatok megszerzéséhez vezettek. Szakterületem a politikai teológia, tágabb értelemben pedig a vallás, társadalom és politika összefüggéseinek vizsgálata. Két legutóbbi könyvem: Le chrétien peut-il aussi être citoyen ? (Cerf, 2023) és Dieu peut-il être désenchanté ? (Cerf, 2026).

Mi vezette Önt a teológia és a társadalmi kérdések metszéspontjához?

Domonkos tanulmányaim során egyre inkább világossá vált számomra, hogy a teológia sokszor elszakadt a „világ ügyeitől”, attól a nyilvános tértől, amelyről Hannah Arendt beszél. Ebben szerepet játszott a nyugati társadalmak szekularizációja, de a teológia saját felelőssége is, hiszen nem mindig tudott egyenrangú párbeszédet folytatni más tudományterületekkel. Az általam képviselt „a politikáról szóló teológia” célja éppen ennek a párbeszédnek az újraépítése. Meggyőződésem, hogy a nyugati demokráciáknak szükségük van a teológia hozzájárulására a politikai világ értelmezéséhez.

Domonkos szerzetesként hogyan kapcsolódik össze hivatása és tudományos munkája?

Akadémiai hivatásom szorosan a domonkos hivatásomból fakad. Számomra a tudományos munka az evangélium hirdetésének egyik módja. A kereszténység ma is meghatározó jelentőségű, különösen Európában, amelynek történeti alapjait adja. Úgy vélem, ez a hagyomány elengedhetetlen egy új európai közösségi dinamika kialakításához.

Mit jelent az Ön számára a Párizsi Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködése?

A katolikus egyetemeknek termékeny talajt kell biztosítaniuk a keresztény gondolkodás megújításához Európában. Az együttműködés által az egyház képes megmutatni a hit és értelem kapcsolatának egyetemességét, valamint hozzájárulhat egy új európai történeti tudat kialakulásához.

Hogyan értékeli az Erasmus program szerepét?

Az Erasmus program pontosan ezt a célt szolgálja, ezért rendkívül értékes kezdeményezés az egyetemek közötti együttműködésben.

Hogyan magyarázná el a francia laicitás lényegét?

A francia laicitást gyakran félreértelmezik. Nem a jogi struktúrája a problémás, hanem annak alkalmazása. A laicitás, ha nem ideologikus formában jelenik meg, képes biztosítani a társadalmi békét és a vallási sokszínűség integrációját.

Miben különbözik a francia modell más európai rendszerektől?

Franciaországban az állam és az egyház szétválasztása a meghatározó, történelmi gyökerei azonban jóval korábbra nyúlnak vissza. Európában ezzel szemben gyakoriak a konkordátumok vagy nemzeti egyházak. Franciaországon belül is többféle rendszer létezik.

Milyen kihívást jelent a laicitás az Egyház számára?

A legnagyobb kihívás, hogy az Egyház már nem domináns szereplő. Ez ugyanakkor lehetőség is, hogy erkölcsi és spirituális tekintélyként szólaljon meg.

Hogyan látja Európa jelenlegi állapotát?

Az európai társadalmak egyik fő problémája az önazonosság elvesztése, amely a kulturális és történelmi tudás átadásának hiányából fakad.

Milyen szerepe lehet a kereszténységnek a békében?

A kereszténység feladata a béke előmozdítása, miközben a valóság komplexitását is figyelembe veszi. El kell kerülnie mind a háború igazolását, mind a naiv pacifizmust.

Melyek az Egyház fő kihívásai ma?

Ilyenek többek között a mesterséges intelligencia, az életvégi kérdések, az oktatás, az ökológia és a béke.

Hogyan lehet hiteles az Egyház ma?

Úgy, hogy világos, teológiailag megalapozott, ugyanakkor közérthető választ ad a társadalmi kérdésekre.

Hol különösen fontos a párbeszéd?

A demokrácia természetének kérdésében, amely egyszerre világi és sérülékeny rendszer.

Mi motiválja Önt?

Az oktatásban a tudás átadásának szenvedélye, a kutatásban pedig az igazság keresése.

Mit tart a legfontosabbnak tanítványaiban?

A tudás szeretetét és a kulturális örökség tudatosítását.

Mit tanácsol a fiataloknak?

Szilárd filozófiai és társadalomtudományi alapokat, valamint nyitottságot a különböző tudományterületek párbeszédére.

Mit vár magyarországi látogatásától?

Nagyon pozitív élményre számítok, és bízom benne, hogy visszatérhetek még. Ahogy a francia mondás tartja: „Kétszer soha, háromszor mindig.”

Nyitókép: icp.fr

Tisztelettel és szeretettel meghívjuk „A fenntartható Európa” című előadásunkra, melyet Prof. Bernard Bourdin tart.
Az előadás eredeti címe: Nation et Europe : Enjeu géopolitique de la guerre et de la paix
Az előadás nyelve: francia, magyar tolmácsolás biztosított.