A magyar tudomány eredményeinek hazai bemutatásában kitüntetett esemény a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia által 17 éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat. Az eseményfolyam hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik. A 2020. évi Magyar Tudomány Ünnepének mottója „Jövőformáló tudomány".
Információs Technológiai és Bionikai Kar
Előadás-sorozat a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából
2020. november 6. (14:00-16:00)
Az előadás-sorozat online formában követhető.
Az esemény előadói és témái: Csurgay Ildikó: Az emberiség történetét meghatározó nagy járványok. Pongor Sándor: Változik-e a COVID vírus? Szederkényi Gábor: Járványügyi beavatkozások tervezésének támogatása modell-prediktív szabályozással. Csikász-Nagy Attila: A COVID terjedés ágens-alapú modellezése.
Jog- és Államtudományi Kar
Supervising COVID Legislation
2020. november 9. (14:00-17:00)
A konferencia online formában lesz követhető.
Since the plagues of the Middle Ages the so-called civilised world has hardly met a disease that influenced our lives more than COVID-19. The pandemic resulted in emergency measures all over the world; Parliaments and Governments made steps to minimise the losses and to defeat the virus. The conference aims at analysing how judicial entities can fulfil their original task and supervise the activity of political bodies and is there a need for supervision at all.
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Róma rejtett ókori régiségei – Virtuális séta a Forum Holitoriumtól Pompeius színházáig
2020. november 16. (18:00)
A virtuális séta helyszíne: Zoom.
Bencze Ágnes, a PPKE Művészettörténet Tanszékének docense Rómából jelentkezik be és egy belvárosi séta képsorain keresztül mutatja be az érdeklődőknek az ókori Város néhány kevésbé ismert, sőt, helyenként majdnem láthatatlan régiségeit. Sétánk a Forum Holitorium és a Circus Flaminiusnak nevezett terület találkozásától indul és főleg a köztársaság-kori Róma monumentális tereit, színházait és szakrális épületeit veszi sorra, egészen Pompeius színházáig. A Rómát jobban ismerő mai látogató számára ismerős környéken járunk: a gettó, a Torre Argentina, a Campo de' Fiori környékén - ezúttal azonban azt is megpróbáljuk megérteni és elképzelni, hogy mi lehetett itt Caesar, Pompeius és Augustus korában.
Regisztráció a virtuális sétára
Nyelvelmélet és dialektológia 5.
2020. november 17–18. (8.30-13.15)
A konferencia helyszíne: Zoom.
A dialektológia műhelykonferencia idén Pázmány Péter nyelvezetének, idiolektusának elemzését helyezi a középpontba névadó, alapítónk születésének 450. évfordulója alkalmából. Pázmány nyelvjárása izgalmas kérdés: hogyan szűrődnek át alapnyelvjárása, a bihari nyelvjárás jellemzői mind hangtani, mind alaktani, mind (táj)szóhasználati síkon. Ezen felül érdekes szociolingvisztikai kérdések is felvetődhetnek: miként értékelhető Pázmány stílusa akár a kor viszonyai, akár a mai olvasó szemszögéből?
Menni vagy nem menni – mit hoz a pandémia és a jövő a magyar Shakespeare-fogyasztás/befogadás terén?
2020. november 18. (16.30)
A krekasztal-beszélgetés helyszíne: Zoom.
A beszélgetés azokat a kérdéseket járja körül, hogy milyen hatása van a pandémiának a Shakespeare színjátszásra. Mit jelent az, hogy a színház a pillanat művészete, lehet-e közönség nélkül ezt létrehozni? Mit jelent az online térbe történő költözés: előre felvett előadás, kevesebb néző, kevesebb néző és az előadások streamelése. Esetleg a mesterséges intelligencia alkalmazása a színházat imitáló alkotásokban. Az MI létrehozta színházi élmény is nevezhető színháznak? Mit jelent a pandémia a Shakespeare kutatásban, mint a befogadás egyik fontos tényezőjében, kifejezetten pedig a pandémia kutatása, azaz annak feltérképezésére, milyen hatása volt, lehetett a pestisnek Shakespeare életművére?
Regisztráció az online kerekasztal-beszélgetésre
Pedagógusképzés és kutatás a PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Intézetében. A digitális oktatásra való átállás tapasztalatai a katolikus iskolákban
2020. november 20. (9:10)
A konferencia helyszíne: BTK YouTube csatorna.
2020 tavaszán, a digitális oktatásra való átállás kihívás elé állította a tanárképzést és a köznevelés szereplőit. A digitális átálláshoz igazodva a VJTK-ban összegyűjtöttük és elemeztük az átállás tapasztalatait azért, hogy a pedagógusképzésünkben és továbbképzéseinkben nagyobb hangsúlyt kapjon az adaptivitás, a digitális oktatás követelményeinek való megfelelés. Az előadás során a VJTK oktatói mutatják be a katolikus iskolák pedagógusaival végzett felmérés eredményeit, és ezek alapján meghatározzák azokat az alapelveket, melyekre különös hangsúlyt kell fordítani a pedagógusképzésben.
Az előadás résztvevői: Fodor Richárd – egyetemi tanársegéd, Horváth Mariann – egyetemi tanársegéd, Karainé dr. Gombocz Orsolya – egyetemi docens, Kamp Alfréd – kutató, Dr. Habil. Kaposi József – egyetemi docens MTA köztestületi tag, Dr. habil Kormos József – egyetemi docens MTA köztestületi tag, Mongyi Norbert – egyetemi tanársegéd, Szajli Claudia – egyetemi tanársegéd, Dr. Szőke-Milinte Enikő – egyetemi docens MTA köztestületi tag.
Járványok egykor és ma: történelmi tanulságok és kortárs politikai válaszok
2020. november 26. (17:00)
Az előadás helyszíne: BTK YouTube csatorna.
A járványok története egyidős az emberi társadalmak történetével. A középkori pestisjárványok jelentőségével talán mindenki tisztában van, de ne feledjük, hogy már az ókori világban is számos hasonlóra került sor, és a magyar történelemből tudjuk azt is, milyen meghatározó hatással volt még a XIX. században is egy kolerajárvány az ország életére; nem is beszélve az olyan, immár valóban globális járványokról, mint a XX. század elején fellépő spanyolnátha. Az ilyen járványok politikai kezelése általában valamilyen "szükségállapot", "rendkívüli állapot" vagy "veszélyhelyzet" kihirdetését tette szükségessé a hatóságok részéről, ami viszont a politikai hatalom jogosítványaival, egyáltalán a politikai hatalom természetével kapcsolatos további kérdéseket vet föl. Az álhírek, az összeesküvés-elméletek, a hatalommal szembeni bizalmatlanság ugyanis nemcsak napjainkra jellemzőek, hanem mindig is részei voltak a járványok történetének. A tanulságok levonása és ezek alkalmazása a jelen helyzetre tehát nem csupán a történettudomány, hanem a kortárs politikatudomány számára is kihívást jelent, de erre a kihívásra adható olyan válasz, amely az aktuális vitákon túlmutató elméleti elemzéssel szolgál. dr. Nyirkos Tamás és Tarján Tamás (PPKE BTK Politológia Tanszék) előadása.
Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont
Alexander Batthyány: A közömbösség legyőzése. Az értelem megtalálása változó korunkban
2020. november 27. 17.00 óra
A könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés online formában lesz követhető.
Nem lehet csak úgy "menet közben" olvasni, hiszen együtt gondolkodást igényel, és engednünk kell, hogy tartalma megszólítson. Az a lenyűgöző és olykor megrendítő az olvasó számára, hogy a mű saját magára, saját létére és életére vonatkoztatható - ez az, ami nem engedi, hogy elkalandozzon. Az olvasó egyszeriben felülvizsgálja énképét, ember- és világképét, és meg kell kérdeznie magától, hogy mennyi tévedés és mennyi igazság vezérelte eddig, illetve kell, hogy vezesse a jövőben. S közben olyan fontos, egzisztenciális kérdések merülnek fel, amilyeneket az ember eddig talán még soha nem tett fel, vagy nem tudott megválaszolni, most pedig meglepő világossággal tárulnak fel előtte. A könyvet Dr. Sárkány Péter intézetigazgató egyetemi tanár (EKE), Keresztény Filozófia Kutatócsoport vezetője (PPKE) mutatja be az érdeklődők számára.
