Nagy port kavart a tudományos életben az a felfedezés, amit a Pécsi Tudományegyetem kutatói a közelmúltban elsőként az Indexen közöltek, olyan eredményre jutottak, amely alapjában segít megérteni mindazt, amit eddig a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről tudtunk, hittünk. 

Nagy port kavart a tudományos életben az a felfedezés, amit a Pécsi Tudományegyetem kutatói a közelmúltban elsőként az Indexen közöltek, olyan eredményre jutottak, amely alapjában segít megérteni mindazt, amit eddig a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről tudtunk, hittünk. A kutatócsoport vezetői, Fodor Pál és Pap Norbert elmondták, hogy a mohácsi csata helyszínén egy másik korszak összecsapásának tárgyi emlékei találhatók. „Igen, volt ott egy törökellenes »mohácsi« csata, de nem 1526-ban, hanem jóval később, 1687-ben.” Egy másik kutatócsoport tiltakozik. Bertók Gábor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 csatatérkutató programjának vezetője szerint az eddig feltárt két sír napra pontosan keltezhető. „A csata utáni második nap keletkeztek, amelyben a lövedékeket megtaláltuk, innentől kezdve nem mondhatjuk, hogy ez a lövedéktípus 1526-ban nem létezett.” Németh Balázs hadtörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója úgy véli, hogy a másik kutatócsoport úgy görbíti a teret, ahogy neki tetszik.

„Szerencsétlen Józsi bácsi, nem tud védekezni, miközben tényleg jó úton járt” – mondta az Indexnek Németh Balázs, a hadtörténész, fegyvertörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója a 2021-ben, 94. életévében meghalt Szűcs Józsefről, aki fiatal korától mintegy 50 éven át a mohácsi csata nyomait kereste. Szűcs József lokálpatrióta tevékenységéért elnyerte Mohács díszpolgári címét, valamint halála előtt néhány évvel honvédelmi miniszteri elismerésben is részesült.

A hadtörténész Bertók Gábor régésszel, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a múzeum Mohács 500 csatatérkutató programjának vezetőjével és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával együtt Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem földrajzprofesszorának szavaira reagált, aki korábban lapunknak egyebek mellett arról beszélt, hogy szerinte a Kádár-rendszer „keze” erőteljesen rajta hagyta nyomát a mai Mohács-képen.

A teljes cikk ezen a linken olvasható.

index.hu – 2024. szeptember 9., hétfő | 10:50